Orvosi Hetilap, 1950. július (91. évfolyam, 27-31. szám)
1950-07-02 / 27. szám - Véghelyi Péter - Kemény Tibor - Pozsonyi József - Sós József: Kísérletes pancreasváltozások I.
ORVOSI HETILAP 1950. 27. csökkenése, majd teljes megszűnése. E jelenség, mely a hiányos táplálás megkezdésétől számított 7—14 nap alatt már megjelent, sőt fiatal csecsemőkben még ennél korábban is, minden kimutatható máj tünetet vagy az oedema megjelenését időben jóval megelőzött. A folyamat, ha még nem érte el a végstádiumot, általában reversibilisnek bizonyult, amennyiben megfelelő mennyiségű tej etetésére a hiányzó functiók visszatértek. Az ostrom utáni idők nehéz körülményei miatt csak kevés eset kerülhetett boncolásra. A pancreas makroskopos képe általában normális volt, legfeljebb némi vérbőséget mutatott. A szövettani metszetekben többféle elváltozás tűnt fel. Az acinussejtek zsugorodottak, atrophiásak, szegletesek lettek és elváltak egymástól. A cytoplasma nagy része eltűnt és secretiós granulák alig látszottak. Nem lehetett megállapítani, hogy a folyamat mikor és hogyan vette kezdetét, de 17 nappal a hiányos táplálás után már teljesen kifejlődött az a kép, amit majd az alábbiakban dissociatióval jelölünk. Egy, a 34. napon meghalt csecsemő pancreasa különös elváltozást mutatott. Két egész lebeny acinusai erősen kitágultak, hámbélésük teljesen lelapult, némelyikben amorpheosinophil anyag maradt. A folyamat előhaladtával a kép megváltozik. A 8. és 12. hét között meghalt csecsemők pancreasában kiterjedt fibrosis mutatkozott. A kötőszövet nemcsak körülvette a lobulusokat, hanem finomítható rostjaival kis részekre választotta azokat szét. A végső stádiumban a pancreas súlyosan cirrhotikus volt; a parenchyma nagy területeken teljesen elpusztult és a megmaradt élő lobulusrészeket széles heges szövet fogta körül. A Langerhans-szigetek minden esetben normálisnak látszottak. Ami a toxicus behatásokat illeti, több mint 280 csecsemőn és gyermeken végzett vizsgálataink azt mutatták, hogy a pancreas enzymelválasztó működésének csökkenése vagy rövidebb-hosszabb ideig tartó kiesése igen gyakori lelet vörhenyben, gastritisben, enteritisben szenvedő betegekben. Az enzymelválasztás zavara nincs összefüggésben lázzal és általában reversibilisnek látszik, mivel a kezdeti súlyos tünetek lezajlása után többnyire rövid idő alatt normálissá válik. Miután a beteganyagból csak igen kevés halt meg és postmortalis elváltozások miatt még a boncoltakból sem használhattunk fel minden esetet, összesen csak 6 megbízható lelettel rendelkezünk. E 6 beteg közül 3 dysenteriában, 3 pedig más eredetű bajban halt meg. Pancreaselváltozásokat 3 esetben találtunk, 2 dysenteriában és egy otitis utáni sepsis és toxicosisban meghalt gyermekben. Az elváltozást két esetben az egész külső mirigyállomány dissociatiója mellett némi regeneratióval és fibrosissal járó necrosisok jellemezték, egy esetben pedig egy erősen kitágult acinusokból álló gócot találtunk. A Langerhans-szigetekben elváltozásokat soha nem észleltünk. Bár egyelőre alig lehet eldönteni, hogy a hiányos táplálás következményei állatokban egyáltalán hasonlóak-e azokhoz, amelyeket emberekben találtunk, mégis érdekesnek látszott ezek kísérletes előállítását kidolgozni. E dolgozatban első 3 kísérletsorozatunknak 156 fehér patkányon észlelt eredményeit közöljük, de megemlítjük, hogy további kísérleteink mindenben megerősítették az első sorozatok tanulságait. B) Diétás kísérletek. A kísérletek egy törzsből származó 70 és 170 g közti súlyú albino hímpatkányokon történtek. Az étrendek összeállítását az 1. tábla mutatja. A táblázatban foglaltakon kívül minden patkány minden nap még 20 mikrogr. thiamint, 25 mikrogr. riboflavint, 20 mikrogr. pyridoxint, 25 mikrogr. nikotinsavarroidot és 100 mikrogr. calciumpantothenatot is kapott. Mindegyik diétából napi 9 g-ot ettek az állatok és bármennyi vizet ihattak. Látható az I. táblázatból, hogy a 2. és 4. sz. diéták meglehetősen kiegyensúlyozott étrendek, melyek csak abban különböznek egymástól, hogy az előbbi magas, az utóbbi alacsony zsírtartalmú volt. Az 1. és 3. sz. diéták az előbbi kettőnek felelnek meg, de ezekben a teljes fehérjebevitel élesztő formájában történt, gyakorlatilag hiányzottak belőlük a kéntartalmú aminósavak. Az 5. sz. diétában az állatok a fehérjét kevés élesztővel kiegészített enyv formájában kapták, szóval több essentialis aminósav csak kis mennyiségben szerepelt a táplálékban. A kéntartalmú aminósavak hiányát a 6. sz. diétában methionin adásával ellensúlyozták. 36 patkányt 6 csoportra osztottunk és minden csoportot a diéták egyikével tápláltunk. Az állatokat 7 és 70 nap közti időben megöltük, illetve pusztulásukat megvártuk. A 2., 4. és 6. sz. csoportokból 3 patkány intercurrens betegségben elpusztult. A megmaradtakból egyetlen, a 6 csoportból származó állat kivételével, egyben sem találtunk pancreas-elváltozást. Az 1., 3. és 5. csoport hiányos étrenden tartott állatai közül 7 kiesett a kísérletből (korai elváltozások keresése miatt idő előtti leölés, interkurrens betegség, spontán elhaltban postmortalis elváltozás stb.). A kísérletet 13 állaton vittük végig és ezek mindegyikében megtaláltuk a pancreas-elváltozás valamelyik fokozatát. Az elváltozások három typust mutattak : dissociatiót, acinustágulatot követő cystaképződést és végül fibrosist.* A külső secretiós állomány * Nagyon köszönjük Baló József professzornak metszeteink ellenőrzését és ezzel nyújtott segítségét és tanácsait. I. táblázat. Étrendek százalékos összeállítása. Étrend számai 2 3 4 5 6 Szárított élesztő........................ 124 155 3 3 Enyv ...........................................— 12 NI Casein ......................................— 8 — IO— — Methionin ..................................— — — — — 1 Keményítő ............................. 34 34 70 70 70 70 Margarin .................................. Cyukamájolaj hozzáadott A-49 49 IO IO IO IO vitaminnal ........................I I I I I I Sós-féle sókeverék ...............4 4 4 4 4 4