Orvosi Hetilap, 1952. november (93. évfolyam, 44-48. szám)

1952-11-02 / 44. szám - Gegesi Kiss Pál: A nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára

ORVOSI HETILAP 1952. 44. Hogy a második világháború eredményeként meg­született fiatal népi demokráciák nem váltak az ame­rikai imperializmus martalékává, az elsősorban a Szovjetunió baráti támogatásának köszönhető. A Szovjetunió tekintélyének és nemzetközi jelentősé­gének növekedése erősíti a kozmopolitizmussal szem­benálló igazi internacionalizmust, nemkülönben ma­gával hozza azt is, hogy döntő fordulat következett be a tömegeknek a Szovjetunióhoz való viszonyában az egész világon. A két világháború között a nagy­tőkés és földbirtokos osztályoknak sikerült hazug propagandával és alávaló rágalmakkal a munkás­­osztály, a parasztság, a kispolgárság és az értelmi­ség tekintélyes részét félrevezetni és a munkások és parasztok első szocialista országával, a Szovjetunió­val szembeállítani. A két világháború között elhin­tett fasiszta métely a felszabadulás, után még hosszú ideig éreztette hatását a demokrácia útjára lépett országok dolgozói között is. A Szovjetuniónak a második világháborúban elért eredményei, a népi demokráciáknak nyújtott támogatása és következetes sztálini békepolitikája azonban nemcsak a szocializ­mus útjára lépett dolgozók, hanem az egész világ haladó néptömegei számára megmutatta, hogy a ka­pitalista válságból, az új világháború fenyegető poklából csak a kapitalizmus megdöntése útján lehet kivezetni az emberiséget. »A Nagy Októberi­ Szocia­lista Forradalom — mondotta öt esztendővel ezelőtt Molotov elvtárs — felnyitotta a népek szemét, hogy a kapitalizmus korszaka a végéhez közeledik és megnyílt a biztos út az egyetemes békéhez és a né­pek hatalmas­­ haladásához ... a kommunizmus­hoz ... !« E felismerés hatja át a szocializmus orszá­gának, a népi demokráciáknak és a népi Kínának több mint 800 milliós népét. Az imperialista erők frontja, élükön az Amerikai Egyesült Államok vezetőivel, a második világháború befejezése után mindjárt megindította harcát a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. A kapitalista országok vezetői mindazokat a kötelé­keket, amelyek eikét a háború alatt, mint szövetséges társakat a Szovjetunióihoz fűzték, durva kézzel elsza­kították és nyíltan élére álltak azoknak az alvilági erőknek, melyek frontot alkotnak a Szovjetunió és a vele szövetséges erők békefrontja ellen. Az imperialista erők egyre inkább egy új, véres háború­­kirobbantásában látják a kivezető utat. De váljon kivezető út-e számukra­ a jelenlegi zsákutcá­ból egy új világháború kirobbantása? »Mi nem aka­runk háborút és mindent megteszünk, hogy megaka­dályozzuk azt — mondotta Malenkov elvtárs az Októberi Forradalom 32. évfordulóján ■—, azonban senki se higyye, hogy megrémülünk, ha a háborús uszítók fegyverrel hadonásznak Nem nekünk, hanem az imperialistáknak és agresszoroknak kell félniök a háborútól. Miről beszél a történelmi példa? Arról beszél, hogy az első világháború, melyet az impe­rialisták robbantottak ki, országunkban a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom diadalához vezetett. A történelmi példa továbbá arról beszél, hogy a má­sodik világháború, melyet ,az imperialisták robban­tottak ki, Közép- és Délkelet-Európában egész sor országban a népi demokratikus rendszerek kialaku­lásához és megszilárdulásához vezetett. Ez vezetett a nagy kínai nép diadalához is. Lehet-e bármi kétség a­felől, hogy ha az imperial­isták harmadik világhábo­rút robbantanak ki, ez már nem egyes kapitalista államok, hanem az egész világkapitalizmus sírja lesz.« Ha össze akarom foglalni november 7-e ünnepé­nek lényegét, úgy azt mondhatom: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a tör­ténelem fejlődésének új irányt adott és az emberiség történelmében új perspektívákat nyitott meg. Meg­nyitotta azt a perspektívát, hogy a népek mint egyen­rangú felek békésen és kölcsönös barátságban élhet­nek egymás mellett. A Nagy Októberi Forradalom minden nép számára megnyitotta az önálló állami élet és a nemzeti egyenjogúság perspektíváját. Meg­mutatta, hogy lehetséges olyan társadalmi rend, melyben megszűnik az embernek ember által való ki­zsákmányolása. Megnyitotta azt ,a perspektívát, hogy nem kell olyan társadalmi rendben élni, amelyhez a pusztító háborúk épp úgy hozzátartoznak, mint a napfényhez az árnyék. Megmutatta, hogy a kapita­lizmus megdöntésével a háború réme nem fenyegeti többé az emberiséget és beköszönt a teremtő munka békés korszaka. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35 év­vel ezelőtt megtette az első hatalmas lépést az em­beriség e fényes korszaka felé. S ha Lenin 1924-ben még csak a kérdést vetette fel, hogy »mikor, milyen határidőre és melyik nemzet fogja befejezni« ezt a munkát, ma a sztálini békepolitika megteremti a le­hetőségét annak, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ügye diadalra jusson az egész világon. Ennek a harcnak, ennek ,a korszaknak egyik mérföld­köve Lenin—Sztálin nagy pártjának nemrég befeje­ződött XIX.. Kongresszusa is. Feszült figyelemmel kísértük végig a Kongresszus lefolyását,­­örömmel üdvözöltük a Szovjetunió ötödik ötéves tervét, meg­értettük, hogy a Szovjetunió további felemelkedése hazánk fejlődését és egyben a béketábor megerősö­dését jelenti. *A nagy Szovjetuniónak a békéért folytatott harca döntő hatást gyakorolt és gyakorol a magyar nép sorsára is. A magyar nép egyike azoknak, ame­lyet egész történelme folyamán a háborúk a legna­gyobb megpróbáltatásoknak, pusztításoknak és szen­vedéseknek tettek ki és a reakció kardcsörtető béren­ceinek minden hazug le­gendakeltése ellenére, ez csak megerősítette, elmélyítette népünknek a békevágyát, békeszeretetét. Az utolsó évtizedek folyamán a ma­gyar népet két ízben sodorták az­ ország akkori urai pusztító és vesztes háborúkba idegen kapitalisták rablócéljainak szolgálatában. A túl drágán szerzett történelmi tapasztalat megmutatta népünknek, hogy az imperialista hatalmaktól való függés, világuralmi törekvéseik támogatása és igazságtalan háborúkban v­aló részvétel csak katasztrófához vezethet. A Szov­jetunió nyílt­­és kemény harca a békéért és­­harca a békét veszélyeztető világuralmi tervekkel és az impe­rialista háborús készülődésekkel szemben éppen ezért mélységes visszhangra talál a magyar népben, amely jól tudja, hogy a háború borzalmainak végét, a béke helyreállításának lehetőségét és szabadságát

Next