Orvosi Hetilap, 1954. február (95. évfolyam, 6-9. szám)
1954-02-07 / 6. szám - Vu Jing-Kai: Az Új-Kína egészségügyi eredményei
ORVOSI HETILAP 1954. 6. szigorú vesztegzár-intézkedéseket foganatosítottak az összes kikötőkben és az összes közlekedési vonalak mentén. A határvidék lakosságát beoltották, a lakótelepek egészségügyi viszonyait nagy mértékben megjavították és ellenőrizték az ételek és hideg italok árusítását. Ennek eredményeképpen 4 év óta egyetlen kolera-megbetegedés sem fordult elő az országban. Nem kevésbbé figyelemreméltó pestis-ellenes kampányunk sikere sem. A felszabadulás előtt Kína egyes részein többször lépett fel pestisjárvány. A japán megszállás ideje alatt Északkelet-Kínában minden évben előfordult. A megbetegedések száma 1940- ben 2551 volt. Háromévi harc után ezt a halálos járványt teljesen megrendszabályoztuk. Amint egy megbetegedés előfordul, azonnal intézkedünk,hogy megakadályozzuk terjedését. A járvány leküzdését a rágcsálók és legyek kiirtásával, a helyi lakosság tömeges beoltásával, a megbetegedések időbeni kórismérésével, megfelelő elkülönítéssel és energikus kezeléssel értük el. A pestis elleni kampány sikerét az egészségügyi dolgozók ésa nép közötti teljes és aktív együttműködés biztosította. A gyakorlat tanította meg egészségügyi dolgozóinkat arra, hogy csupán a tömegekkel való legszorosabb kapcsolat és a ragály elleni színes léleikkel végigharcolt küzdelem vezethet a kívánt eredményre. Az egyéb ragályos megbetegedések (tífusz, vérhas és váltóláz) megbetegedési és halálozási arányszámát szintén sikerült nagy mértékben csökkenteni. A. mailária, kala-azar és schistosomiasis elleni harcban a fertőzött vidékeken speciális egészségügyi központokat létesítettünk és kínai gyártmányú rovarirtók, valamint egyéb szerek felhasználásával nagyméretű megelőző és gyógyító munkát folytattunk jó eredménnyel. A parazitológusok, farmakológusok és közegészségügyi szakemberek további kutatómunkát és kísérleteket folytatnak, hogy hatásosabb módszereket találjanak a ragályos betegségek megszüntetésére. A tuberkulózis elleni harcunkban, eltekintve a rendszeres egészségügyi felvilágosító munkától,a nagy számú iskolai és gyári tömeges röntgenszűrővizsgálattól és új szanatóriumok létesítésétől, nagyméretű BCG-oltás-kampányt folytattunk a városi gyermekek között. Az elmúlt három év folyamán több mzint 1.400.000 gyermeket oltottunk be. 2. Anya- és gyermekvédelem A felszabadulás előtt az anya- és gyermekvédelmet teljesen elhanyagolták. A csecsemőhalálozási arányszám rendkívül magas volt. A halált leggyakrabban koraszülés, újszülöttkori tetanusz, rosszul tápláltság és tüdőgyulladás okozta. Peking egyik kerületében a statisztikai vizsgálatok szerint a csecsemők halálozási, arányszámra, mely 1935-ben 99 ezrelék volt, a japán megszállás évei alatt 140—190 ezrelékre emelkedett. A gyermekágyiban elhúnyt anyák száma is jelentősen emelkedett a háború évei alatt, míg végül elérte a 10 ezreléket. Az új Kínában nagyméretű anya- és csecsemővédelmi intézkedéseket foganatosítottak. Ha összehasonlítjuk a felszabadulás előtti és utáni adatokat, megállapíthatjuk, hogy az anya- és gyermekvédelmi központok száma kétszeresére, az anya- és gyermekvédelmi állomások száma 15-szörösére, a nyilvános szülőotthonok száma több mint 9-szeresére, a magán szülőotthonok száma 6 és félszeresére és az óvodák száma 520-szorosára emelkedett. Mezőgazdasági és bányavidékeken 2051 anya- és gyermekvédelmi alközpontot és 28.625 szülészeti állomást létesítettek. Ilyen intézmény a felszabadulás előtt egyáltalában nem létezett. Az utóbbi 3 év folyamán 242.618 régen működő bábaasszonyt tanítottak meg a modern szülészeti módszereikre és 9699 anya- és csecsemővédelmi dolgozót képeztek tovább. Ezen intézkedések révén a gyermekágyi szepszis és az újszülöttkori tetanusz előfordulási arányszámát nagy mértékben leszorították. Évről évre csökken a csecsemő- és gyermekágyi halálozásokarányszáma is. Peking már említett kerületében az 1949 előtti 140—190 ezrelékes csecsemő halálozási arányszám 1950-ben 77 ezrelékre, 1951- ben 74 ezrelékre és 1952-ben 53 ezrelékre csökkent. A gyermekágyi halálozások számát 10 ezrelékről 0,7 ezrelékre szorították le. A nép életszínvonalának emelkedésével együtt növekedett a születések száma is. Észak-, Északikelet- és Kelet-Kínai statisztikák tanúsága szerint a születések száma 30 ezrelékről 45—54 ezrelékre emelkedett 1952 tavasza óta nagyobb városainkban bevezették a fájdalommentes szülést. 46.445 anya közül ez az eljárás 91,1 százalékban sikeresnek bizonyult. Ez az új, haladó szülési módszer nagy áldást jelent a nők számára. Iskolásgyermekeinkboldog, örömteli életet élnek. Követve Mao Ce-tung felhívását: »Az egészség az első«, gondoskodtunk arról, hogy az egyetemi hallgatók tápláló ételeket kapjanak, testnevelésben és sportoktatásban részesüljenek. Ugyanakkor egészségügyi intézményeket létesítettünkaz iskolásgyermekek és egyetemisták egészségvédelme érdekében. A felszabadult Kína sokat tett azért, hogy növelje a felnövő nemzedék erejét és egészségét. 3. Iparegészségügy A felszabadulás óta megtettük az első lépéseket, hogy orvosi kezelést nyújtsunk az ipari és bányavidékek dolgozóinak, különös tekintettel a biztonsági és egészségügyi berendezésekre. Az ipari balesetek számát nagy mértékben csökkentettük. A vasutasok baleseti arányszáma például 1951-ben az 1950-esnek 45,5 százalékára csökkent. A balesetek ellen hozott megelőző intézkedések állandóan csökkentik a foglalkozási megbetegedések számát — e betegségek száma 1951- ben 66 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1949-ben. Az 1951 februárjában törvényerőre emelt »Munkásvédelmi intézkedések« ingyenes egészségügyi ellátást biztosítanak a bányák és gyáraik dolgozói részére. A gyárakban és bányáikban bevezetett egészségügyi rendszabályok nagy mértékben hozzájárultak termelési és építési terveink megvalósításához. Egészségügyi dolgozóink teljes odaadással támogattáka Huai és Csing folyók szabályozásának, a Csungking-Csengtu és a Tiensui-Lanshan vasútvonalak