Orvosi Hetilap, 1958. december (99. évfolyam, 49-52. szám)

1958-12-07 / 49. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Bolgár Erzsébet - Fehér Elek - Török Hedvig - Rajka Ödön: Penicillin-allergia

ORVOSI HETILAP 1958. 49. Ritkább kórformák a vörhenyszerű kiütés és az ekzematiform dermatitis. Utóbbi, mint külső kontakt ekzema, főleg a penicillin-éra első évei­ben jelentkezett a penicillinkenőcsök kiterjedtebb használatával kapcsolatban. Mikor a külső alkal­mazást, éppen a penicillin erős sensibilizálóképes­­sége miatt általában abbahagyták és az orvosok, ápolónők jobban ügyeltek a penicillinnel való érintkezésre, a kontakt dermatitisek száma roha­mosan csökkent. A serumbetegségtípusú penicillin-urticaria a serumbetegség minden jellegét magán viseli: láz, általános rossz közérzet, néha elesettség, ízületi fájdalmak, sokkszerű tünetek stb. épp úgy előfor­dulnak nála, mint a sézumbetegségnél. Morpholo­­giai érdekességként megemlíthető, hogy a vég­tagokon, főleg a csuklótájon és a lábszár alsó har­madában a bokák körül elég gyakori a néha csak egyoldali bullosus kiütés, mint helyi intenzívebb, vagy talán hámsensibilisatiót is jelző gyulladás jele, míg a többi testrészeken csupán urticaria­­erythema jelentkezik. A tenyereken dyshidrosis kiütés sem ritka. A sérumbetegség súlyosabb kö­vetkezményei, mint vasculitisek, vérzések, erythe­ma multiforme-szerű kép, nephritis stb. a serum­betegség típusú urticariában szintén előfordulnak. * Hiányzó esetben eltérő volt a kórkép, összegezve az adatokat: a serumbetegség­típusú urticaria az évek folyamán ugrásszerűen emelkedett, a szokványos urticaria kb. kétszeresére nőtt, vörhenyszerű kiütés ritkábban, kontakt ekzema ma már szinte alig fordul elő. A penicillinallergia keletkezésében fontos sze­repet játszik a sensibilisatio, azaz a penicillin elő­zetes alkalmazása akár injekció, akár orális kezelés formájában. Az esetek nagyobb része (298) valóban kapott is már előzőleg penicillinkezelést, de elég magas azoknak a száma (255), akiknél az első pe­nicillin alkalmazásra jelentkeztek a tünetek (2. táb­lázat). Ezeknél, mint ismeretes, feltételezik, hogy a sensibilisatiót penicillium-törzsekkel való fertőzés, ill. társfertőzés [Fejér (2)], vagy pedig valamilyen dermatophyton-gomba fertőzés indította el, mint­hogy egyes szerzők véleménye szerint ezek a gom­bák a penicillinnel rokon csoportantigént tartal­maznak. Bár erre a feltételezésre kétségtelen bizo­nyíték nincs, a klinikai tapasztalat mégis az, hogy az első penicillin alkalmazásra sensibilizáltnak mu­­tatkozók elsősorban a mykotikus betegek közül kerülnek ki. Sőt úgy tűnik, hogy gombabetegség­ben szenvedők, ha az első penicillin-injekcióra nem is reagálnak, könnyebben hajlanak penicillinsensi­­bilisatióra. A mi anyagunkban is, akár először, akár ismételten kapták a penicillint, vezetnek a myko­tikus betegek. 600 penicillinallergiás beteg közül 439-nek volt bőrmykosisa (73%). Minthogy ez a szám jóval fe­lülmúlja azok számát, kik először kaptak penicil­lint (255), a gombás fertőzéseknek — akár a domi­náló láb- és köröm-epidermophylla, akár penész­gombás társfertőzés alakjában — a penicillinaller­gia keletkezésében bár nagy, de nem ugyanolyan nagy szerepet kell tulajdonítani, mint az ismételt penicillin-injekciók sensibilizáló hatásának. Ezt igazolja, hogy a myketikusok nagyobb része (439 közül 256, kb. 60%) csupán ismételt penicillin­­kezelés után vált penicillinallergiássá, és csak ki­sebb része (439 közül 183, kb. 40%) kapott első íz­ben penicillint, tehát csak utóbbiaknál lehetett elsősorban szó csoportantigénről vagy penicillium­­fertőzésről. Magának a penicillinnek sensibilizáló hatása mellett szól, hogy a darmatophytonok is termel­nek penicillint [UK­ (15)], hogy a kezelés tartamá­val fokozódnak a reakciók (18), de leginkább tá­mogatja a tisztán penicillin indukálta sensibilisa­tiót a serumbetegség típusú penicillinurticariák im­munmechanizmusa.­­A penicillinallergiás tünet­­csoport legnagyobb része (597 közül 400) ugyanis 1. táblázat. Bőrjelenségek penicillin-allergiában össze­sen Év számaserumbet. típusú urtic. vörheny- [ ekzemati­­szerű form 1953 465 130 ,7 46 1954 58 2­ * 147 15 57* 1955 140 96 219 14 140 1956 136 1196 2 9 136 1957 167 118 29 136 166* 1958 1­ 50 417 2 0 50 ÖSSZ. 597 400 90 44 61 595 (66%) (15%) 2. táblázat. Év Eset­szám Pen.kezelés Ossz. Fennálló mykosis Mykotisusok I Trichosan próba positiv összesen­ első ,ismételt első ismételt korai korai össz. késői késői össz. mind­kettő 19523 3 3 1 1953 46 20 25 45 28 1 15 18 224 23 1954 58 18 35 53 21 V 44 19 190 23 1955 140 60 74 134 1024 4 50 500 54 1956 136 67 57 124 1173 6 52 553 58 1957 167 67 80 147 1332 4 67 692 71 1958 1­­50 23 24 47 370 1 17 18 1­­18 600 255 298 553* 439 183 256 1 14 24 223 233 10 247 (56%) (46%) (54%) (41%) (59%) 1 * Hiányzó esetekben az adatszolgáltatás bizonytalan volt.

Next