Orvosi Hetilap, 1927. október (71. évfolyam, 40-44. szám)

1927-10-02 / 40. szám

1138 ORVOSI HETILAP 1927. 40. sz. kal van burkolva, míg a laborátori uniókban szürke metlachi-lapok­kal. Az irodákban parketta van, míg a tanteremben, könyvtárban aszfaltba rakott parketta A falak 160 cm magasságig h­ampisszínű olajjal vannak festve, e felett minden fehér. Az épületben kö­zel 900 cm2 chamoisszerű csempét használtunk el a falak burkolására. Az asztalok lapja mindenütt 5 cm vastag tölgyfa, amely vegyileg feketére van pácolva s oly módon be­eresztve, hogy savak nem támadják meg. Az ablak előtti asztalok konzolokra erősített deszkalapokból állanak, míg a szobák közepén lévő úgynevezett vegyiasztalok a földig épített masszív asztalok. Ezek egyik oldalán a fiókok és szekrények ládába vannak beépítve. A láda a benne lévő fiókokkal együtt kihúzható s ily módon hozzáférünk az asztal középsíkjában futó vezetékekhez. A fiókok húzója mind ebonitból van. Az asztalokon gáz-, villany-, vízvezeték és sok asztalon préselt levegő és vacuum-csap is van. Az asztal végén (esetleg mind­két végén) belül fekete, kívül fehér tragence kiöntő van. Feketére azért csináltattuk, mert a belül fehér kiöntők a beléjük öntött anilinfestékektől a szivárvány min­den színében játszanak. E festékek onnan csak savval való lemosással távolíthatók el, ami pedig az ólom­vezetékeket hamarosan tönkreteszi. Számos szobában ezenkívül úgynevezett sav­­kiöntőt is helyeztünk el, amelyek levezetőcsövei savnak ellentálló agyagcsövekből állanak. Az intézet vegyifülkéi — amelyek száma 21 —, mind teljesen Budapesten készültek, csak a palalapo­kat kellett külföldről hozatnunk. A vegyifülkék szel­lőzőberendezése kettős, egyrészt a megszokott gáz­lánggal szellőztetjük őket, másrészt azonban egy levegőinjektoros szellőztetőberendezéssel. Ennél a lég­­huzamot nem szívással, hanem injektoros ventilatió­­val idézzük elő. Egy ventilátor 50 mm vízoszlop­­nyomású levegőt állít elő, óránként mintegy 2—300 m3 mennyiségben. Ez elég 5—6 fülke szellőztetésére. Bádogcsőből készült vezeték osztja el a levegőt az egymás közelében fekvő fülkék között. A bádogcsö­vek végén üvegből készült, alkalmas formájú ü­veg­­pipák nyúlnak be a kéménybe, amelyekből mintegy 25 m sebességgel áramlik a levegő a kéménybe. Ez magával ragadja a kémény levegőjét s mintegy 1*5—­2 m sebességű léghuzamot hoz létre. Ezáltal a vegyifülkékben óránként 100—150 m­ 3 légcsere áll elő még kedvezőtlen hőmérsékleti viszonyok esetén mutat­kozó ellenléghuzammal szemben is. A gép és a vezeték­­rendszer a padláson foglal helyet. A ventilátor erő­­megtakarítás céljából kétlépcsős, a motor háromfázisú, rövidre zárt tekerccsel. Fogyaszt 1—15 HW-órát, vagyis 5—6 fülkére árban kevesebbet, mint a gázláng egy fül­kére A készülék megindítása úgy történik, hogy el­csavarjuk a fülke mellett álló kapcsolót, mire egy kis piros jelzőlámpa gyullad ki, mutatva, hogy a gép dol­gozik. Ha az ugyanabba a csoportba tartozó másik fül­két is bekapcsolják, a két kapcsoló nem zavarja egy­mást. Az intézet 30 szellőzőkéménye 6 csoportban van a ventilátorokra kapcsolva. Azonkívül még az állat­kamra szellőztetése is végezhető az egyik csoporttal. A vegyifülkék egy részénél az asztallap alatti rész üvegajtóval el van zárva. Ez is kapott egy szellőző­nyílást. Ilyen módon ebbe az alsó részbe helyezett álla­toktól származó bűz nem jut a szobába. A vegyifülkék alsó részének ezen kihasználását a hamburgi Tropen­institut vezette be először, mi utánoztuk és jónak gon­doljuk. A villany berendezésénél tekintettel voltunk arra, hogy a világításra használt áramért nagyobb összeget kell fizetni, mint a motorikus, melegítési stb. célra el­használt áramért. Ezért hármas villanyvezetékrendszer van: világítási, ipari és motorikus áramra. A nagy vetítőgép részére egyenáramról, az automata telefon és óraakkumulátorok, továbbá a vegyimunkához szük­séges egyenáramról a célnak megfelelően méretezett egyenirányítók alkalmazásával gondoskodtunk. A laboratóriumokban a mennyezeten parabola­tükrös Goertz-féle lámpák vannak, amelyek segítségé­vel igen jól lehet a dolgozóasztalokra koncentrálni a fényt. Az ablakok előtti asztalokat az igen ügyes Midgard nevű, német, minden irányban beállítható lámpával világítjuk meg. A távbeszélőforgalmat, úgy az egyes osztályok között, mint pedig a városi hálózat felé egy Western­­rendszerű automatikus háziközpont bonyolítja le, amelynek segítségével a háziállomások teljesen auto­matikusan beszélhetnek egymással. A városi vonalak kiszolgálására pedig egy manuális közvetítőszekrény szolgál, amelynek segélyével a bejövő hívások meg­felelő állomásokra oszthatók el. A jelenleg bekapcsolt állomások száma 36, amelyek közül a városi forgalom­ban 9 vesz részt. A vezetékhálózat páncélozott Berg­­mann-csövekben a falba süllyesztve van elhelyezve. Tartalék erek elegendő számban állanak rendelkezésre, úgy hogy újabb állomásoknak a szükséghez mérten való bekapcsolása gyorsan és egyszerűen eszközölhető. Áramforrásul 36 voltfeszültségű, 28 ampeteóra kapacitású akkumulátortelepek szolgálnak, saját töltő­­berendezéssel. Ugyanez a töltőberendezés szolgál a központi óraberendezés 30 voltfeszültségű, 26 ampereóra kapaci­tású akkumulátorainak töltésére is, amelyek a telefon­akkumulátorokkal közös helyiségben vannak elhelyezve. A központi óra, amely az igazgatói irodában nyert elhelyezést, percenként adja az impulzust a mellékórák részére, amelyekből jelenleg 44 darab van bekapcsolva, de ezek száma még ugyancsak fokozható. Ehhez az óra­berendezéshez kapcsolódik egy, a földszinten elhelye­zett ellenőrzőóra is, amely a személyzet munkábalép.-

Next