Orvosi Hetilap, 1958. július (99. évfolyam, 27-30. szám)

1958-07-06 / 27. szám - KLINIKAI TANULMÁNYOK - Görgényi-Göttche Oszkár - Hoffmann Ida: A szelepes tüdőtágulásról

ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1­857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. Szerkesztő : BRAUN PÁL DR. _______________XCIX. ÉVFOLYAM 27. SZÁM 1958. JÚLIUS 6. Szerkesztőség : Budapest V. Nádor u. 32. I. Telefon : 121—804, ha nem felel : 122—765. Kiadóhivatal: Medicina Egészségügyi Könyvkiadó, Budapest V. Beloiannisz u. 8. — Telefon : 122—650. M. N. B. egyszámlaszám : 69.915,272- 46. ORVOSI HETILAP KLINIKAI TANULMÁNYOK A Szabadsághegyi Állami Gyermekszanatórium (igazgató: Szederkényi János dr., tudományos igazgató: Görgényi-Göttche Oszkár dr., az orvostudományok doktora) közleménye A szelepes tüdőtágulásról írta: G Ö R G É N YI - G O T T C H E OSZKÁR dr. és HOFFMANN IDA dr. Ha a belső mellkasi nyirokcsomók olyan nagy­fokú gümőkóros elváltozást szenvedtek, hogy a bennük keletkezett elhalás már nem tud felszí­vódni ,akkor elhalt tartalmukat a külvilág felé ürí­tik. Így keletkezik a hörgőbetörés. Görgényi—Göttc­e a hörgőbetöréseket súlyos­­­­ságuk szerint a következő négy csoportra osztja: 1. Discrét betörés. Dufourt szerint az, egész fo­lyamat klinikai tünetek nélkül zajlik le és csak egy véletlen bronchoscopia alkalmával fedezik fel, hogy hörgőbetörés történt. Ez a forma a leggyako­ribb. 2. Egyszerű szűkület. Ez már klinikai tünetek­kel is jár és azt jelenti, hogy a hörgő beszűkült ugyan, de a levegő be- és kiáramlása megtörté­nik. Ha azonban valamelyik főhörgő, vagy lebeny­hörgő (kivéve a kp. lebeny hörgőjét), esetleg a bronchus intermedius, eredeti térfogatának egy­­harmadára beszűkült (Haszlinger és Hitzenberger), akkor mélyebb belégzéskor a szív és a gátolt szer­vek a kóros oldal felé vándorolnak. Ez a Holz­­knecht által 1897-ben leírt röntgentünet. A hörgő­szűkületek felismerésében igen nagy jelentőségű és amellett Görgényi-Götth­e és Kassay megálla­pítása szerint önmagában is absolut indicatiót ké­pez a bronehoscopia azonnali elvégzésére. A Holz­­knecht tünet vizsgálata a gyermekkorban tehát döntő fontosságú és ezért minden egyes röntgen­­átvilágítás alkalmával gondolni kell rá. 3. 1­zelepes tüdőtágulás. Még súlyosabb hörgő­­betörést jelent. Ilyenkor a hörgő úgy beszűkült, hogy a levegő belégzéskor még bejut a tüdőbe, de kilégzéskor onnan nem tud távozni és a tüdő fel­fúvódik. A kórképet Bird leírta egy boncolt esete kapcsán, klinikai, de főleg röntgentüneteit Arns­­berger, majd tőle függetlenül Ziegler írta le. A né­met irodalom a kórkép megjelölésére a „Ventil-stenose” kifejezést használja, ezáltal a hörgők sze­lepszerű szűkületére helyezi a hangsúlyt. Ezzel szemben az angolszász irodalom Chevalier—Jack­­son hatására a kórképnek az „obsturctive pulmo­nary amphysema” nevet adja, melyben a hangsúly viszont a tüdő tágulásán, az emphysemán van. Kassay a kórképet „szelepes tüdőtágulásnak” ne­vezte el. A szelepes tüdőtágulás ugyancsak főleg rönt­genvizsgálattal ismerhető fel. A röntgenelváltozá­sok a következőképpen jellemezhetők: Mély be­légzésikor a szív és a gátolt szervek erősen a szű­kült hörgő felé vándorolnak, a Holzknecht-tünet tehát itt is erősen positív. Szelepes tüdőtágulást eddig positív Holzknecht-tünet nélkül nem láttunk. Az erősen szűkült hörgő által ellátott tüdőrész azonban, miután a levegő nem tud belőle eltávozni, egyre légtartóbb lesz, térfogata is egyre nő, minek következtében lenyomja a rekeszt, a bordaközök kitágulnak, végül a szív és a gátolt szervek kilég­zéskor az ép oldalra tolódnak át. Csodálatos, hogy a gyermeki szervezet ezt az erősen kóros állapotot aránylag milyen nyugodtan tűri, a légszomjnak jó­formán semmi nyoma sincs még akkor sem, ha a fél tüdő már hatalmasan felfúvódott. Ha az álla­pot tovább tart, a nyomás elől a meggyűlt levegő utat keres és bejut a tüdőkapukon át a gátőr­­üregbe, onnan a nyakon át a bőr alá, vagy pedig beletör a mellüregbe és spontán légmell keletkezik. Ilyenkor a légszomj igen kifejezett, sőt a kép, ha sok levegő jut a bőr alá, ijesztővé válik. A szelepes tüdőtágulás nem mindig önálló kór­kép. Előfordul, hogy vagy egyszerű szűkület, vagy akár légszegénység előzi meg. A fordítottja is elő­fordul a szelepes tüdőtágulás egyszerű szűkületté fejlődik vissza, viszont a hörgő teljes elzáródása 74* 905

Next