Orvosi Hetilap, 1953. november (94. évfolyam, 44-48. szám)
1953-11-01 / 44. szám - ÖSSZEFOGLALÓ REFERÁTUM - Gál Kamill: Baktérium-enzymek alkalmazása haematomák, fertőzött exsudatumok és krónikus gennyedések kezelésében
ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. XCIV. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM, 1953. NOVEMBER 1. SZOVJET ORVOSTUDOMÁNYI BESZÁMOLÓ AZ ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT LAPJA Felelős szerkesztő: HAVAS ANDRÁS DR. * Szerkesztőségi titkár: LÁNG IMRE Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor u. 32. I. Telefon: 121-804 Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó V., Budapest, V., Nádor utca 6. Telefon 383-198, 383-5261 M. N. B. egyszámlaszám 51.878.241-46 % ÖSSZEFOGLALÓ REFERÁTUM • Az Országos Közegészségügyi Intézet (főigazgató: Havas András dr. akadémikus) Bakteriológiai Osztályának (osztályvezető: Fűrész István dr.) közleménye Baktérium-enzymek alkalmazása haematomák, fertőzött exsudatumok és krónikus gennyedések kezelésében (Streptokinase-streptodomase) írta: GÁL KAMILL A streptococcus haemolyticus által termelt néhány enzyim, amelyeket a baktérium levestenyészetének szűrletéből lehet előállítani, az utolsó négy esztendőben széleskörű alkalmazást nyert a sebészet, elsősorban a traumatológia és a tüdősebészet területén. Ezért látszik célszerűnek ennek a rendkívül érdekes és új utat jelentő therapiás lehetőségnek az ismertetése. Streptokinase. 1933-ban közölte Tillett és Garner (37), hogy a streptococcus haemolyticus egyes törzseinek levestenyészete az emberi fibrint rendkívül gyorsan, legtöbbször néhány perc alatt oldani képes. A gyors fibrin oldódás az élő mikroorganizmus által a táptalajba kiválasztott enzyminek tudható be, amelyet a szerzők fibrinolysinnek neveztek el. Ez a közlés nagyon sok bakteriológiai vizsgálatot indított el, amelyek során kiderült, hogy azok a streptococcus törzsek termelnek fibrinolysint, amelyeket emberi megbetegedésekből lehetett izolálni, így a Lancefield A, C és G csoportba tartozó törzsek (36, 38). Nem sikerült tisztázni azonban az enzym hatásmechanizmusát mindaddig, amíg Milstone (26) nagy mértékben tisztított fibrinogent használva be nem bizonyította, hogy a streptococcus által termelt fibrinolysin a tiszta fibrinogen oldatból thrombinnal képzett fibrincsomót csak az esetben képes oldani, ha egy plasma-faktor is jelen van. Ő ezt a plasma-faktort »lytic-factor«-nak nevezte el. Kaplan (19), Christensen (7) és Ratnoff (27) vizsgálatai ezután megállapították, hogy a Milstone által lyticus faktornak nevezett plasma alkatrész azonos a plasminogennel vagy más néven profibrinolysinnel. A plasminogen a plasma euglobulin-frakciójában megjelenő inaktív proenzym (35), amelyet különböző aktivátorok, amilyenek pl. az Astrup és Permin (43) által leírt fibrinokinase, a chloroform, glykogen, hyaluronidase, heparin, thrombin (?) stb. aktív fibrinolysinnné, plasminná tudnak aktiválni. Egészséges felnőtt ember széruma mililiterenként 320—340 egység plasminogént tartalmaz (6). Ez az érték azonban krónikus megbetegedésekben, tuberculosis, rheumatismus, carcinoma esetén többszörösére emelkedhetik, elérheti a 2—4000 E-t is. Boisvert (3) szerint újszülötteknél nem található plasminogen a szérumban. Tekintettel arra, hogy a plasminogén, ill. a plasmin kémiai és fizikai tulajdonságait, hatásmódját illetően nagyon sok hasonlatosságot mutat a trypsinnel, felmerült az a gondolat is, hogy azzal azonos. Sok vizsgálat (8, 20) szól ezen feltételezés ellen, így ezek alapján a plasmint önálló enzymként tárgyaljuk.. Christensen (7) vette vizsgálat alá, hogy a plasminogénnek mi a szerepe a streptococcus által megindított fibrinolysisben. Megállapította, hogy a baktérium-enzym a plasminogent plasminná aktiválja és az aktív plasmin az, ami a fibrin-alvadékot feloldja. Ratnoff (27) vizsgálatai szerint ez a streptococcus fibrinolysin-plasminogen reakció szoechiometrikus folyamat, de szerepet játszanak benne autokatalytius tényezők is.