Orvosi Hetilap, 1924. december (68. évfolyam, 49-52. szám)

1924-12-07 / 49. szám

860 ORVOST ITETTLAP betegedést, s ami azzal együttjár, a gümőkórban való halálozást, viszont a gazdasági viszonyok javulása — mint ezt a múlt század közepe óta Anglia példája mutatja — a gümőkór fellépését csökkentette és állandóan leszorította a halálozást. Annak áttekintésére, hogy a háborús viszonyok mikép hatottak nálunk a tuberculosis-megbetegedésekre, felemlítek néhány számsorozatot. Ami a gümőkór terén észlelhető volt a fővárosban, nagyjában feltalálható Budapest környékebeli nagyobb városokban, Szentendrén, Újpesten, Pestújhelyen, Rákospalotán, Kispesten, Erzsébetfalván, Csepelen, Pestszentlőrincen. (Lásd a 2. táblázatot.) E statisztikai adatoktól nem nagyban különböznek amaz adatok, amelyeket 4 kis vidéki iparvárosra (I. Tatabánya, Salgótarján, Balassagyarmat, Diósgyőr), a középipari városokra (II. Szolnok, Szombathely, Kaposvár, Eger), a nagyobb ipari városokra (III. Győr, Miskolc, Pécs, Sopron), valamint a kis (IV.) és a közép- (V.) mezőgazdasági városokra (Szekszárd, Baja, Pápa, Magyaróvár, Nyíregyháza, Túra, Szentes, Székesfehérvár) és egy nagyobb mezőgazdasági városra M. Hódmezővásárhely) állítottam össze (lásd a 3. táblázatot). E táblázat igazolja, hogy ott, ahol általánosságban a jólét nagyobb volt, s jelenleg is nagyobb, mint a fővárosban s az ipari vidéki városokban, a tuberculosishalálozás jóval kisebb, míg a születések száma fokozatosan emelkedő. Az 1918-i évben a gümőkóros halálozások száma majdnem elérte a békebeli magasságot, míg a következő években újból emelkedett e szám. (L. a 4. táblázatot.) A háború után kivált az iparoshelyeken a születések száma emelkedett, de a háború alatt a gümőkóros halálozások száma is emelkedett, azonban még mindig nem érte el a háború előtti halálozások magasságát. Az utolsó két évben pedig a gümőkóros halálozási szám 3. táblázat. Gümőkóros halálozási szám %-ban kifejezve, emelkedése folytán túlhaladja 1—4-6%-kal a békebeli halálozások számát. Bízvást állítható, hogy a tuberculosis-mortalitás emelkedése a háború vége felé abból magyarázható, hogy akkor csak a gyengültek jutottak munkához, mert az egészséges, épp erős szervezetűek bevonultak és munkába kerültek a nők, a gyermekek, a terheltek, a fertőzöttek, s nem volt ellenőrizve a munkaidő és munkába állítottak mindenkit minden orvosi ellenőrzés nélkül. A háború utáni számokban még mindig szerepel a háború alatt munkába került gyengék, véznák tömege. E számcsoport igazolhatja, hogy a háború alatt és után a gümőkóros halálozások száma nőtt, s hogy a háborús viszonyok elmúltával nem tért még vissza a tuberculosis-mortalitás a békebeli számra. A gümőkóros megbetegedések száma, illetve ami ezzel egyértelmű, mortalitása, nálunk Magyarországon még nem mutatja az állandóan leszálló görbe jellegét. Ennek oka pedig elég egyszerű. Oka a gazdasági viszonyok kedvezőtlen megváltozása, melyek mindig hozzájárultak a betegség előidézéséhez és kedvezőtlen befolyásolásához. Köztudomású, hogy a zsúfolt és nyirkos, sötét lakás, a túltömött piszkos, elégtelenül szellőzött és rosszul levegőzött műhely, a helytelen és elégtelen táplálkozás, az egészségtelen foglalkozás nagyon elősegítik a betegségek tovaterjedését. E körülményeknek tulajdonítható, hogy a gümőkórt már régóta is lakásbetegségnek, foglalkozási betegségnek, szegények megbetegedésének, proletárbetegségnek nevezték el, majd mások morbus Wiennensis névvel illették, mert egy időben Wienben az ott szigorúan keresztülvitt egészség- táblázat. Magyarország népmozgalma 1913—1922-ben. ügyi intézkedések megtörténte előtt igen nagy volt a gümőkórosok száma. De bármily mellékjelzővel látták is el e fertőző bajt, bebizonyítható, hogy a tuberculosis nagyjában népbetegség, tömegmegbetegedés, amelyben a megbetegedettek elég nagy száma — mikép erre Aschoff* az „ Über die natürlichen Heilvorgänge bei der Lunge nphthisis. Verband der deutschen Gesellschaft für innere Med. 1921. 1. táblázat. Budapest népmozgalma 1913 — 1923. években. Év Élve születések Halálesetek száma Gümőkóros halálesetek Gümőkóros halálesetek az összes halálozásokhoz viszonyítva 1913 23.315 17.441 3377 19*3 1914 23.357 18.763 3140 166 1915 17.825 21.150 3883 18*35 1916 14.973 20.854 5079 24*2 1917 14.669 21.371 6327 25*8 1918 14.768 29.903 6244 20*86 1919 19.488 20.887 4611 22*00 1920 21.068 22.053 4201 19*00 1921 19.627 18.981 3489 18*3 1922 18.741 19.054 3574 18*7 1923 17.159 18.549 3736 20*00 2. táblázat. GÜmőkórosok halálozási n/o-a Budapest környékén. A helység neve Évek 1913191419151916191719181919192019211922 Szentendre.. 17*913*619*021*422920*823*517*017*213*8 Újpest .. .. 22*722*223*625*125*921*225*020*619*224*1 Pestújhely .. 16*319*018*912*723*225*325*634*527*442*0 Rákospalota 17*418*222*024*526*126*025*526*320*523*8 Kispest .. .. 16*715*016*724*421*119*724*720*821*321*7 Erzsébeti. .. 27*321*222*829*528*625*529*625*823*628*0 Csepel ........ 28*729*034*538*329*632*327*619*625*721*2 P.-Szt.-Lőrinc 15*213*221*625*625*220*625*019*715*119*8 Sor-Évek szám 1913 1914 1915 1922 1923 L 15*1 16*2 14*00 15*6 18*9 IL 14*5 11*9 13*00 16*1 16*9 III. 16*6 15*9 16*8 13*9 19*4 IV. 14*9 13*9 14*2 14*6 16*2 V. 15*4 15*00 15*5 14*6 19*1 VI. 13*2 11*9 14*3 11*1 14*5 Év összes születések száma összes halálozások száma Gümőkóros halálozások száma 1 0 1913 654.099 432.928 58.627 13'5 1914 662.187 439.924 55.359 12'5 1915 454.630 474.972 63.269 13'3 1916 1917 320.886 391.820 59.633 15'1 303.583 384.628 61.044 15'8 1918 288.106 473.364 65.433 13'8 1919 225.115 162.524 27.694 iro 1920 258.751 175.862 25.082 14'2 1921 255.453 170.059 22.123 13'0 1922 249.279 173.351 24.874 14'3 1924. 49. sz.