Orvosi Hetilap, 1922. március (66. évfolyam, 10-13. szám)

1922-03-05 / 10. szám

90 ORVOSI HETILAP 1922. 10. sz. teremt a szív egy bizonyos részében és ez a centripetalis érző idegek izgalombajutása révén okozza a fájdalmat. E theoria ellen felhozzák azt, hogy a claudicatio inter­mittens mindig mozgás közben keletkezik, tehát létrejöttéhez az izmoknak erősebb működése és erősebb vérellátása szük­ségeltetik. Ezzel ellentétben az angina sokszor éjjel, tehát a legnyugodtabb életkörülmények között áll be, és pedig gyakran a leghevesebb alakban. De ha meggondoljuk azt, hogy egyrészt az ilyen betegeknek a kórképéhez nagyon sok­szor hozzátartozik a nyugtalanító, ijesztő álom, a­mely az idegrendszer felzaklatása miatt vérnyomásemelkedésre vezet, másrészt hogy haránt helyzetben az első órákban a vérnyomás gyakran emelkedik, tehát kétszeres ok is van, a­mely a szívet nagyobb munkára készteti, a hasonlat találó voltát megerő­sítve látjuk. Az ischaemiás theoria ellen felhozzák azt is, hogy a coronaria vérkeringésének hosszabb megakadályozása esetén a szív szabályosan tovább verhet, sőt Langendorf a szív vér­­telenítésével a libegési arythmiát is megszüntette és szabályos szívműködést hozott helyette létre. Ez azonban csak a hir­telen szívhalált nem magyarázza meg, de a fájdalmak kelet­kezésének az előbb említett lehetőségét nem zárja ki. Tehát mint legvalószínűbben kell elfogadni azt a fel­tevést, hogy az angina előidézésében leglényegesebb szerepe a coronaria megbetegedésének, illetőleg megszűkülésének és az ez által előidézett vérhiánynak van. Valószínű, hogy kis elzáródásnál kisebb fájdalmak keletkeznek, és a legnagyobbak akkor, ha a coronariának lumenmegkisebbedéséhez hozzá­járul az aorta kezdetének merev állapota s ennek, egyesek nézete szerint, átmeneti görcse, mely a vér odafolyását még jobban megakadályozza és a vérhiányt a szívben hirtelen sokkal nagyobbá teheti. Hubhard szerint megkülönböztetünk angina verát és pseudoanginát. Tünetileg e kettő nagyon hasonlíthat egy­máshoz, de prognostikailag a különbség lényeges közöttük. Hub­ard azon anginát nevezi verának, a­mely valamely megerőltetés (testi vagy lelki) miatt jön létre és a­mely éjszaka támad. Lényeges ismertető jele a vérnyomás vál­tozása, a­mely majdnem minden egyes esetben emelkedett és csak néha sülyedt. Martinez szerint az angina pectorisnak előidéző oka 1. anatómiai, például aortitis, insufficientia aortae, a coronaria megbetegedése stb.; 2. physico-pathologiai, például a peri­­cardialis plexus megbetegedése, szívizom-ischaemia; 3. aetio­­lógiai, például lues, köszvény, arteriosclerosis, neurasthenia stb.; 4. provokáló izgalmak, például excessusok, emésztési zavarok, étkezés stb. Minthogy beteganyagomnak legnagyobb része a vér­keringési szervek elváltozása, sokszor volt alkalmam anginás betegekkel tüzetesen foglalkozni. Ezek közül 102 típusos esetben különösen a következő szempontok összefüggését az anginával vizsgáltam különös figyelemmel: 1. nem, 2. kor, 3. testsúly, 4. vagyoni helyzet, 5. foglalkozás, 6. családi ter­heltség, 7. gyermekkori megbetegedés, 8. dohányzás, 9. al­kohol, 10. lves, 11. folyadékfelvétel, 12. vizeletvizsgálat, 13. mellkasi Röntgen, 14. klinikai diagnosis, 15. szék, 16. bél­­bántalmak, 17. meteorismus, 18. felböfögés, 19. roham alatti vizeleti inger, 20. a fájdalmat előidéző ok, 21. a fájdalom focalisatiója, 22. a fájdalom jellege, 23. a fájdalom kisugár­zása, 24. hyperaesthesiás terület, 25. minő therápiai beavat­kozás használt legtöbbet a fájdalmak ellen a) a­mire a beteg maga jött rá, b) a­mit orvosi tanácsra cselekedett, 26. vér­nyomás a) maximum, b) minimum értéke, c) amplitudo nagy­sága, 27. pulsus, 28. pigmentatio, 29. alvás, 30. idegesség, 31. reflexek, 32. izzadás, 33. pirulás, 34. sápadás, 35. lég­zési arythmia, 36. családi és más izgalmak, 37. életmód. Ezen szempontok vizsgálata az említett 102 esetben a következő eredményt adta. Nem: A megbetegedettek között 24 nő volt. A férfiak arányszáma annyival nagyobb, mint a­mily mértékben inkább ki vannak téve megbetegedéseknek és az élet izgalmainak meg szenvedélyeinek. A két nem megbetegedésének számaránya igazolni lát­szik Herz azon feltevését, hogy a férfiak inkább a coronaria­­sclerosis, a nők inkább a cardiorenalis sclerosis felé hajlanak. Életkor: Kezelésem alá került 80 és 90 év közötti kor­ban 4, 70 és 80 év közöttiben 14, 60 és 70 év közöttiben 28, 50 és 60 év közöttiben 42, 40 és 50 év közöttiben 10, 30 és 40 év közöttiben 4 beteg. Tehát a legnagyobb számmal az 50—60 év közötti, azután pedig a 60—70 év közötti korban kerültek a betegek észlelésem alá. A betegek életkora a fájdalom jelentkezése idején: 70—80 év közötti volt 9, 60—70 év közötti 15, 50-60 év közötti 43, 40—50 év közötti 27, 30 és 40 év közötti 8 esetben. Ez azt mutatja, hogy a legveszedelmesebb az 50 év körüli életév, utána jön a 40 körüli, tehát az az idő, a­mikor a dohány és a lues már kifejthette az ideg- és érrendszerre káros hatását s a­mikor az izgalmak és gondok már eléggé megviselték az embert. A szülőket évekig bántotta már a gond gyermekeikért, a foglalkozással és életfenntartással járó izgalmak már annyira irritálták ismételten az idegrendszert és a vérkeringési szerveket, hogy egyes, az individualitástól függő megfelelő esetekben a pathológiás elváltozások állandó­sulhattak. Az itt ismertetett betegek közül 8 esetben aránylag fiatal korban, már 30—40 év között beállott az angina. Közülök 5 volt férfi, 3 nő. A férfiak anamnesisében az ultus minden esetben, a nőkében az abortus 2 esetben szerepelt. Wasser­­mann-vizsgálat 5 betegen történt, mindenkor negatív ered­ménynyel. Azon egy nőbetegen, a­kinek anamnesisében a­lues gyanúja hiányzott, Wassermann-vizsgálat nem történt, de mint terhelő momentum sok izgalom, sok folyadékfelvétel, dohány és egy halálesetből kifolyó rendkívül heves lelki insultus szerepelt, a­mely lelki insultust csakhamar követte az anginás fájdalom beállta. E fiatalkori angina-esetekben a megbetegedés valószínű oka gyanánt a lues gyanúján kívül több ízben szerepelt obstipatio, dohányzás és mindegyikben megtalálható volt az idegesség, álmatlanság, a vegetatív idegrendszer túlérzékeny­sége (pirulás, izzadás, sápadás, légzési arythmia stb.), sok munka és átélt izgalmak. A vizeletben egy esetben volt fehérje, de alakelemek nélkül, a gyermekbetegségek közül pedig egy esetben scarlatina fordult elő. A testsúly 4 eset­ben 90—100, 2-ben 80—90 kiló között, 1-ben 74 és 1-ben 52 kiló volt. A vérnyomás maximuma mindegyikben 130 mm. körüli volt és csak egy esetben érte el a 180-at, ott, a­hol liesre semmi támpont nem volt. Testsúly: 110 kilóig emelkedett 3; 100-ig 5; 90-ig 21 ; 80-ig 36; 70-ig 30; 60-ig 3; 50-ig 4 betegnek a testsúlya. Vonatkozást az anginához kimutatni talán abban lehet, hogy a kövérebb emberek, kik megközelítik az arthritises habitust, e kimutatás szerint is gyakrabban betegszenek meg anginá­ban, mint az astheniások. Vagyoni állapot: 90 esetben rendezett volt; 4 esetben régebben voltak anyagi gondok; 8 beteg súlyos anyagi gondokkal küzdött. A rendezett anyagi viszonyok között lévő betegek nagy percentszámát az a körülmény magyarázza meg, hogy e kimutatásban csak gyógyfürdőt és sanatóriumot felkereső betegekről van szó. Foglalkozás: kereskedő volt 31; háztartásbeli 24; hiva­talnok 18; vállalat tulajdonosa 12; birtokos 5; orvos 5; építész 4; magánzó 2; gyógyszerész 1 beteg. Tehát 2 eset kivételével mind olyan foglalkozási ágakból valók voltak, melyekben a környezettel való gyakori összeütközés, az anyagi vagy üzleti gondok az idegrendszert megviselhették. Családi terheltség: A szülők közül meghaltak asthmá­­ban 8-an; apoplexiában 9-en; fülbajban 3-an; gyomorbaj­ban 2-en; hólyagbajban 1; influenzában 5-en; cholerában 7-en; májbajban 1 ; női bajban 1 ; rákban 6-an; szívbajban 15-en; sepsisben 2-en; tüdőgyuladásban 10-en; typhusban 5-en; tuberculosisban 10-en; vesebajban 7-en; ismeretlen betegségben 8-an; öreg korban, különösebb betegség nélkül.

Next