Orvosi Hetilap, 1942. május (86. évfolyam, 18-22. szám)
1942-05-02 / 18. szám - Szodoray Lajos: A későn felfedezett syphilis-esetek gyakoriságáról
86. évfolyam, 18. szám. Budapest, 1942. május 2. ORVOSI HETILAP Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON. Szerkesztőbizottság : HERZOG FERENC, V. BERDE KÁROLY, GORKA SÁNDOR, HÜTTL TIVADAR, BALÓ JÓZSEF, VÁMOSSY ZOLTÁN, MÉHES GYULA, REUTER KAMILLÓ, JENEY ENDRE, VIDAKOVITS KAMILLÓ. FELELŐS SZERK.: VÁMOSSY ZOLTÁN. Fogad kedden és pénteken 12—1. SZERK.: FRITZ ERNŐ. TARTALOM: Szodoray Lajos: A későn felfedezett syphilis-esetek gyakoriságáról. (211—213. oldal.) Illényi András és v. Dombos Kató László: Pilocarpin hatása a perfringens antitoxin képződésére. (213. oldal.) Bálintffy Jenő: Súlyos hímvessző-sérülés gyógyult esete. (214. oldal.) A budapesti Tud. Egyetem Bőr- és Nemibetegségek Klinikájának közleménye. (Igazgató: Neuber Ede ny. r. tanár.) A későn felfedezett syphilis-esetek gyakoriságáról. Irta: Szodoray Lajos dr., egyetemi magántanár. Jól ismert tény, hogy nem minden syphilises fertőzés kerül felismerésre már az ú. n. korai (első vagy második) szakban. Ennek oka részben az, hogy a primaer affectio vagy olyan kicsiny, hogy elkerüli a beteg figyelmét, vagy olyan helyen van, ahol tüzetesebb vizsgálat nélkül nem is vehető észre az urethrában, portión, cervixben stb., ezt követően pedig a másodlagos jelenségek a bőrön vagy a nyálkahártyákon enyhe voltuk miatt nem keltenek feltűnést, vagy félreismertetnek. De e fertőzési formák mellett már Fournier feltételezte az ún. néma vagy tünet nélküli fertőzést, melyet különösen nőkön észleltek, és amelyet a korai bőr jelenségek (elsőleges és másodlagos) teljes hiánya jellemez, csak hosszú idő — sokszor évek múltán — jelentkeznek egyszerre valamelyik szervben a késői elváltozások: gammák, tabes, mesaortitis, szemtünetek stb. Fournier találóan nevezte ezt a formát »syphilis decapitée«-nek. A rendszeres serológiai vizsgálatok óta (kórházi osztályokon, embercsoportokon: iskolások, munkások, katonák stb.) egyre több olyan syphilis-eset kerül felfedezésre, amelyben semmiféle jelenségre nem emlékszik a beteg és a szerveiben sem mutathatók ki syphilises elváltozások, de a serologiai reactiók makacsul és ismételten erősen pozitív eredményt mutatnak. Ezeket a syphilis-formákat a franciák »néma« vagy »serologiai« syphilis-eseteknek nevezik. Természetesen ezeknek a későn felismert formáknak számszerű megismerése, ill. elkülönítése nem lehetséges: nem lehet ugyanis megállapítani, hogy egy »syphilis decapitée« esetében a korai jelenségek tényleg hiányoztak-e, vagy csupán nem ismertettek fel. Ugyanígy nem lehet megállapítani az ú. n. »serologiai« syphilis-esetekben, hogy habár egyik szervléhel Balogh Ádám: Új késvezető eszköz. (214—215. oldal.) Melléklet. Az orvosi gyakorlat kérdései. (33—36. oldal.) Irodalmi szemle. (215—216. oldal.) Könyvismertetés. (216. oldal.) Lapszemle. (217. oldal.) Vegyes hírek. (217. oldal.) Hetirend. (217. oldal.) ben sem mutatható ki harmadlagos elváltozás, ilyen kórbonctani szempontból nem áll-e fenn! Az elsőleges és másodlagos tünetek elmaradásával jellemzett esetek számát Finger még igen csekélyre becsülte. Evvel szemben újabban különösen Moore mutat rá az amerikai tapasztalatokra, melyek szerint minden 5. férfi és minden 3. nő syphilis-fertőzésének esetében a kórelőzményben nem sikerül korai tünetekre valló adatokat kimutatni. Mint fentebb említettem, megközelítőleg sem lehet az ilyen esetekben megállapítani, hogy melyik sorolható a valódi néma, korai jelenségeket nélkülöző fertőzésekhez. Főleg amerikai és francia szerzők feltételezik, hogy az ilyen esetek száma nem csekély. Az állatok (főleg egerek és tengerimalacok) ú. n. »néma syphilise« (stumme Infektion) már régóta: Kolle, Schlossberger, Uhlenhut és mások kísérletei alapján jól ismert. E néma fertőzés okát Gastinel és Pulvenus, majd újabban Moore és Vryones a kísérleti inoculum spirochaeta tartalmának mennyiségi viszonyaiban találták meg. Megfigyeléseik szerint nyulakon akkor sikerült néma syphilist létrehozni, ha a beoltandó spirochaeta pallida-emulsiót bizonyos mértékben felhígították. Krinikai megfigyelések alapján főleg amerikai szerzők a terhességet említik, mint a tünetmentes syphilis létrejöttét elősegítő tényezőt. Valószínű azonban, hogy a tünetmentes, ill. tünetszegény fertőzés kialakulásában egyik legfontosabb szerepet az alkati tényezők játsszák, melynek elsőrangú befolyását a fertőzés lefolyására különösen Guszman hangsúlyozza. A jövő kutatásának feladata, hogy valamely eljárás segítségével a valódi »néma syphilis«-esetek gyakoriságát, legalább hozzávetőleg megismerhessük. Természetesen gyakorlati szempontból pl. az antivenereás küzdelemben, gyógyító szempontból azonban kevésbbé fontos az a körülmény, hogy az eset felfedezése, ill. gyógyítása a korai tünetek elmaradása vagy azok fel nem ismerése miatt nem került megfelelő kezelésbe. Evvel szemben azonban gyakorlati értékkel bír az összes későn felfedezett syphilis eseteknek az összes syphilis esetekhez viszonyított arányszámának ismerete, mivel éppen az ilyen rejtett és nem kezelt esetek aránylag nagy száma egyik oka annak.