Orvosi Hetilap, 1944. december (88. évfolyam, 49-53. szám)
1944-12-02 / 49. szám - Horváth Imre: Alkoholos és coffeines próbareggelik tekintettel a szeszes ital fogyasztókra
88. évfolyam, 49. szám. Budapest, 1944. december 2. ORVOSI HETILAP Alapította : MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytattáák: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON Szerkesztőbizottság: HERZOG FERENC, V. BERDE KÁROLY, GORKA SÁNDOR, HÜTTL TIVADAR, BALÓ JÓZSEF, VÁMOSSY ZOLTÁN, MÉHES GYULA, REUTER KAMILLÓ, JENEY ENDRE, VIDAKOVITS KAMILLÓ. FELELŐS SZERK.: VÁMOSSY ZOLTÁN. Fogad kedden és pénteken 129 1. SZERK.: FRITZ ERNŐ. A budapesti II. sz. belklinika közleménye. (Igazgató: Boros József ny. r. tanár.) Alkoholos és coffeines próbareggelik tekintettel a szeszes italt fogyasztókra. Irta: Horváth Imre dr. tanársegéd. Mindazon eljárások eredményeinek megítélésekor, amelyekkel élő sejtek működését vizsgáljuk, nagy hibahatárral kell számolnunk. Különösképpen áll ez a próbareggelire (pr. r.), ahol a legkülönbözőbb psychikai hatások az eredményt nagy mértékben befolyásolják. Helyes tehát, ha törekvéseink odairányulnak, hogy részint a methodika tökéletesítésével, részint pedig a hibaforrások felkutatásával az eredményt megbízhatóbbá tegyük. Már a régiek is tudták, hogy a gyomornedv savat tartalmaz. Részletes tanulmányozása Pavlov nevéhez fűződik, aki azonban csak állatkísérleteket végzett. Olyan eljárást, amely emberen, az általános gyakorlatban alkalmazható volt, Ewald és Boas dolgozott ki (1885.). A róluk elnevezett pr. r. részletes imertetése felesleges, közel harminc évig az egyedül használatos eljárás volt. A kutatók azonban hamar rájöttek hibáira, amelyek közül a leglényegesebb az, hogy a gyomor-milieuxről csak pillanatképet nyújt és így gyakran téves útra vezeti a vizsgálót. (Pl. egy patkóbélfekélyben szenvedő, erősen hyperacid betegünk gyomrából Ewald- Boas féle eljárással hypacid, értéket kaphatunk, mert a savelválasztás maximuma csak 1—IVa óra, múlva következik be.) Meglehetősen hosszú idő telt el, amíg sikerült ezt a hibát kiküszöbölni. Európában Ehrenreich (1912.), Amerikában Rehfuss (1914.) dolgozta ki a ma általánosságban használt szakaszos pr. r. methodikáját. A beteg gyomrába éhgyomorra levezetjük a szondát és az ennek végére szerelt fecskendő segítségével kiszívjuk az éhgyomri nedvet. Ezután a beteg megissza a próbafolyadékot, (esetleg a szondán át fecskendezzük azt be), és 10 percenként kiszivattyúzunk 10 ccm gyomornedvet. Az egész vizsgálat 1'A—2 óráig tart. Az egyes próbák savértékeit görbén ábrázolhatjuk és így szemünk előtt van az egy inger hatására létrejött gyomornedvel,választás lefolyása. A szakaszos pr. r.-t általában mindenütt így végzik; az egyes szerzők által ajánlott eljárások közt különbség csak annyiban van, hogy a savelválasztás megindítására más-más anyagot alkalmaznak. A jó próbafolyadék kellékei: 1. víztiszta oldat, 2. színtelen legyen, ill. az indikátor színét ne zavarja, 3. fehérjementes és 4. cklórmentes legyen. Az első években számos anyagot ajánlottak (alkohol, coffein, narancslé, bouillon stb.), amelyek közül legnagyobb elterjedtségre az Ehrmann által ajánlott 5 %-os alkohol (300 ccm) és a Katsche—Kalk féle coffein oldat (20 dg , 300 ccm vízre) tett szert. A II. Belklinikán általában a coffeines pr. r.-t szoktuk végezni. Az utóbbi években azonban a coffein beszerzése nehézségekbe ütközött és így kénytelenek voltunk az alkoholosra áttérni. Ekkor tűnt föl, hogy több olyan beteg görbéje hypaeid volt, akiknél a panaszok és egyéb tünetek alapján hyperaeiditást vártunk. Feltűnő volt továbbá az, hogy ezeket az eseteket főleg olyan betegeken észleltük, akik szeszes italt — ha, nem is nagy mennyiségben, de rendszeresen — fogyasztottak. Ez késztetett az alább ismertetett vizsgálatok végzésére. Kísérleteim első részében azt igyekeztem eldönteni, hogy a szeszes italt nem fogyasztók gyomorsavelválasztására az alkohol és a koffein egyenlő erősségű ingerként hat-e? Ebből a célból illó betegen — többnyire két egymásután következő napon — elvégeztem az alkoholos, majd a coffeines pr. rt.-t. A hibahatárt igyekeztem a lehető legkisebbre szorítani. Ezért a vizsgálatok sorrendjét váltogattam úgy, hogy az esetek kb. 50%-ában az alkoholos, a másik 50-ben a coffeines pr. r.-t végeztem az első napon; a vizsgálatra kerülők fele férfi, a fele nőbeteg volt; az esetek közt kb. egyenlő arányban szerepeltek hypo-, norm- és hyperacidok. Összaciditás Szeszes italt Szeszes italt , eltérései nem fogyasztók fogyasztók 31-nél több 2% 2 °/ 26—30 1% 2% 21—251% %-ban egyezett meg, illetve mennyivel tért el az alkoholos próbareggeli max. értéke a coffeinestől. 16—20 1% 4% 11—15 2% megegyező 60% 43 % 11—155% 14% 16—207% 8% 21—25 fi o/ u /o 8% 26—30 3 °/ ° /o 3% Coffeines Alkoholos magasabb magasabb az alkoholosa coffeinesnál nél