Orvosi Hetilap, 1936. szeptember (80. évfolyam, 36-39. szám)

1936-09-05 / 36. szám

1936. 36. sz. ORVOSI HETILAP 11 X. 24. Baloldali kézujjaknak flexiós contracturás állapo­ta csökkent. Olykor nehéz légzésről panaszkodik, minden ob­­jectiv tünet nélkül. A műtéti seb per prímum gyógyult. Sza­gokat kétoldalt pontosan megkülönböztet. Qualitásbeli kü­lönbséget nem jelez. Fundus normális mindkét oldalt. Látó­terek teljes határúak. Visus 50/0 o. u. XI. 4. Feje nem fáj, nem szédül, bal karját 120°-ig ké­pes emelni. — XI. 7. Panaszmentes. Bal kézujjak passiv nyújtása fokozódott. XI. 23. Bal karját 130°-ig képes emelni, könyökizületben a mozgás active 60—160° között lehetséges. Javultan távozik. A budapesti sebészeti intézet (1. fent.) kórrajzkivonata. Felvétetett: 1933 szept. 25-én. Elmondotta, hogy 14 év előtt a bal keze és lába zsibbadni kezdett, majd görcsök léptek fel, nyelve és nyaka balra rángatódzott, eszméletét csupán egyszer vesztette el. Bénulása 3 éve kezdődött. Bal keze ügyetlen, dolgozni képtelen. Igen lassan járni még tud. — Jelen állapot: mellékelve a budapesti ideggyógyintézet eredeti kórrajzkivonata. — Lefolyás: okt. 4-én szabályszerű előkészítés után műtét. A centroparietalis koponyatájat kö­rülcsípve Makkas-fogakkal, felfelé domborodó metszéssel át­metszettük a bőrt és galea-t. A csontot trepannal átfúrva Dahlgreen csípővel körülcsípjük a koponyacsontot. A durát keresztalakban megnyitjuk. A pia mater a convexitás leg­felső szélén megvastagodott, erei tágultak. Az agyon kóros consistentia-elváltozás nem tapintható, a mélyben is csak homályosan, s mivel így a tumor mélybeli és diffus elhelyez­kedésűnek bizonyult, a durát nyomáscsökkentés céljából nyitvahagyva, a koponyát rétegesen zárjuk. Sebe szabály­szerűen gyógyult. A 14. napon visszahelyezve a bpesti ideg­­gyógyintézetbe. Távozási időpont 1933. okt. 17. Aláírás. Kiegészítő vizsgálatokra és a javulás mértékének meg­állapítására berendeltük. Felvétel 1936. I. 30. (A javulásra vonatkozólag 1. alább.). Az érrendszer kevesebb értékűlésrére vall az a körülmény, hogy 1935. nov. 13-án haemorrhoidalis csomók miatt műtétet kellett rajta végezni. A stereoarteriogrammokban (orth. ipsilat dextr. ké­pében) a b. stereogramm-fél a jobbal szemben jelenté­keny különbséget mutat, amennyiben csak a racemosus art­erialis ektasiák telítődnek, de a cavernosus üregek még alig. (A stereoarteriogrammoikra nézve 1. 6—9. ábrákat és ábra magyarázatokat). A felvételi idő­differencia: 0.6 másodperc. A jobb artéria carotis int. siphonja kihasaló, vaskos. Az artéria front. ant. internae j. o. szélesebb és a szokottnál intensívebb árnyék­­sűrűséggel telítődik. A normális angiogramm képéből még felismerhető a cerebri ant. kezdeti szakasza, nem különben a Sylvius-csoportból az artere du pli courbe és a parietalis posterior és temp. post. Érdekes, hogy a s. o. stereoskopos­­ér­képben a caverna-k telítése és a capil­­laris phasisának megfelelő diffus foltszerű sötétedése mel­lett a normális erek telítődése már alig felismerhető.­­ Tehát az ellátási területnek hirtelen kiterjedése miatt a vérrel kevert contrastanyag a normális arterialis háló­zat után a cavernosus üregek telődését szolgálja és rész­ben a hajszálereket tölti fel. Az art. carctis interna-nak nemcsak a siphon-ja, de extracranialis szakasza is az angioma oldalán a caliber-tagságot illetőleg a b. o.-t messze felülmúlja. A fentvázolt különbségek a jobboldali stereoskopos felvételeken a télképek között az áramlás gyorsaságának az alkalmazott eljárással mérhetőségét mutatják be. Az angiogramm által szolgáltatott képeknek a koponyára vetítése a férfi-ökölnyi tumor terjedési viszonyait is szemlélni engedi. A gyakori kacsképződések miatt szá­mos csomóképződés és megtörés mutatkozik a felvétele­ken,amelyek nagyobbrészt a stereoskopos szemléletben jól feloldhatók, mint kígyózó, vagy spirális edényleffutá­­sok. A kóros (jobb) oldalon a carotis-siphon kettős. A stereo (o. i. d) képek túlságosan mutatják be, hogy a haemangioma elsősorban a j. cerebri media-nak és rész­ben anterior­ nak területéhez tartozik. Az (o. i. d.) felvételnek egyik későbbi stereogramm­­ja az áramlási viszonyokat egy olyan időpontban rögzíti, amelyben a phlebographiás telődés kezdődik, vagyis a cavernák és a capillaris rendszer a vv. cerebrales exter­­nae ascendentes-be öntik át a contrast-anyagot. Az utób­bi vénák a sinus sagittalis superior-ba és ennek oldal­­lacunáiba nyílnak. Különösen szembetűnők az oldal­­lacunák mellett a frontalis és centrális táj vénái, — az utóbbiak között a Sperino-féle visszér és a felső sagit­talis sinus is. A b. o. int. telítése kettős pericallosa­ és pericallosa­­marginalis rajzolatra vezet, — ugyanis a j. o. cerebri ant. is telődik, még pedig szokatlan módon vaskos kiszélesedő contrast árnyékot adva, emellett előrefelé erősen dis­­locálva és felemelve. A cerebri­ant-hoz tartozó j. p. art. front. int. ant. (Duret) ágai is telődnek. A b. oldalról telődő j. pericallosa marginális sajátszerű kacsképződé­sekkel emelkedik a köpeny pereme felé. A stereoskopos képben az artéria cerebri ant. dextr. a szintén vaskos communicans ant.-nak mintegy folytatását képezi. A (o. p. s.) stereoskopos képekben az is nyilvánvaló, hogy a b. o.-ról telítődő j. cerebri ant. rendszere contrast anya­got szállít a cavernák egy részének üregébe is, így sike­rül biztosan elválasztani az angioma azon cavernosus üregeit, amelyek a pericallosa-val és a pericallosa mar­­ginalis-sal állanak összeköttetésben, azoktól, amelyek in­kább a cerebri media (dextr.) rendszerével állanak kap­csolatban. Fontos annak hangsúlyozása, hogy —, amint azt stereogrammokban már megállapíthattuk, — az angiomák kiterjedt áramlási területe a túloldali (ép oldali) cerebri anti ellátására is reászorul kiegészítőleg. Valószínű, hogy a haemangioma esetében egy bizonyos szívó hatás is érvényesül a negatív nyomás miatt. A cavernáknak az ép oldalról történő telődése kér­désében nem lehet szó arról, hogy a thorotrast maradt volna vissza az üregekben a pangó véráramlással — az előző i. o. telítés után. Ugyanis nagy különbség van ez­úttal is a két félkép között a cavernák telítését illetőleg. Feltűnő az art. cerebri­ant. szokatlanul kishullámú ka­nyargósága az ép oldalon, amely körülmény arra vall, hogy a pericallosa sin. is hosszanti irányban relative meghosszabbodott. Tehát az époldali erek sem maradtak vitadtak a másik hemisphaerium racemosus elváltozásai mellett. A b. o. carotis-siphon contrast árnyéka szaka­dozott (, ibrisée’ ’). A cavernosus részek telítődésének viszonyai feltét­lenül gyakorlati haszonnal bírnak és az angiomás daga­natok sebészetének fejlődését szolgálják. Ugyanis szóba jöhetne az egyes tápláló mellékágaknak külön-külön le­kötése a carotis int. törzse helyett. Egyszersmind pro­­gnostikailag is fontos ennek a körülménynek az ismerete, mert az általunk eszközölt, illetve ajánlott s. o. carotis int. ligatura a daganat teljes sorvadásához nem vezethet, mert az utóbbinak egy részét a túloldali carotis terület táplálja. Egyszersmind ennek ismerete kell, hogy a caro­tis lekötésére arányuló vállalkozási kedvet a cerebralis, vagy meningealis érdaganatok esetében növelje. Ismeretes, hogy az agyvelő vérrel ellátottságának fajlagos absolut nagysága igen nagy és azt csak a pajzs­­mirigy, vese és mellékvese átáramlása múlja felül. A kí­sérleti állatokon talált­­Jensen, Hürt­ler eredményeket K. Wacholder az emberi agyvelőre átszámította és azt találta, hogy az 1300 gr. agyvelőhöz egy perc alatt 1,8 liter vér jut el, amely érték a circulatio átlagsebességét számbavéve az összaorta-véráramnak 27%-át teszi ki. Mint esetünkben bebizonyosodott, a collateralis ellátás a túloldali hemisphaerium érrendszere felől is biztosíttatik és így fontos cerebralis szerkezetnek­­ (a tumor által már is direct módon okozott kiesési tüneteken kívül) — functión kívül helyezés nem várható, — ellenére ezen fo­kozott vérellátási igénynek, 841

Next