Orvosi Hetilap, 1952. május (93. évfolyam, 18-21. szám)

1952-05-04 / 18. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Pintér Miklós: Kisérletes adatok a polimyelitis hazai viszonyainak kérdéséhez

ORVOSI HETILAP 1952. 18. értéke közötti különbség mim., logaritmusa felel meg a neutralisatios indexnek. 2. táblázat Poliomyelitis ellenanyag meghatározása serumtitrálási kísér­lettel Kísérleti eredményeink helyességének biztosítása cél­jából a quantitativ viszonyok ellenőrzése volt a legfon­tosabb feladat. Ennek megfelelően szükség volt a hasznán, virus suspensiok fertőzőképességének meghatározására. Kísérleteink során három alkalommal készítettünk virus suspensiot és a virus titrálások alapján megállapítható, hogy fertőzőképességük nem tért el lényegesen egymás­tól, mivel az egyes anyagok DL50 értékei 10~5-23 10 Σ 4-53, 10—4-so hígításnak felelnek meg. A védési kísér­letek fentebb leírt értékelési módjának megállapításához szükséges volt több savó ellenanyag tartalmának pontos meghatározása. Ezen serum titrálási kísérletek során 12 serum poliomyelitis ellenanyagait határoztuk meg. A neutralisatios index mindazon savaknál, melyek érté­kelésünk szerint minimális védőhatást mutatnak (5/8 halá­lozás), 100 felett volt, amely érték positiv virus neut­­ra­lásatint jelenít. (2. táblázat.) A leírt módszerrel és a fenti kiegészítő kísérletek adatai alapján 121 egyén savóját vizsgáltuk meg. Mind a 121 szegedi lakos és törekvéseinknek megfelelően túl­nyomóan olyanok, akik születésüktől kezdve Szegeden élnek. Ezzel igyekeztünk biztosítani azt, hogy az adatok lehetőleg azonos fertőződési viszonyok között élő embe­rek vizsgálati eredményein alapuljanak. A vizsgált egyé­nek kora a születés­napjától a 30. évig terjed. A korcso­portok összeállításánál arra törekedtünk, hogy a fiatalabb korúak, kiknél az im­munitás­i viszonyok ingadozása leg­inkább várható, nagyobb számmal legyenek képviselve, mint az idősebbek, ahol a megoszlási értékek az irodalmi adatok szerint sokkal állandóbbak. A vizsgálatok szerint védést mutató, pozitív és védést nem mutató, negatív javak kor szerinti megoszlását mutatja a 3. táblázat. 3. táblázat Poliomyelitis vírust neutrálisai( ellenanyagok­ előfordulása kor­csoportonként szegedi lakosok vérsórumában­­ Az első korcsoportba tartozó csecsemők kora a szüle­téstől az 5. hónapig terjed. A vizsgált savak egy része köldökvérből származik. 70%-ban kaptunk positiv ered­ményt, nagyrészt a köldökvéreknél, csökkenő mértékben a további hónapok során. A következő csoportba tartozó 6—24 hónapos csecsemők és gyermekek savói között 18 esetből csak 3 positiv volt, ami 16%-nak felel meg. A 2—6 éves korcsoportban a positiv savak aránya 40%, míg a következő 7—41 éves korcsoportban már 68%. E két utóbbi értékből arra lehet következtetni, hogy kb. a 6—8 évesek fele rendelkezik ellenanyaggal. A két utolsó korcsoportban talált positiv savak százalékos aránya között nincs különbség, ami arra mutat, hogy a felnőttekre jellemző immunitás viszonyok kb. a 13—14 éves lakosságnál jelennek meg. A fenti adatok azonban nem jelentik az ellenanyagok egészen pontos megoszlását, mivel a kísérleti módszer érzékenysége korlátozott. Igen kis mennyiségű ellen­anyag kimutatására csak a jóval nagyobb számú állat felhasználásával végzett savó értékmérések alkalmasak, melyek ez­ér­t nagyszámú vizsgáltat végzésére mean hasz­nálhatók. Figyelembe véve azonban, hogy az ellenanya­gok megjelenése és jelentős mértékben való felszaporo­dása rövid idő alatt zajlik le, másrészt évek során sem nagy a savó ellenanyag titerének a csökkenése (11), az általunk vizsgált korcsoportokban az így keletkezett hiba nem okozhat jelentős eltérést. Az ellenanyagok azon megoszlása, amely vizsgála­taink eredményeként látható, nem tér el lényegesen azoktól az adatoktól, melyeket északi és nyugati szerzők közölnek hasonló tanulmányok során (11, 12). Megjegy­zendő azonban, hogy a kapott eredmények f­eltehetőleg csak a városi lakosság viszonyaira jellemzők, mivel a falusi lakosság között az ellenanyagok megjelenése a legtöbb fertőző betegséggel szemben elhúzódó módon és csekélyebb számban történik. A pozitív és negatív esetek ezen megoszlása az anlbam miem cs­ak a posiimyefilti­sre jel­lemző, hanem több más gyermekbetegségnél is megtalál­ható. A diphteriával kapcsolatban lett nyilvánvaló először a placentaris immunitás és a latens fertőzés döntő sze­repe a megbetegedések koreloszlásának alakulására. A diphiteriához hasonlóan a paliimnyelittisnél is természetes­nek látszik, hogy az első élethónapokkban kimutatható ellenainyságok a piacematóras keringés, esetleg az anyatej útján kerülnek a csecsemő szervezetébe, ahonnan kb. fél év al­att e­litűnne­k. A továbbiak során a kórokozóval tör­ténő érintkezés latens, abortiv vagy manifest fertőzés formájában eredményezi az ellenanyagok újból való meg­jelentését. A poliomyelitis immunitás ki­alakulásának ezen elmélete összhangban áll azzal a ténnyel, hogy a meg­betegedések nagy többsége a 2. és 6. életév között jelent­kezik, tehát abban a korban, amikor az ellenanyagok a legcsekélyebb mértékben mutathatók ki. Ugyanakkor is­meretes a csecsemőkori poliomyelitis viszonylag ritkább volta. A poliomyelitissze­l kapcsolatos védettségi és fer­­tőződési viszonyok kielégő magyarázatához azonban a fenti jelenségek nem adnak kielégítő alapot. Klinikai és járványtani megfigyelések és nagyon sok kísérleti tény­alapján úgy látszik, hogy az immunitás kialakulása a poliomyelitisnnél, a betegség terjedésével való kapcsolata sokkal bonyolultabb, sokkal több tényező által befolyá­solt mechanizmuson alapul. Széleskörű kísérletek folynak világszerte ennek a mechanizmusnak és ezen belül elsősorban a humorális el­lenanya­giáik szerepének a lídisztázására. Az állatkísérletek eredményei csak bizonyos korlátozással alkalmazhatók az emberi viszonyokra, azonban így is néhány értékes adat birtokában jutottunk az utóbbi évek folyamán. Morgan (13) vizsgálatai nyomán kétségtelennek látszik, hogy a poliomyelitis elleni immunitásban a serum ellen­anyag szerepe nem egyedülálló. Megállapította ugyanis azt, hogy az intracere­brálisan fertőzött, megbénult álla­tok vérében csak későn és csekély mértékben jelennek meg az ellenanyagok, ugyanakkor a központi idegrend­ Vírus - hígítás 1. serum 2. serum 3. serum Kontroll 10-2 5/8* 5/8 4/8 6/6 IO“3 2/8 1/8 0/8 6/6 io-4 0/8 0/8 0/8 4/6 10—5 2/6 ío-« 0/6 DL50 10-2.38 Ю-2.28 10-2.0 10-1.5 N. i.** 132 166 316 * számláló , elpusztult egerek száma nevező , beoltott egerek száma ** N. i. : neutralisatios index - Korcsoport Vizsgált savók száma Vírust neutráli­saió savók száma Immunis egyének aránya 0—5 hó................ 20 14 70% 6—23 hó................ 183 16% 2—6 év................ 208 40% 7—11 év................ 22 15 68% 12—16 év ................ 18 13 72% 17—30 év................ 23 17 73%

Next