Orvosi Hetilap, 1944. augusztus (88. évfolyam, 32-35. szám)
1944-08-05 / 32. szám - Benedek László: Kóros szervérzések (coenaesthopathiák) idült járványos agyvelőgyulladásban : gyógyítás elektroschock útján
376 ORVOSI HETILAP 1944. 32. szám. aknával függ össze, addiga másik nagy tünetkomplex, a »varieté supérieur du syndrome cérébellothanamique« Foix és tanítványai szerint az art. cerebr. p. retro-mamillaris thalamopersonatus ágának területéhez tartozó bántalommal hozható összefüggésbe. D. Foerster az organsensibiilitást a mindkét oldali thalamus épségéhez kötötte, bár leírt esetet, amelyben féloldali thalamusgóc mellett a pleuritis teljesen fájdalom nélkül zajlott le. Head és Holmesnek (Luys és Délérine után) a sensibilitásra vonatkozó úttörő kutatásai a látótelep bántalmaiban több érzészavarsyndromát engedtek megismerni, olyat, amelyben az összes érzésqualitásokra nézve az ingerküszöb emelkedett és olyat, amelyben a fájdalomérzés normalitása mellett a bántalom leginkább a helyzet- és a nehézségérzést sújtotta (ez előbbit nevezhetnénk a cynallactikus egész tan értelmében infracaudicalis, az utóbbit supracaudicalis typusúnak). A test térbeli képének a „schema-kiesés“ értelmében való megváltozását algiditási krcsisekkel, krynesthesiás érzékcsalódásokkal együtt insulinshhock hatására már leírtam. Hasonlókép utalok a somatostatikus és functionális jellegű „testvázlat“ zavarok kérdésében Benedek és Angyal ezirányú közléseire. Calligaris negatív organhallucinatiókat is leír más coenaesthesiás hallucinatiók mellett idült encephalitisben. Az idült encephalitisben szenvedő betegeknek igen labilis vasovegetatív beidegzése magyarázza azok rendkívüli érzékenységét melegre, ami fejfájást, rossz közérzetet, szédülést, enyhe zavartságot és tudatborulást válthat ki. Az olasz szerzők emiatt melegfürdőpróbát is ajánlottak, mint diagnostikai eszközt. Calligaris „la fame d’aria“-ról beszél, vagyis zárt szénsavdús fülledt levegőben a Basedow-betegek Bryson-féle tünetére emlékeztető és részben a mikropnoeval is összefüggő nyomasztó érzésről, a „levegő-éhség“-ről. Esetemet röviden a következőkben ismertetem: K. T.-né, 43 évese nő, 1944. I. 27—11. 19-ig állott klinikánkonkezelés alatt. Családi terheltség nem ismeretes. Egy egészséges gyermeke van, 2 művi vb. Kb. 20 év előtt lázas beteg lett tartós domboly táji felfájással. Ugyanekkor bizonytalan időin át aluszékony, hypersommás volt. Mintegy 7 év előtt kharaktere megváltozott. Az addig nyugodt, csendes, türelmes, alkalmazkodó, dolgos beteg, ideges, ingerlékeny, türelmetlen lett. Kezei remegtek. Fejét víresnek érezte (»olyan a fejem, mint egy üres hordó«). Ugyanezt állítja, testéről is. Majd újabb rendellenességek állanak be. A meleget nem bírja, meleg fürdőbe nem tud beleülni, mert tűrhetetlen hevülést érez. Szobájában még a legnagyobb hidegben is éjjel-nappal nyitva kell lenni az ablaknak, mert különben nem tud bennmaradni .Ezérti szobában nem tud tartózkodni, mert azonnal heves légszomj lepimeg, úgy érzi, hogy megfullad. Az addig csendes, alkalmazkodó beteg ezen tünetek miatt szinte réme lett ,a családjának. Hozzátartozóit finamizálta ésaz egész család mindennapi élete betegségéhez igazodott. Hónapok óta dysmenorrhoeás. Jelen állopot: Pykimikus habitus. A finlszőrzet riusculin típust mutat, főleg :a combokon és a mell közepén kifejezett hypertrichosis. Tüdőképek. Szívhajtárok normálisak, szívhangok tisztáik, szívműködés felmagasztalt. Pulsus 130, rhythmusos, aequalis. Kisfokú sitruima. Igen esékeny énbeidegzés. Élénk dermo-, pilo- és vasomotoros reac fiók. A klinikai tartózkodása alatt fürödni nem tud, ha fürdetjük kipirul, hőhullámot érez, »azonnal meggyulladok!« kiabálja és kiugrik a fürdőből. A normálisan temperált kórteremben nem tud megmaradni, mert úgy érzi, hogy meg kell fulladnia. Az ablakokat állandóan nyitogatja, ami állandó vitákra ad alkalmat betegtársaival, vagy ha a hideg miatt az ,abaknyitást megtiltjuk, kimegy a folyosóra. Koponyáján rendellenesség nincs. Központi jellegű végtagfájdalmasó. Idegnyomáspontok nem érzékenyek. Agyidegek részéről kóros eltérés nincs. Arca kissé mmika szegény. Mozgásai lassúak, kissé merevebbek, az élettani együttmozgások kevésbébé kifejesztettebbek a szokottnál. Behunyt szemmel irányt tart, Romberg negatív. Izomerő, tónus ép. Reflexkörben kóros eltérés nem észlelhető. Ép cerebella- és frontomotorium. Alapanyagcsere: +34. Vérkép normális. Cukorterhelés normálgörbét mutat. Liquorban kóros eltérés nem mutatható ki. Therapiás insufflatiókat és bolgárkúrát vezettünk be teljesen eredménytelenül. II. 14-én elektroshock-kezelést kezdtünk.* (94 KW, 300 MA, 0.4 sec.). Typusos görcsrohamot kapunk 1 órán át tartó ködös állapottal. Másnapra meglepő változást észlelünk. A beteg örömmel jelenti, hogy lényegesen jobban érzi magát. A zárt és meleg szoba levegőjét jól bírja, légszomja nincs, sőt néhány percen át a meleg fürdőt is eltűri. A test ürességérzete megszűnt. 2 nap múlva újabb shock ugyanezen dosissal. Másnapra panaszmentes. Jól aludt. Frissnek érzi magát. Ürességérzése megszűnt, légszomja nincs, hőhullámok nem gyötrik. A II. 16- és 18-iki sehockok hasonló módonzajlanak le, a negyedik shock után próbaképpen több, mint/* órán át 38 C fokú vízben hagyjuk ülni, anélkül, hogy bármilyen kellemetlen érzése lenne. A fürdőt élvezi, hőhullámok nem gyötrik, légszomja megszűnt. A klinikát ebben az állapotban hagyja el, schock-kezelést ambulanter folytatjuk. 14 nap múlva enyhébb recidiva miatt rövid elektroshhock-sorozatot folytatunk le sikeresen. A neurotikusÜberbauen kívül az alaptünetek teljes elmúlása volt észlelhető. Hogy a hatás váljon az anaxyemiás, humoralis, vasalis tényezők közrejöttével, illetve a magasabb vaso-vegetatív szerkezetek befolyásolása következtében állott-e elő, ez kérdéses marad; valószínű, hogy több factornak volt része benne. Angyal és Gyárfás cardiazolgörcsökben a vasoconstrictiót előidéző hatásmechanismust láttak, amelyet a cortex fokozott átvéreztetése követ. Ugyanők a neuropathologiai magyarázatban a praefrontalis terminalis régiót, állították előtérbe, míg Zucker az agytörzs jelentőségeit emelte ki. Pötzl az amnesiát, Benedek és Pap a kóros tudati tartalmaik dissociiatióját és ezzel az „Entiibung”-ot. Schae * Az elektroshhock kezelésére a Siemens-féle állandó feszültségre beállított ooinvulsatort használták fel.