Orvosi Hetilap, 1942. május (86. évfolyam, 18-22. szám)

1942-05-02 / 18. szám - Szodoray Lajos: A későn felfedezett syphilis-esetek gyakoriságáról

86. évfolyam, 18. szám. Budapest, 1942. május 2. ORVOSI HETILAP Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON. Szerkesztőbizottság : HERZOG FERENC, V. BERDE KÁROLY, GORKA SÁNDOR, HÜTTL TIVADAR, BALÓ JÓZSEF, VÁMOSSY ZOLTÁN, MÉHES GYULA, REUTER KAMILLÓ, JENEY ENDRE, VIDAKOVITS KAMILLÓ. FELELŐS SZERK.: VÁMOSSY ZOLTÁ­N. Fogad kedden és pénteken 12—1. SZERK.: FRITZ ERNŐ. TARTALOM: Szodoray Lajos: A későn felfedezett syphilis-esetek gyakoriságáról. (211—213. oldal.) Illényi András és v. Dombos Kató László: Pilocarpin hatása a perfringens antitoxin képződésére. (213. oldal.) Bálintffy Jenő: Súlyos hímvessző-sérülés gyógyult esete. (214. oldal.) A budapesti Tud. Egyetem Bőr- és Nemibetegségek Klinikájának közleménye. (Igazgató: Neuber Ede ny. r. tanár.) A későn felfedezett syphilis-esetek gyakoriságáról. Irta:­ Szodoray Lajos dr., egyetemi magántanár. Jól ismert tény, hogy nem minden syphilises fer­tőzés kerül felismerésre már az ú. n. korai (első vagy második) szakban. Ennek oka részben az, hogy a primaer affectio vagy olyan kicsiny, hogy elkerüli a beteg figyelmét, vagy olyan helyen van, ahol tüze­tesebb vizsgálat nélkül nem is vehető észre az urethrában, portión, cervixben stb., ezt követően pedig a másodlagos jelenségek a bőrön vagy a nyálka­hártyákon enyhe voltuk miatt nem keltenek fel­tűnést, vagy félreismertetnek. De e fertőzési formák mellett már Fournier feltételezte az ú­n. néma vagy tünet nélküli fertőzést, melyet különösen nőkön ész­leltek, és amelyet a korai bőr jelenségek (elsőleges és másodlagos) teljes hiánya jellemez, csak hosszú idő — sokszor évek múltán — jelentkeznek egyszerre va­lamelyik szervben a késői elváltozások: gammák, tabes, mesaortitis, szemtünetek stb. Fournier ta­lálóan nevezte ezt a formát »syphilis decapitée«-nek. A rendszeres serológiai vizsgálatok óta (kórházi osz­tályokon, embercsoportokon: iskolások, munkások, katonák stb.) egyre több olyan syphilis-eset kerül felfedezésre, amelyben semmiféle jelenségre nem em­lékszik a beteg és a szerveiben sem mutathatók ki syphilises elváltozások, de a serologiai reactiók ma­kacsul és ismételten erősen pozitív eredményt mu­tatnak. Ezeket a syphilis-formákat a franciák »né­ma« vagy »serologiai« syphilis-eseteknek nevezik. Természetesen ezeknek a későn felismert formáknak számszerű megismerése, ill. elkülönítése nem lehet­séges: nem lehet ugyanis megállapítani, hogy egy »syphilis decapitée« esetében a korai jelenségek tény­leg hiányoztak-e, vagy csupán nem ismertettek fel. Ugyanígy nem lehet megállapítani az ú. n. »sero­logiai« syphilis-esetekben, hogy habár egyik szerv­léhel Balogh Ádám: Új késvezető eszköz. (214—215. oldal.) Melléklet. Az orvosi gyakorlat kérdései. (33—36. oldal.) Irodalmi szemle. (215—216. oldal.) Könyvismertetés. (216. oldal.) Lapszemle. (217. oldal.) Vegyes hírek. (217. oldal.) Hetirend. (217. oldal.) ben sem mutatható ki harmadlagos elváltozás, ilyen kórbonctani szempontból nem áll-e fenn! Az elsőleges és másodlagos tünetek elmaradásával jellemzett ese­tek számát Finger még igen csekélyre becsülte. Ev­vel szemben újabban különösen Moore mutat rá az amerikai tapasztalatokra, melyek szerint minden 5. férfi és minden 3. nő syphilis-fertőzésének esetében a kórelőzményben nem sikerül korai tünetekre valló adatokat kimutatni. Mint fentebb említettem, meg­közelítőleg sem lehet az ilyen esetekben megállapí­tani, hogy melyik sorolható a valódi néma, korai je­lenségeket nélkülöző fertőzésekhez. Főleg amerikai és francia szerzők feltételezik, hogy az ilyen esetek száma nem csekély. Az állatok (főleg egerek és ten­gerimalacok) ú. n. »néma syphilise« (stumme Infek­tion) már régóta: Kolle, Schlossberger, Uhlenhut és mások kísérletei alapján jól ismert. E néma fertőzés okát Gastinel és Pulvenus, majd újabban Moore és Vryones a kísérleti inoculum spirochaeta tartalmá­nak mennyiségi viszonyaiban találták meg. Meg­figyeléseik szerint nyulakon akkor sikerült néma syphilist létrehozni, ha a beoltandó spirochaeta pal­­lida-emulsiót bizonyos mértékben felhígították. Kri­­nikai megfigyelések alapján főleg amerikai szerzők a terhességet említik, mint a tünetmentes syphilis létrejöttét elősegítő tényezőt. Valószínű azonban, hogy a tünetmentes, ill. tünetszegény fertőzés kiala­kulásában egyik legfontosabb szerepet az alkati té­nyezők játsszák, melynek elsőrangú befolyását a fer­tőzés lefolyására különösen Guszman hangsúlyozza. A jövő kutatásának feladata, hogy valamely eljárás segítségével a valódi »néma syphilis«-esetek gyako­riságát, legalább hozzávetőleg megismerhessük. Ter­mészetesen gyakorlati szempontból pl. az antivene­­reás küzdelemben, gyógyító szempontból azonban ke­­vésbbé fontos az a körülmény, hogy az eset felfede­zése, ill. gyógyítása a korai tünetek elmaradása vagy azok fel nem ismerése miatt nem került megfelelő kezelésbe. Evvel szemben azonban gyakorlati érték­kel bír az összes későn felfedezett syphilis eseteknek az összes syphilis esetekhez viszonyított arányszámá­nak ismerete, mivel éppen az ilyen rejtett és nem ke­zelt esetek aránylag nagy száma egyik oka annak.

Next