Orvosi Hetilap, 1953. június (94. évfolyam, 23-26. szám)

1953-06-07 / 23. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Juhász Pál: Az elektroencefalográfia klinikai diagnosztikai jelentősége, különös tekintettel az epilepsziára, agyrázkódásra és neurotikus kórképekre

Felelős szerkesztő : TRENCSÉNI TIBOR DR. XCIV. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM, 1953. JÚNIUS 7. SZOVJET ORVOSTUDOMÁNYI BESZÁMOLÓ AZ ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT LAPJA ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1­857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Felelős szerkesztő: HAVAS ANDRÁS DR.­­ Szerkesztőségi titkár: LÁNG IMRE Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor-u. 32. I. Telefon: 121-804 Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó V., Budapest, V., Nádor­ utca 6. Telefon 383-198, 383-526 M. N. B. egyszámlaszám: 51.878.241-47 EREDETI KÖZLEMÉNYEK______ Az elektroencefalográfia klinikai diagnosztikai jelentősége különös tekintettel az epilepsziára, agyrázkódásra és neurotikus kórképekre* Irta : JUHÁSZ PÁL dr. A 30-as 40-es években a klinikai neurológia igen nagy reményeket fűzött az elektroencefalográfiához. Feleletet várt különböző diagnosztikai és patogeneti­­kiai problémára. A 10-es és 20-as években a klinikai gyakorlat fejlődését a neurohisztológiának és neuro­­hisztopatológiának köszönhette. Ez a két segédtudo­mány azonban technikájával ma már a fejlődést biz­tosítani nem tudja. Tisztázta a degenerativ-toxikus, gyulladásos és különböző proliferatív kórképeket. Ezen belül azonban finom elkülönítésre csak részben alkalmas és teljesen alkalmatlan post mortem vizs­gálataival a kórkép megindulási fázisát megragadni — még állatkísérletek alapján is. A bio- és hiiszto­­kémia segítségül hívása biztosítja a hisztopatológia további fejlődését. Sokkal több eredménnyel kecsegtet a jövőre nézve a neu­rofiziológia, mely az elektro­­fiziológia félévszázados eredményeit fel tudja hasz­nálni a feltételes reflexek pavlovi módszerénél. A kí­sérletes és klinikai orvostudományban az idegrend­szer elektromos aktivitásának, az idegrendszerben le­zajló elektrokémiai folyamatoknak vizsgálata terem­tette meg az elektroencefalográfiát. 1948-ig a múlt rendszer egészségügyi politikája miatt Magyarország nélkülözte ennek® segédeszköznek alkalmazását. ** Az elektroencefalográfia Berger (5) első vizsgá­latai óta a klinikai problémák egész sorával foglalko­z Az Ideggyógyász Nagygyűlésen tartott előadás. 1952. november. ** Az Orvosok Lapja , 1949. évi 12., 13., 14. számá­ban »Az elektroencephalographia mai munkaterülete és problémái« címen irodalmi összefoglalót közöltem s az alapfogalmakat is igyekeztem tisztázni n­ek­ik. A neuropszichiátriai klinikum minden területén, csaknem minden kórformánál találkozunk elektro­­encefalográfiás kutatásokkal. Ha egy-egy kórképre gondolunk, annak egészéhez éppen úgy hozzátartozik az elektroencefalográfiás kép, mint pl. a kórszövet­tani lelet. Összeségükben áttekintve ezeket az elek­­troencefalográ­fiás képeket, legelőször is azt kell meg­álllapítanunk, hogy az egyes kórképeknél leírt elektro­encefalográfiás elváltozások — egyetlen kivétellel — nem specifikusak. — Ezt a specif­icitást az epilepsziára korlátozhatjuk, melynek kutatásában az elektroence­­falográfia jelentős eredményeket ért el. A jellegzetes elváltozás azonban itt sem az epilepsziára, mint kór­képre vonatkozik, hanem csupán az epilepsziás ro­hamra, a paroxizmusra, mint klinikai tünetre. Nem szabad azon meglepődnünk, hogy az egyes kórképek elektroencefalográfiás vizsgálata nem ad jellegzetes rajzot. Az elvezetett elektromos eltérés nem egyenlő a kórképpel. Az elektromos vizsgálattal a kéreg funk­cionális állapotát regisztráljuk, s az élő idegsejtek egyébként nehezen megközelíthető elektrokémiai fo­lyamatait ismerhetjük meg. A különböző megbetege­dések az idegsejt működésében azonos funcionális vál­tozásokat hoznak létre s így természetes, hogy az elektromos vizsgálat a különböző kórképeknél azonos állapotokat rögzít. Egy kórképet tehát az határoz meg, hogy adott körülmények között milyen kóros funcionális állapot jön létre, adott pillanatban és a kórkép kronologikus sorrendjében, milyen jellegű sej­tte­véken­ységet tudunk kimutatni, regisztrálni. Ezt ki kell azzal egészítenünk, hogy bár az elektroence- 617 40*

Next