Orvosi Hetilap, 1941. július (85. évfolyam, 27-30. szám)

1941-07-05 / 27. szám - Buzágh Aladár: A pharmakológiában felhasználható kolloidális aluminiumoxyd tulajdonságairól

85. évfolyam Il. 27. szám. Budapest, 1941. július 5 ORVOSI HETILAP Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON. Szerkesztőbizottság : HERZOG FERENC, V. BERDE KÁROLY, GORKA SÁNDOR, HÜTTL TIVADAR, BALÓ JÓZSEF, VÁMOSSY ZOLTÁN, MÉHES GYULA, REUTER KAMILLÓ, JENEY ENDRE, VIDAKOVITS KAMILLÓ. FELELŐS SZERKESZTŐ : VÁMOSSY ZOLTÁN. SEGÉDSZERKESZTŐ : FRITZ ERNŐ. TARTALOM: Tiszágyi Aladár: A pharmakológiában felhasználható colloidális aluminiumoxyd tulajdonságairól. (351— 353. oldal.) Tóth László: Klinikai kísérletek Antisacerral. (353— 355. oldal.) Hum­ayer Károly: Hypophysis-daganat okozta látás­zavar javulása mastoiditis műtét után. (356—357. oldal.) Orbán Sándor: Syphilises betegek átvizsgálásának ideggyógyászati tanulságai. (357—358. oldal.) Kő István: Tapasztalatok synthetikus herehormonnal. (359—360. oldal.) Irodalmi szemle. (360—361. oldal.) Könyvismertetés. (361. oldal.) Egyesületi jegyzőkönyv. (362—363. oldal.) Lapszemle. (364. oldal.) Vegyes hírek. (364. oldal és a borítólap III. oldalán.) A pharmakológiában felhasználható kolloidális aluminiumoxyd tulajdonságairól. Irta: Buzágh Aladár dr. egyet. c. ny. rk. tanár. A colloidális fémoxydokon végzett vizsgálataim során rátértem annak a kérdésnek tisztázására, hogy milyennek kell lenni a pharmakológiában elő­nyösen felhasználható aluminiumoxyd és alumi­­niumhydroxyd tulajdonságainak. Ennek a kérdés­nek aktualitását az a tény adja meg, hogy a gyo­­mortúltengés és a gyomor- és duodenumfekély ke­zelésében az érdeklődés mind nagyobb mértékben fordul a colloidális aluminiumoxyd-készítmények felé. Ideálisnak tekinthető az olyan készítmény, amely — amellett, hogy a sósavat megkötni ké­pes — az­isósav azon concentratiós határain belül, melyek a gyomornedvben általában lehetségesek, könnyen és gyorsan peptizálódik, vagyis colloidáli­­san oldott állatpiotba jut, illetőleg gél­ állapotban ki is csapódhat. Csakis ebben az esetben lehetséges, hogy egyrészt a gyomorban oldatban maradjon, másrészt, hogy a gyomor falán kocsonyás réteg is keletkezhessék. Az ideális aluminiumoxyd vagy hydroxyd tehát a gyomornedvben colloidoldatot ké­pez, a gyomor falán pedig, aholl a sósav töménysége nagyobb, adsorbeálódás következtében gélréteget alkot. Ily szempontból vizsgálva a különböző módon előállított colloidális aluminiumoxydokat, egyedül a Magyar Gyógyszertar Rt. kísérleti laboratóriuma által rendelkezésre bocsátott »K« jelzésű, colloidá­­lisan oldható aluminiumhydroxydról állapítottam meg, hogy ez az anyag védő colloid nélkül, tehát más colloid hozzáadása nélkül is híg savakban könnyen peptizálódik, vagyis colloidálisan oldott állapotba jut és savanyú adsorbenseken, mint ami­lyen például a gyomor fala is, nagy mértékben ad­­sorbeálódik. Ezen »K« jelzésű anyaggal végzett nagyszámú kísérleteim során annak számos olyan sajátságát állapíthattam meg, melyek a magyar orvosközönséget közelebbről érdekelhetik, ezért néhány fontosabbnak látszó kísérleti eredményt a következőkben ismer­tetek. A száraz készítmény mintegy 75% aluminium­­oxydot tartalmaz, a többi alkotórésze víz, vagyis fő­tömegében aluminiumhydroxydból áll. Már tiszta vízben is meglehetősen állandó suspensiót képez, sőt részben fel is oldódik colloidálisan és pedig 1 ís anyagból 100 cm3 víz mintegy 0,2 g-ot old ki. E mellett nagy mértékben duzzad, tehát erősen hydro­phil sajátságú. A készítmény tökéletes colloid jellege főképpen a savakban való peptizálódásánál jut legközvetleneb­bül kifejezésre. Savakkal való kölcsönhatásánál ér­vényesülnek mindazok a törvényszerűségek, melyek a duzzadó gélek peptizálására általában érvényesek. A sav concentratiójától és a­ gél relatív mennyiségé­től függően végbemegy a duzzadás, majd a tökéle­tes oldódás, illetőleg a hydrogél képződés folyamata. Híg savakban a készítmény gyorsan feloldódik és tö­kéletes, opalescáló, áteső fényben, sárgásszínű colloid­oldatot képez. Az oldat nagy mértékben hydrophyl jellegű, ultramikroszkóppal vizsgálva csakis diffúz 1. ábra.

Next