Orvosi Hetilap, 1955. június (96. évfolyam, 23-26. szám)
1955-06-05 / 23. szám - TOVÁBBKÉPZÉS - Budavári Róbert: Új vércsoportok
ORVOSI HETILAP 1955. 23. Az anti-K és anti-fesavakkal együtesen vizsgált vérek is háromféleképpen reagálnak, így tehát a Kert-rendszer is 3 típusból áll, a K, Kk és k típusból, amelyek közül a K és k feltehetően homozogyta (KK, illetve kk genotípusú). Röviden: a vérek K, Kk, illetve k csoportnak. A K és 7c antigének előfordulási gyakorisága matematikai analízisének segítségével egyébként az egyes típusok (genotípusok) gyakoriságát ki is lehet számítani. Amikor még csak a K+ és K— típus volt ismeretes, kiszámították, hogy az anti-7c savó— felfedezése esetén — a vele vizsgált vérminták 0,2%-ával nem ad majd agglutinációt, mert a KK típus »várható« előfordulási gyakorisága kb. 0,2%-ra tehető. Az 1947-ben felfedezett »anti-Cellano« sava, a vele összehozott vérminták 99,8 %-át agglutinálta (tehát valamennyi Kk és kk genotípusos vérmintát), 0,2%-kal nem adott agglutinációt. Ez igazolta, hogy a felfedezett antitest csak anti-7c lehet. Természetesen nem mindig sikerül ilyen könynyen a felfedezett antigén allelomorphiát, illetve az ennek megfelelő antitestet megtalálni. Számos rendszer ma még csak »hipotetikus«, mert mindössze egy tagját ismerjük, az ismert (felfedezett) antitesttel ellentétes reakciót adó antitestet még nem találták meg (lásd pl. alább a Lutheran-rendszert).* Az alábbiakban röviden ismertetjük az 1945 óta felfedezett újabb vércsoportrendszereket és azok tulajdonságait. A II. táblázat összefoglalóan mutatja a tudnivalókat. 1946-ban három közlemény is jelent meg, amelyek mindegyike új vércsoportantitestek észleléséről számolt be. Callender, Sheila és Race az Annals Eugenic’s-ben; Coombs, Mourant és Race a Lancetben. Mourant a Nature-ben számolt be II. táblázat /. táblázat Agglutináció Típus (genotípus) anti-K ant.i-k + K (KK)+ + Kk (Kk)— + k (kk) Vércsoportrendszer elnevezése Felfedezője és felfedezési éve A rendszer antigénjei A vérsavóban talált antitestek A rendszer típusai (genotípusai) Típusok előfordulása %-ban Sajátságai Lutheran Callender és Race (1946) Lu“,Lu» (?) anti-Lu“ complet Lu(a-j-) Lu(a—) Lu(a+)=kb. 8% Kell Ccombs, Mourant és Race (úf,1946); Levine és tsai (k, 1949, Celláno) K, k(Cellano) anti-K anti-k incomplet KK Kk kk KK— 0,2% \k_l Kk= 8,72% kk=91,06%(K-) Súlyos incompatibilitást okozat Lewis Mourant (Lea, 1946) Andresen(anti-Le) vagy Z,2, 1948) T pa Le» (V. L2) anfi-Le« anti-Le» (v.anti-Le!) complet Le(a+b—) Le(a—b+) Le(a+b+) Le(a—b—) Le(a+)=22,38% Le(a—)=77,62% Le(a+b—)=nonsecretor I.e(a—b+)=secretor Le(a—b—)—rendszerint secretor MNSs V Landsteiner és Levine(A4 N, 1927), W alsh-Montgomery és Sanger—Race (5,1947); Levine és tsai (s, 1951) S,s anti-S complet, anti-s incomplet SS,Ss (S+) ss (S~) MSMSjMSMs, MsMsjMSNS, MSNs.MsNS, MsNs;NSNS, NSNs.NsNs S+ = 58,64% (MNSs típusok gyakoriságát 1. IV. táblázat) Szoros összefüggésben van az MN rendszerrel Feltehetően incompatibilitást is okoz Duffy Cut bush, Mollison és Parkin (1950, Fi/“), Ikin, Mourant, Pettenkoffer és Blumenthal (Ftp, 1951) Fy“,Fy5 anti-Fy», anti-Fy» complet és incomplet alakban Fy“Fy») >Fy(a-r) FyoFyíj Fv»Fy»:Fy(a—) Fy(a+)=65,70% Fy(a—>=34,30% Kidd Allen,Diamond és Niedziela (1951, Jk“), Plaut, Ikin, Mourant,Sanger,Race (Jk», 1953) Jk«,Jk» 'anti-Jk“ anti-Jk5 incomplet Jk»Jk»:Jk(a—) Jk(a-T) = 74,82% Jk(a-) = 25,18% Az Rh-rendszer 1946— 1953 között felfedezett újabb tagjai (Cc, Dd, Ee kívül) Callender és Race Race,Sanger,Lawler Race és Sanger Stratton Ceppelini. Rosenfield C» c® C« D« E« anti-O® anti-c» anti-C« anti-D“ anti-E« anti-f Felfed, éve : (1946) (1948) (1951) (1946) (1950) (1953) Az antitestek nagyobbrészt incomplet alakban vannak jelen. Számos incompatibilitást okoztak, 619