Orvosi Hetilap, 1922. március (66. évfolyam, 10-13. szám)
1922-03-05 / 10. szám
90 ORVOSI HETILAP 1922. 10. sz. teremt a szív egy bizonyos részében és ez a centripetalis érző idegek izgalombajutása révén okozza a fájdalmat. E theoria ellen felhozzák azt, hogy a claudicatio intermittens mindig mozgás közben keletkezik, tehát létrejöttéhez az izmoknak erősebb működése és erősebb vérellátása szükségeltetik. Ezzel ellentétben az angina sokszor éjjel, tehát a legnyugodtabb életkörülmények között áll be, és pedig gyakran a leghevesebb alakban. De ha meggondoljuk azt, hogy egyrészt az ilyen betegeknek a kórképéhez nagyon sokszor hozzátartozik a nyugtalanító, ijesztő álom, amely az idegrendszer felzaklatása miatt vérnyomásemelkedésre vezet, másrészt hogy haránt helyzetben az első órákban a vérnyomás gyakran emelkedik, tehát kétszeres ok is van, amely a szívet nagyobb munkára készteti, a hasonlat találó voltát megerősítve látjuk. Az ischaemiás theoria ellen felhozzák azt is, hogy a coronaria vérkeringésének hosszabb megakadályozása esetén a szív szabályosan tovább verhet, sőt Langendorf a szív vértelenítésével a libegési arythmiát is megszüntette és szabályos szívműködést hozott helyette létre. Ez azonban csak a hirtelen szívhalált nem magyarázza meg, de a fájdalmak keletkezésének az előbb említett lehetőségét nem zárja ki. Tehát mint legvalószínűbben kell elfogadni azt a feltevést, hogy az angina előidézésében leglényegesebb szerepe a coronaria megbetegedésének, illetőleg megszűkülésének és az ez által előidézett vérhiánynak van. Valószínű, hogy kis elzáródásnál kisebb fájdalmak keletkeznek, és a legnagyobbak akkor, ha a coronariának lumenmegkisebbedéséhez hozzájárul az aorta kezdetének merev állapota s ennek, egyesek nézete szerint, átmeneti görcse, mely a vér odafolyását még jobban megakadályozza és a vérhiányt a szívben hirtelen sokkal nagyobbá teheti. Hubhard szerint megkülönböztetünk angina verát és pseudoanginát. Tünetileg e kettő nagyon hasonlíthat egymáshoz, de prognostikailag a különbség lényeges közöttük. Hubard azon anginát nevezi verának, amely valamely megerőltetés (testi vagy lelki) miatt jön létre és amely éjszaka támad. Lényeges ismertető jele a vérnyomás változása, amely majdnem minden egyes esetben emelkedett és csak néha sülyedt. Martinez szerint az angina pectorisnak előidéző oka 1. anatómiai, például aortitis, insufficientia aortae, a coronaria megbetegedése stb.; 2. physico-pathologiai, például a pericardialis plexus megbetegedése, szívizom-ischaemia; 3. aetiológiai, például lues, köszvény, arteriosclerosis, neurasthenia stb.; 4. provokáló izgalmak, például excessusok, emésztési zavarok, étkezés stb. Minthogy beteganyagomnak legnagyobb része a vérkeringési szervek elváltozása, sokszor volt alkalmam anginás betegekkel tüzetesen foglalkozni. Ezek közül 102 típusos esetben különösen a következő szempontok összefüggését az anginával vizsgáltam különös figyelemmel: 1. nem, 2. kor, 3. testsúly, 4. vagyoni helyzet, 5. foglalkozás, 6. családi terheltség, 7. gyermekkori megbetegedés, 8. dohányzás, 9. alkohol, 10. lves, 11. folyadékfelvétel, 12. vizeletvizsgálat, 13. mellkasi Röntgen, 14. klinikai diagnosis, 15. szék, 16. bélbántalmak, 17. meteorismus, 18. felböfögés, 19. roham alatti vizeleti inger, 20. a fájdalmat előidéző ok, 21. a fájdalom focalisatiója, 22. a fájdalom jellege, 23. a fájdalom kisugárzása, 24. hyperaesthesiás terület, 25. minő therápiai beavatkozás használt legtöbbet a fájdalmak ellen a) amire a beteg maga jött rá, b) amit orvosi tanácsra cselekedett, 26. vérnyomás a) maximum, b) minimum értéke, c) amplitudo nagysága, 27. pulsus, 28. pigmentatio, 29. alvás, 30. idegesség, 31. reflexek, 32. izzadás, 33. pirulás, 34. sápadás, 35. légzési arythmia, 36. családi és más izgalmak, 37. életmód. Ezen szempontok vizsgálata az említett 102 esetben a következő eredményt adta. Nem: A megbetegedettek között 24 nő volt. A férfiak arányszáma annyival nagyobb, mint amily mértékben inkább ki vannak téve megbetegedéseknek és az élet izgalmainak meg szenvedélyeinek. A két nem megbetegedésének számaránya igazolni látszik Herz azon feltevését, hogy a férfiak inkább a coronariasclerosis, a nők inkább a cardiorenalis sclerosis felé hajlanak. Életkor: Kezelésem alá került 80 és 90 év közötti korban 4, 70 és 80 év közöttiben 14, 60 és 70 év közöttiben 28, 50 és 60 év közöttiben 42, 40 és 50 év közöttiben 10, 30 és 40 év közöttiben 4 beteg. Tehát a legnagyobb számmal az 50—60 év közötti, azután pedig a 60—70 év közötti korban kerültek a betegek észlelésem alá. A betegek életkora a fájdalom jelentkezése idején: 70—80 év közötti volt 9, 60—70 év közötti 15, 50-60 év közötti 43, 40—50 év közötti 27, 30 és 40 év közötti 8 esetben. Ez azt mutatja, hogy a legveszedelmesebb az 50 év körüli életév, utána jön a 40 körüli, tehát az az idő, amikor a dohány és a lues már kifejthette az ideg- és érrendszerre káros hatását s amikor az izgalmak és gondok már eléggé megviselték az embert. A szülőket évekig bántotta már a gond gyermekeikért, a foglalkozással és életfenntartással járó izgalmak már annyira irritálták ismételten az idegrendszert és a vérkeringési szerveket, hogy egyes, az individualitástól függő megfelelő esetekben a pathológiás elváltozások állandósulhattak. Az itt ismertetett betegek közül 8 esetben aránylag fiatal korban, már 30—40 év között beállott az angina. Közülök 5 volt férfi, 3 nő. A férfiak anamnesisében az ultus minden esetben, a nőkében az abortus 2 esetben szerepelt. Wassermann-vizsgálat 5 betegen történt, mindenkor negatív eredménynyel. Azon egy nőbetegen, akinek anamnesisében alues gyanúja hiányzott, Wassermann-vizsgálat nem történt, de mint terhelő momentum sok izgalom, sok folyadékfelvétel, dohány és egy halálesetből kifolyó rendkívül heves lelki insultus szerepelt, amely lelki insultust csakhamar követte az anginás fájdalom beállta. E fiatalkori angina-esetekben a megbetegedés valószínű oka gyanánt a lues gyanúján kívül több ízben szerepelt obstipatio, dohányzás és mindegyikben megtalálható volt az idegesség, álmatlanság, a vegetatív idegrendszer túlérzékenysége (pirulás, izzadás, sápadás, légzési arythmia stb.), sok munka és átélt izgalmak. A vizeletben egy esetben volt fehérje, de alakelemek nélkül, a gyermekbetegségek közül pedig egy esetben scarlatina fordult elő. A testsúly 4 esetben 90—100, 2-ben 80—90 kiló között, 1-ben 74 és 1-ben 52 kiló volt. A vérnyomás maximuma mindegyikben 130 mm. körüli volt és csak egy esetben érte el a 180-at, ott, ahol liesre semmi támpont nem volt. Testsúly: 110 kilóig emelkedett 3; 100-ig 5; 90-ig 21 ; 80-ig 36; 70-ig 30; 60-ig 3; 50-ig 4 betegnek a testsúlya. Vonatkozást az anginához kimutatni talán abban lehet, hogy a kövérebb emberek, kik megközelítik az arthritises habitust, e kimutatás szerint is gyakrabban betegszenek meg anginában, mint az astheniások. Vagyoni állapot: 90 esetben rendezett volt; 4 esetben régebben voltak anyagi gondok; 8 beteg súlyos anyagi gondokkal küzdött. A rendezett anyagi viszonyok között lévő betegek nagy percentszámát az a körülmény magyarázza meg, hogy e kimutatásban csak gyógyfürdőt és sanatóriumot felkereső betegekről van szó. Foglalkozás: kereskedő volt 31; háztartásbeli 24; hivatalnok 18; vállalat tulajdonosa 12; birtokos 5; orvos 5; építész 4; magánzó 2; gyógyszerész 1 beteg. Tehát 2 eset kivételével mind olyan foglalkozási ágakból valók voltak, melyekben a környezettel való gyakori összeütközés, az anyagi vagy üzleti gondok az idegrendszert megviselhették. Családi terheltség: A szülők közül meghaltak asthmában 8-an; apoplexiában 9-en; fülbajban 3-an; gyomorbajban 2-en; hólyagbajban 1; influenzában 5-en; cholerában 7-en; májbajban 1 ; női bajban 1 ; rákban 6-an; szívbajban 15-en; sepsisben 2-en; tüdőgyuladásban 10-en; typhusban 5-en; tuberculosisban 10-en; vesebajban 7-en; ismeretlen betegségben 8-an; öreg korban, különösebb betegség nélkül.