Orvosi Hetilap, 1957. augusztus (98. évfolyam, 31-34. szám)

1957-08-04 / 31. szám - Balogh Károly: Fogpótlás fémvázbeültetéssel

ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: [MARKUSOVSZKY LAJOS 1­8­5­7 - B­E­N AZ OR­VOS-EGÉSZSÉGÜGY­I SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. Szerkesztő BRAUN PÁL DR. XCVIII. ÉVFOLYAM 31. SZÁM 1­957. AUGUSZTUS 4. Szerkesztőség: Budapest V. Nádor u. 32. 1. Telefon: 121—804, ha nem felel: 122—765 Kiadóhivatal: Medicina Egészségügyi Könyvkiadó, Budapest, V. Akadémia utca 10. Lapkiadás telefonja: 129—699. — M. N. B. egyszámlaszám: 91.915. 272—48. Fogpótlás fémvázbeültetéssel Írta: BALOGH KÁROLY dr. Az Orvosi Hetilap alapításának 100-ik évfordulójára, a szerkesztőség felkérésére írt tanulmány Régi törekvése az orvosoknak, elsősorban a sebészeknek és a fogorvosoknak, hogy az emberi test egyes részeinek hiányát idegen (alloplasztikus) anyaggal pótolják. A cél mindig ugyanaz volt: a megzavart funkció és esztétikai hatás helyreállí­tása. A pótlás módja, anyaga korszakok szerint változott, csak a betegek igénye maradt változat­lan. Ma már tudjuk, hogy az eddigi sikertelenséget három tényező okozta: 1. hiányzott a megfelelő szövetre közömbös anyag; 2. nem tudtuk azt, hogy a különböző szövetek nem egyformán viselik el az idegen anyag beültetését, és 3. hiányoztak az anti­biotikumok, melyek a műtéti szövődményeket le­­csökkentik. Az alloplasztikus implantációnak újabb idő­szaka a vitallium előállításával kezdődött. A króni­­kobalt-molibdén ötvözetet Erdle és Prange 1929- ben a newyo­rki Austenal Laboratóriumban állítot­ták elő fogászati célokra és vitallium néven az esseni Krupp-gyár hozta forgalomba. A fogorvosok tehát 1929 óta használják a vitalliumot, amelyet később széles körben alkalmaztak a sebészek, első­sorban a traumatológiában és orthopédiában, csont­hiányok pótlására, csontvarratok készítésére. Az alloplasztikus pótlások három fajtája isme­retes: 1. a külvilágtól elkülönítve a­ szövetekbe zár­juk az idegen anyagot, amelyet zárt beültetésnek mondhatunk (osteosynthesis, combnyak-szegezés, csontvarrat, állkapocs pótlás). 2. Amikor hámmal fedett területen történik a pótlás, melyet tetszés szerinti időben eltávolíthatunk és visszahelyezhe­tünk, ezt felületi pótlásnak nevezzük. Ilyenek az epitézisek, protézisek, művégtagok. 3. Az előbbi két eljárás együttes felhasználása, amikor az ide­gen anyag egy része szövettel fedett, másik része a külvilággal érintkezik. Ilyen a fémváz beültetése fogpótlás céljából. Hazánkban a szájsebészet fejlettsége, orvosi gondolkodásunk beállítottsága hamarosan fel­karolta a fémvázbeültetést. Különösen nagy érdek­lődés mutatkozott iránta a fogatlan páciensek ré­széről, akik az eljárást fogbeültetésnek, ill. ki nem vehető fogpótlásnak nevezik. Joggal felmerül az a kérdés, hogy mi az oka az új eljárás gyors népsze­rűségének. A választ a fogatlanok számának meg­növekedésében találhatjuk meg. Minthogy a fog­pótlásnak nemzetgazdasági jelentősége tagadhatat­lan, ezért nem lesz érdektelen röviden e kérdések­kel is foglalkozni. A fogatlanság geriátriai és nemzetgazdasági jelentősége A köztudat szerint a fogak elvesztése a maga­sabb életkor velejáró következménye, mert a leg­több öreg ember fogatlan. Ez a látszat. A tények azonban azt igazolják, hogy a fogszuvasodás vagy a fogínysorvadás, tehát a fogbetegségek okozzák a foghíjasságot, mivel az emberek elhanyagolják fo­gaikat a megfelelő időben kezeltetni. Röviden azt is mondhatjuk: a dentalis educatio hiánya okozza a fogak idő előtti elvesztését. Az állatvilágban a korral járó funkcionális el­használódás miatt következik be a fogak elvesz­tése, az állat elpusztul, mert táplálkozni nem ké­

Next