Orvosi Hetilap, 1923. március (67. évfolyam, 8-11. szám)
1923-03-04 / 8. szám
88 ORVOSI HETILAP 1923. 3. sz. szempontból számbajöhet a) a vizsgálandó serum, b) a complementum és végül c) az antigen concentratiója.* a) Scheer 0'20 savóval végezte kísérleteit. Mi 0 05, 010 és 0'20 cm3 savót használtunk néhány sorozatban és azt találtuk, hogy a 010 cm3 savómennyiség épp olyan megbízható eredményt ad, mint 0 20 cm3 és ezért e dosis mellett maradtunk. b) Megpróbáltuk a complementumot Kaupé szerint kititrálni és így beállítani a kísérletet. Eredményünk az volt, hogy a complementum mennyiségének megkevesbítése sem vezetett jobb eredményekre, sőt a rendes 1 : 10 hígítású tengerimalacsavó-complementum 0/2 cm3-ével jobb eredményeket kaptam, mint pl. a titer 0'3 cm3-ével. c) Legfontosabbnak találtuk azt, hogy az antigén concentratióját emeljük, természetesen a titer értékén belül. Ez a mód csakugyan befolyásolja a reactio eltolását a positivitás irányában. Az általunk „spanyolreactió“ -nak nevezett complementumkötést a főreactióban következőképen állítottuk be: A kérdéses serumot jól centrifugálva félóráig vízfürdőn inactiváltuk, majd 010 cm3 mennyiségekkel úgy az I., mint a II. antigen fenti dosisaival, illetőleg az 1:10 complementum V2 cm3-ével összehozva, 1 óráig hagyták thermostatban; ezután a mindenkor frissen kititrált haemolysinnel elkészített haemolysines systema hozzáadása után újból V2 óra thermostat után (a negatív kontrollok teljes oldása befejeztével) leolvastuk az eredményt. Kontrollképen beállítottunk a) serum-kontrollt, hogy a serum nem önkötő-e, antigen nélkül; b) biztos positiv spanyol és biztos negatív spanyolserumokat; c) minden esetben elvégeztük parallel a Wassermannreactiót is a szokott módon, a szokásos kontrollakkal. A specifikus complementumkötési reactiót 33 spanyolbetegen volt alkalmunk végezni 47 esetben. Positiv reactiót adott 20 beteg (600'o) ... 32 esetben negativ „ •„ 13 „ (40%) ... 15 „ A positive reagáló 20 spanyolbeteg 32 esetében: a vérvételkor lázas 13 beteg (64%). . . 19 esetben a vérvételkor lázmentes 7 „ (36%)... 13 A negative reagáló 13 spanyol beteg 15 esetében: a vérvételkor lázas 9 beteg (69°/o) ... 9 esetben a vérvételkor lázmentes 4 „ (31%) ... 6 A positív spanyol reactiós betegek között pneumoniája van 4 betegnek (9 esetben), a negatív spanyolreactiós betegek között pneumoniás complicatio nem fordult elő. Három esetben az agglutinatióra és bakteriológiai vizsgálatra beküldött vér spanyol reactiója positiv volt: a) Pál, Diagn.: Endocarditis recens. Bakt. vérvizsgálat negatív. A spanyol reactio: az 1. antigénnél +, a II. antigénnél + . Utánajárásra kiderült, hogy a betegnek a klinikai felvétele előtt négy héttel volt spanyol betegsége! b) Dudog. Paratyphus gyanúja miatt agglutinatióra küldenek vért. Agglutinatio (Tg, Paraty. A és B, X 19) negativ, bakt. székvizsgálat negativ. Spanyol reactiója: III/2-án: az I. antigénnél pos. (+), a 11. antigénnél negativ. III/5-én: az I. antigénnél pos. (H—h), a II. antigénnél pos. (++). A beteg február 6-án „spanyolbetegség“ diagnosissal hagyta el a klinikát. c) Krompecher: Typhusgyanu miatt küldték be a vért; az agglutinatio negativ; spanyol reactiója az I. antigénnél positiv (+). A beteg pár nap múlva deserveskélt. Klinikai diagnosis a távozáskor: morbus Hispanicus. Érdemes még felemlíteni R. betegünk esetét, kit encephalitis lethargica-val vettek fel a klinikára. A Wassermann-reactio a vérben és liquorban negativ. A spanyol-reactio a vérben positiv (++), a liquorban is positiv (+ + + +). * A kísérletek eredményeinek tabellaris melléklését nyomdatechnikai okokból mellőznünk kellett. A spanyol reactio leggyakrabban a lázas időszakban positiv. Hogy a lázas szak hányadik napján válik positivvá, arra szabályt nem lehet felállítani; voltak esetek, hogy már a betegség harmadik napján positiv volt a complementumkötés, de positiv reactiót kaptunk elvétve még a 36-ik napon is. Viszont fordítva, negatív reactiót is kaptunk a harmadik naptól egészen a 42-ig! Rendesen úgy szokott lenni, hogy a lázas időszakban positiv spanyol reactio az előrehaladó gyógyulással fokozatosan veszít a positivitásából, míg végre a reconvalescentia lázmentes periódusában negatívvá válik. Előfordult, hogy a betegtől a reconvalescentia első napjaiban kaptunk csak savót és az ekkor még positiv reactio néhány nap múlva már negatívvá, illetőleg gyengébben positivé vált. Egészen kivételesen fordult csak elő az, hogy a lázas időszak alatti gyengén positiv reactio a reconvalescentiában vált erősebben positivvá. Azonban ilyenkor is az előrehaladó reconvalescentia alatt a reactio fokozatosan gyengült. Hogy a lázas időszak alatti positiv reactio, mely a lázmentes időszak első napjaiban is még fennáll, a reconvalescentia hányadik napjáig marad meg positivnak, szintén nem határozható meg pontosan. A legtöbb esetben a 2—5-ik lázmentes napon még positiv, de voltak esetek, amelyek még a 8—10-ik napon, sőt talán még később is positiv reactiót adtak. Positiv volt a spanyol reactio 7 lázmentes betegen (12 esetben), és pedig a lázmentes időszak 1. napján . . . . . 4 esetben 2. . ... . . 4 10. „ ... . 1-Érdekes és fontos tudni, hogyan viselkedik a Wassermann-reactio a spanyolinfluenzában? Hogy a Wassermann-reactio nem egészen specifikusreactiója a luesnek, azt mindinkább tudjuk. Átmenetileg positiv lehet maláriában, főleg a rohamok alatt (Schoo,6 J. de Haan,7 Meyerstein,8 Hirsch9 stb.). Bittorf10 beszámolt exanthematicus esetekről, melyek positiv Wassermann - reactióval jártak (természetesen lues nélkül!). Jakobovics11 scarlatinában talált positiv reactiót; legrégebben a lepráról tudjuk, hogy sok esetben adja a complementumkötési reactiót (Merkurjen,12 Montesato-Soteriades,13 Ehlers- Bourret1*); közölték positiv Wa. R.-t már malignus tumor (Spiess,11 Lassen16), pemphigus (Hesse 17), tuberculid (Klausner,18) és ólommérgezés eseteiben (Dreyer 19). Mi 33 kontrollképen végzett Wa. R. közül három esetben kaptunk positiv reactiót, Iyes ki volt zárható ez esetekben. A spanyol reactio szintén positiv volt. Megismételve a Wassermann-reactiót a lázas időszak elmúltával , az negatívvá vált! A spanyol reactio pedig ugyanakkor még mindig positív volt! Nem erősíthetjük meg ellenben Spielmann és Lamy20 észleletét, akik fennálló lues mellett a Wassermann-reactiót időlegesen negatívnak találták az influenza alatt. Szívbetegünknek aneurysma aortae-ja volt: Wa. R. + +++. A klinikai tartózkodás alatt megbetegszik spanyolban és spanyol-reactiója éppen úgy mint a Wa. R.-ja H—h++. Hogy luetikusokon, kiknek a Wa. R.-ja positiv, a spanyol-reactio is positiv lehet, az a fenti esetből látható. Annak eldöntésére, hogy a nem spanyolos lueses savók hogyan viselkednek, ismételten beállítottunk biztosan Wa. R, + + + + savakat is a spanyol antigénjeinkkel és a reactio — főleg az I. antigénnel — positive végződött. E szerint luesre a positiv spanyol reactio értékelésekor mindig gondolni kell és már csak ezért is okvetlenül szükséges a spanyol-reactióval párhuzamosan a W. R.-t is elvégezni. Annak eldöntésére, hogy miképen viselkedik a spanyol-reactio nem spanyolbetegeken, 20 nem spanyolbetegen végeztünk 21 esetben vizsgálatot. Ezek szerint positív spanyol reactiót adott nyolc nem spanyol beteg kilenc esetben, mégpedig a tüdőtbc. exsu- 3. . ... . . 1 5. .................... . . 1 8. . ... . . 1