Orvosi Hetilap, 1950. július (91. évfolyam, 27-31. szám)

1950-07-02 / 27. szám - Véghelyi Péter - Kemény Tibor - Pozsonyi József - Sós József: Kísérletes pancreasváltozások I.

ORVOSI HETILAP 1950. 27. csökkenése, majd teljes megszűnése. E jelenség, mely a hiányos táplálás megkezdésétől számított 7—14 nap alatt már megjelent, sőt fiatal csecse­mőkben még ennél korábban is, minden kimutat­ható máj tünetet vagy az oedema megjelenését időben jóval megelőzött. A folyamat, ha még nem érte el a végstádiumot, általában reversibilis­­nek bizonyult, amennyiben megfelelő mennyiségű tej etetésére a hiányzó functiók visszatértek. Az ostrom utáni idők nehéz körülményei miatt csak kevés eset kerülhetett boncolásra. A pancreas makroskopos képe általában normális volt, legfeljebb némi vérbőséget mutatott. A szö­vettani metszetekben többféle elváltozás tűnt fel. Az acinussejtek zsugorodottak, atrophiásak, szeg­letesek lettek és elváltak egymástól. A cytoplasma nagy része eltűnt és secretiós granulák alig látszot­tak. Nem lehetett megállapítani, hogy a folyamat mikor és hogyan vette kezdetét, de 17 nappal a hiányos táplálás után már teljesen kifejlődött az a kép, amit majd az alábbiakban dissociatióval jelölünk. Egy, a 34. napon meghalt csecsemő pancreasa különös elváltozást mutatott. Két egész lebeny acinusai erősen kitágultak, hámbélésük teljesen lelapult, némelyikben amorph­eosinophil anyag maradt. A folyamat előhaladtával a kép megváltozik. A 8. és 12. hét között meghalt csecsemők panc­­reasában kiterjedt fibrosis mutatkozott. A kötő­szövet nemcsak körülvette a lobulusokat, hanem finom­ítható rostjaival kis részekre választotta azokat szét. A végső stádiumban a pancreas sú­lyosan cirrhotikus volt; a parenchyma nagy terü­leteken teljesen elpusztult és a megmaradt élő lobulusrészeket széles heges szövet fogta körül. A Langerhans-szigetek minden esetben normális­nak látszottak. Ami a toxicus behatásokat illeti, több mint 280 csecsemőn és gyermeken végzett vizsgálataink azt mutatták, hogy a pancreas enzymelválasztó működésének csökkenése vagy rövidebb-hosszabb ideig tartó kiesése igen gyakori lelet vörhenyben, gastritisben, enteritisben szenvedő betegekben. Az enzymelválasztás zavara nincs összefüggésben lázzal és általában reversibilisnek látszik, mivel a kezdeti súlyos tünetek lezajlása után többnyire rövid idő alatt normálissá válik. Miután a beteg­anyagból csak igen kevés halt meg és postmortalis elváltozások miatt még a boncoltakból sem hasz­nálhattunk fel minden esetet, összesen csak 6 meg­bízható lelettel rendelkezünk. E 6 beteg közül 3 dysenteriában, 3 pedig más eredetű bajban halt meg. Pancreaselváltozásokat 3 esetben találtunk, 2 dysenteriában és egy otitis utáni sepsis és toxicosisban meghalt gyermekben. Az elváltozást két esetben az egész külső mirigy­­állomány dissociatiója mellett némi regeneratióval és fibrosissal járó necrosisok jellemezték, egy esetben pedig egy erősen kitágult acinusokból álló gócot találtunk. A Langerhans-szigetekben elvál­tozásokat soha nem észleltünk. Bár egyelőre alig lehet eldönteni, hogy a hiányos táplálás következményei állatokban egy­általán hasonlóak-e azokhoz, amelyeket emberek­ben találtunk, mégis érdekesnek látszott ezek kí­sérletes előállítását kidolgozni. E dolgozatban első 3 kísérletsorozatunknak 156 fehér patkányon ész­lelt eredményeit közöljük, de megemlítjük, hogy további kísérleteink mindenben megerősítették az első sorozatok tanulságait. B) Diétás kísérletek. A kísérletek egy törzsből származó 70 és 170 g közti súlyú albino hímpatkányokon történtek. Az étrendek összeállítását az 1. tábla mutatja. A táblázatban foglaltakon kívül minden pat­kány minden nap még 20 mikrogr. thiamint, 25 mikrogr. riboflavint, 20 mikrogr. pyridoxint, 25 mikrogr. nikotinsavarroidot és 100 mikrogr. calcium­­pantothenatot is kapott. Mindegyik diétából napi 9 g-ot ettek az állatok és bármennyi vizet ihattak. Látható az I. táblázatból, hogy a 2. és 4. sz. diéták meglehetősen kiegyensúlyozott étren­dek, melyek csak abban különböznek egymástól, hogy az előbbi magas, az utóbbi alacsony zsírtar­talmú volt. Az 1. és 3. sz. diéták az előbbi kettő­nek felelnek meg, de ezekben a teljes fehérjebevi­tel élesztő formájában történt, gyakorlatilag hi­ányzottak belőlük a kéntartalmú aminósavak. Az 5. sz. diétában az állatok a fehérjét kevés élesztővel kiegészített enyv formájában kapták, szóval több essentialis aminósav csak kis mennyi­ségben szerepelt a táplálékban. A kéntartalmú aminósavak hiányát a 6. sz. diétában methionin adásával ellensúlyozták. 36 patkányt 6 csoportra osztottunk és minden csoportot a diéták egyikével tápláltunk. Az álla­tokat 7 és 70 nap közti időben megöltük, illetve pusztulásukat megvártuk. A 2., 4. és 6. sz. csoportokból 3 patkány intercurrens betegségben elpusztult. A megmarad­­takból egyetlen, a 6 csoportból származó állat kivételével, egyben sem találtunk pancreas-elvál­­tozást. Az 1., 3. és 5. csoport hiányos étrenden tar­tott állatai közül 7 kiesett a kísérletből (korai elváltozások keresése miatt idő előtti leölés, inter­­kurrens betegség, spontán elhaltban postmortalis elváltozás stb.). A kísérletet 13 állaton vittük végig és ezek mindegyikében megtaláltuk a panc­­reas-elváltozás­ valamelyik fokozatát. Az elváltozások három typust mutattak : dissociatiót, acinustágulatot követő cystaképző­­dést és végül fibrosist.* A külső secretiós állomány * Nagyon köszönjük Baló József professzornak metszeteink ellenőrzését és ezzel nyújtott segítségét és tanácsait. I. táblázat. Étrendek százalékos összeállítása. Étrend számai 2 3 4 5 6 Szárított élesztő........................ 124 155 3 3 Enyv ...........................................— 12 NI Casein ......................................— 8 —­ IO— — Methionin ..................................— — — — — 1 Keményítő ............................. 34 34 70 70 70 70 Margarin .................................. Cyukamájolaj hozzáadott A-49 49 IO IO IO IO vitaminnal ........................I I I I I I Sós-féle sókeverék ...............4 4 4 4 4 4

Next