Orvosi Hetilap, 1931. augusztus (75. évfolyam, 31-35. szám)

1931-08-01 / 31. szám

75. évfolyam, 31. szám, Budapest, 1931 augusztus 1. ORVOSI HETILAP HERZOG FERENC ISSEKUTZ BÉLA GORKA SÁNDOR BÉLÁK SÁNDOR VÁMOSSY ZOLTÁN POÓR FERENC REUTER KAMILLÓ HÜTTL TIVADAR FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ­­ FRITZ ERNŐ Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON Szerkesztőbizottság­: TARTALOM: Ratkóczy Nándor: A tüdőtuberculosis röntgendiagnostikája. (793—795. oldal.) Nádory Béla: Méhszáj-tágítás szüléskor Bossi-féle dilatator­­ral. (795—800. oldal.) Sághy Ferenc: A Stomoxys calcitrans járványtani jelentő­sége. (801—803. oldal.) Liebmann István: A szülés alatt keletkezett néhány érde­kesebb magzati sérülésről és azok kezeléséről. (803— 806. oldal.) vitéz Dániel Gábor és Jezsovics Kálmán: Bronchicetasia uni­versalis cystica. (807—808. oldal.) Breuer Béla: Az epekőbetegség egy új radiológiai tünetéről. (808—809. oldal.) Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat kérdései. (123—126. oldal.) Lapszemle: Belorvostan. — Sebészet. — Szülészet és nőgyó­gyászat. — Szemészet. — Gégészet. (809—811. oldal.) Könyvismertetés: (811—812. oldal.) Egyesületek ülésjegyzőkönyvei. (812. oldal.) Vegyes hírek: (a borítólap III. oldalán.) A tüdőtuberculosis röntgendiagnostikája. (Klinikai előadás.) Írta: Ratkóczy Nándor egyete­m.-tanár, egyetemi röntgen­­laboratórium-vezető. A gümőkóros tüdő vizsgálatában a röntgenvizsgálat fontos szerepét ma már senki sem vonja kétségbe. Azt hiszem, nem esem túlzásba, amikor azt mondom, hogy a gümőkórra gyanús, vagy gümőkórosnak talált tüdő vizs­gálata nem teljes addig, míg azt nem egészíti ki a tüdő röntgenképének tanulmányozása. A röntgenvizsgálatnak elismert fontossága indított arra, hogy röviden összefog­laljam azon eredményeket, melyeket a röntgenvizsgálat ma az egyéb klinikai vizsgálatok kiegészítésére nyújtani tud. Előre kell bocsátanom, hogy a röntgenlelet értékesí­tésénél igen nagy szerep jut a vizsgálati technikának. A röntgenátvilágítás, mellyel a vizsgálatot rendesen kezdeni szoktuk, csak durván tájékoztat, a finomabb részletek azonban még kifogástalan átvilágítás (teljes sötétre alkal­mazkodás, finom vonalú cső, jó átvilágítóernyő, stb.) mel­lett is elvesznek az ernyő durvább szemcsézettsége miatt. Csak a felvétel alkalmas a tüdő finomabb elváltozásainak tanulmányozására. A felvétel használhatóságának felté­tele annak technikai tökéletessége. (Teljes légzésszünet, 1/20—0,5 másodperces expositio, magas milliamperszám, közepes keménység, jó előhívás, stb. biztosítsanak élesen rajzolt, lágy, kontrastdús felvételt.) A röntgenvizsgálatnak kiegészítő szerepe van: I. A diagnosis felállításában, II. a már kórjelzett tü­dőfolyamat további sorsának ellenőrzésében, III. a folya­mat aktivitásának eldöntésében, IV. a gyógyulás megálla­pításában. I. A röntgenvizsgálat szerepe a diagnosis felállításánál. 1. Kezdődő folyamatoknál. Nem óhajtok ehelyütt ál­lást foglalni abban a kérdésben, váljon a felnőttkori tüdő­­gümőkór primaer megjelenési helye a csúcsban, vagy a tüdőcsúcs alatti területekben (az ú. n. korai beszűrődések helyén, a kulcs alatt) keresendő-e. Azon positív, illetve negatív jeleket kívánom felsorolni, melyekkel a­ csúcsban, b) a kulcs alatti tájon, c) a hítusban, d) a tüdőmező egyéb területein megjelenő gümőkór első, korai stádiumában a röntgenvizsgálatnál számolnunk lehet és kell. a) A kezdődő csúcs­folyamatokban a fizikális vizsgálat (kopogtatás, hallgatózás) positivuma megelőzheti a rönt­genvizsgálat positivumát. A röntgenvizsgálat csak oly el­változást tud kimutatni, mely szöveti-structurális tömö­rüléssel jár. A tisztán hurutos jellegű elváltozás, mely a bronchusok - bronchiolusok nyálkahártyájára szorítko­zik, a röntgenképen nem mutatható ki. Ha azonban figye­lembe vesszük, hogy a specificus-gümőkóros fertőzés igen hamar vezet gócképződésre, a góc körül pedig igen gyak­ran gócos-pneumoniaszerű gyuladásra, akkor érthető, hogy a specificus csúcsfolyamat hamarosan kimutatható lesz a röntgenképen. Hiszen a levegős környezetben gom­bostűl­ejnyi gócok már kimutathatók a felvételen. Ezek az apró gócok viszont speciális csúcsfelvételen gyakran meg­találhatók már akkor is, ha az említett fizikális vizsgála­tok részére még hozzáférhetetlenek. A röntgencsúcs-lelet csak akkor tekinthető pozitívnak, ha gócokat tud ki­mutatni, vagy ha a csúcs terület a számos összefolyó, kü­­lön-külön nem mutatkozó miliaris-góc következtében za­varos rajzolatú lesz. A csúcsok általános fátyolozottsága rendkívül óvatosan értékelendő, mert számos mellékkö­rülmény (erős vállizomzat, a fejbiccentők árnyéka, scolio­sis, retractio, substernalis struma, régi csúcspleura­callus, stb.) okozhatja azt, anélkül, hogy specificus folyamat volna jelen. b) A kulcsalatti tájon megjelenő elsődleges korai be­­szüremkedés felfedezése is már a röntgenérába esik. Az egyéb fizikális vizsgálatoknak éppen a localisatio miatt ne­gatív lelete mellett nem ritka a röntgenkép mogyoró­­diónyi árnyéka, néha már a szétesés jelével, a caverná­val. Ezen folyamatoknak felismerése nagyrészben a rönt­genvizsgálathoz van kötve. A postinfluenzás hőemelkedé­sek, a váratlanul jövő vérköpések, teljesen negatív fizi­kai leletek mellett legtöbbször ilyen kulcsalatti beszűrő­­désben kapják magyarázatukat. A röntgenlelet jellegze­tes: az egyébként tiszta tüdőmezőben — tiszta, világos csúcsok mellett — rendesen az I. bordaközben, többnyire laterálisan, mogyoró­diónyi, néha kistenyérnyi elmosó­­dott szélű, de körülírt, a centrális pneumonia képére emlé­keztető, tömött, gomolyos szerkezetű homály. Ha a szél­

Next