Orvosi Hetilap, 1950. december (91. évfolyam, 49-53. szám)

1950-12-03 / 49. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Zádor Imre - Moussong-Kovács Erzsébet: Pavlov feltételes reflex elméletének alkalmazása elmebetegek kezelésénél

ORVOSI HETILAP 1950. 49. képes legmagasabbrendű fékező és irányító műkö­dését kifejteni, végső fokon egy izgalmi kaotikus állapot alakul ki. Ilyenkor féktelenül felszínre kerülnek subcorticalis elemek, előtűnik »az elalvó gyermek valamennyi lehető megnyilvánulása, ki­számíthatatlansága« (Az idézőjelben Pavlov ere­deti meghatározásait használom). Az ilyen hypno­­tikus állapot végső oka : »az idegrendszer, külö­nösen a corticalis sejtek gyengesége«. Mindezek alapján a schizpohren psychosisban Pavlov két végletet különböztet meg, egyik a »kataton negati­­visztikus állapot«, másik »az izgalmi kaotikus« állapot. Az előbbi formánál az inhibitio teljes, az egész agyfelszínen szétterül, a másiknál az inhi­­bitios területek között mozaikszerűen, összerende­­zetlenül felszínre kerülnek gátlásuktól megfosz­tott psychés motoros megnyilvánulások. Termé­szetesen ennek a két főformának igen sok változata lehet, de a ps­ychosisok szerkezete Pavlov meggon­dolásai alapján csaknem valamennyinél jól értel­mezhető. Pavlov nem tér ki részletesen a psycho­­sisok eredetének tárgyalására, arról beszél csu­pán, hogy egy részüknél a corticalis sejtek »gyön­­gesége« következtében megjelennek az előbb ismer­tetett működésbeli reakciók. Pavlov szerint a cortex sejtjeinek ezen gyöngesége traumatikus psychés élmények, testi traumák következtében is kifej­ődhet, amint azt állatkísérletekben is sikerült bebizonyítani. A psychiatria feladata az idők folyamán változatlanul az volt, hogy elmebetegségek ezen állapotait normalizálja, a kataton szuporos állapotokat feloldja, a kaotikus izgalmi állapoto­kat megnyugtassa és rendezze. A psychiater mun­kájának legnagyobb akadálya mindig az volt, hogy ilyen állapotokban gyakorlatilag nem volt képes a beteghez hozzáférni, áttörni azt a véde­kezési reflex gátat, ami a beteg és a külvilág között­­kiépül. Minden eddig alkalmazott therápiás eljárás­nak végső fokon ezen reflexgát áttörése volt a célja. A különböző kezeléseket két főcsoportra oszt­hatjuk. Egyik csoport megnyugtató, pihentető the­­rapia alkalmazásából áll, a másik csoportra izgató, végső fokon a szervezetet megrázkódtató thera­­piás beavatkozások jellemzők. Az első csoport végső formája a teljes részleteiben tudományosan Pavlov által kidolgozott tartós altatás. A másik csoportba tartoznak az ú. n. shock­­kezelések. Lényegében ezek is a feltételes reflex­gát áttörését idézik elő. A tartós altatást nálunk is kiterjedten alkalmaztuk. Az újabb szovjet iroda­lomból nyert adatok felhasználásával nyert tapasz­talatokról egyikünk nemrég számolt be trigeminus neuralgiás betegekkel kapcsolatban. Úgy a pihentető, mint a shock-therapia áttöri a feltételes reflexgátat. Mint a feltételes reflex­gát áttörésének, psychosisok befolyásolásának az első csoportba tartozó módszerét, hónapok óta kiterjedten alkalmazzuk az intravénás narcosist. I. v. adható narcoticumokkal gyors, reversi­­bilis hatást vagyunk képesek elérni. A narcoticum megfelelő tágításával és a beadás tempírozásával az ébrenlét és elalvás közötti állapotot, az ú. n. prenarcotikus fázist szükség szerint nyújthatjuk. Ebben az állapotban alkalmunk van a betegség szerkezetébe és a beteg személyiségébe mélyeb­ben beletekinteni. A prenarcotikus állapotot i. v. Evipannal, Amytallal vagy Pentothallal idéz­hetjük elő. Az Evipan neurológiai és psychiatriai alkalmazásáról Magyarországon Zádor számolt be először 1948-ban, majd 1948 (8) Faragóval írt dolgozatában. Pentothallal és Amitallal kiegé­szített psychiatriai tapasztalatokról ez az első beszámoló hazánkban. Az I. V. narcoticumok alkalmazása a világ­­irodalomban néhány évtizedre nyúlik már vissza. Eddigi alkalmazása tisztára tapasztalati elvek alapján történt. Pavlov elmélete alapján az eljárás mechanizmusát is megérthetjük és részleteiben is pontosabban dolgozhatjuk ki. Az eljárást több mint egy éve rutinszerűen alkalmazzuk, eddig több mint száz esetben. Tíz vagy ötszázalékos oldatból használtunk, a kezelés tartamától füg­gően 4—20 ccm-ig, átlagosan 8 ccm Pentothalt vagy Evipant. A beadott oldat koncentratiójával és az összmennyiséggel szemben egyéni érzékenység mutatkozik, ebbe természetesen a kórforma is bele­játszik. Az észlelt eseteket, Pavlov terminológiáját alkalmazva, három főcsoportba oszthatjuk : 1. Kataton szuporos állapot. 2. Kaotikus izgalmi állapot. 3. Psychoneurotikus képek. Az egyes csoportokba tartozó néhány jelleg­zetes esetből ismertetünk olyan részleteket, ame­lyek tárgyalásunk szempontjából figyelemre­méltóak. Első csoport: 1. P. G.-ni 32 éves beteg. Kataton, negativisztikus állapot. Napokon át teljesen mozdulatlanul fekszik, nem beszél, nem táplálkozik. Psychésen nem hozzáfér­hető. I. v. Evipan hatására megszólal, kezelőorvosát első, időközben elhúnyt vőlegényével azonosítva, kö­nyörgő hangon ismétli : »Józsi, Józsi . . . hol vagyok, hol a kislányom . . . Feláldoztam magam, hogy én legyek az áldozat . . . Józsi, Józsi a mennyországba vigyél, a mennyországba akarok menni.« Egész magatartása szo­rongást, szenvedést árul el, sír, liheg. Therápiás hatás elérésére nem folytattuk az eljárást, diagnosztikus célból többször alkalmaztuk. 2. S. E. 23 éves nőbeteg. Kataton szuporos állapot, teljesen szótlan, mozdulatlan, psychésen hozzáférhetet­len. I. v. Evipanhatásban első alkalommal emelkedett hangulat alakul ki. Bátyját keresi, énekel, elmondja, hogy nem fog meghalni, nem betörő. Mindenkihez barát­ságos, egyedül eszik. Második alkalommal már össze­függően elmondja, hogy apja brutálisan bánt vele, ezért nem is akar hazamenni. Volt egy udvarlója, de az meg­nősült. Bátyját szerette egyedül, apja ezért is hara­gudott. Három kezelés után a beteg rendezetté vált. Később valahányszor a hazamenetel került szóba, ismét fellépett a kataton szuporos állapot. 3. P. Xenia 22 éves. Kataton szuporos állapot. Ebben az esetben i. v. Evipannal csak éppen hogy meg tudtuk szólaltatni az addig teljesen mozdulatlan és szót­lan beteget. Evipan hatásban felszólításra­­ gépszerűen elvégzett és utánzott mozgásokat produkált. Később cardiazol shockot is alkalmaztunk. Psychésen azonban változatlanul nem volt hozzáférhető. A psychés explora­­tiót sikerült Evipan hatásban véghezvinnünk. Fel tudtuk oldani az ellenállást és részletesen beszámolt vallásos tartalmú téves eszméiről. Állandó ellentmondások, han­gulatingadozások észlelhetők. Egész magatartásának

Next