Orvosi Hetilap, 1960. szeptember (101. évfolyam, 36-39. szám)

1960-09-04 / 36. szám - Kaszás Tibor - Papp Gábor: Gyógyszermérgezések a gyermekkorban

ORVOSI HETILAP 1960. 36. Legkorábban az intrauterin életben találkoz­hat a magzat toxikus gyógyszerdosissal. A placen­­tán keresztül a magzatba juthatnak be gyógysze­rek s azt mégis mérgezhetik (pLmorphin, Hg, As, sulfonamidok, stb. (11). Moeschlin (13) közlésében szereplő anya 60 nappal a szülés előtt 0,75 g thaliumsulfatot vett be. Születéskor az újszülöttön típusos alopecia, megfelelő köröm­fejlődési rend­ellenesség volt megfigyelhető. A szülés előtt, a thalium bevétele után 54 nappal még thalium volt kimutatható a terhes nő vizeletében, majd szüle­tés után a magzatvízből, placentából és tejből is. Szoptató nők esetében egyes, az anya által fogyasz­tott gyógyszerek (J, Br, As, Hg, Pb, Bi, Sb, Fe, sók, továbbá a barbiturátok, morphin, salicylsav, chi­­nin, novarsenol és némely hashajtó) a tej útján juthatnak a csecsemő szervezetébe (7). Későbbi korban kuruzslás, gyógyszercsere, té­ves orvosi recept, tuldozk­ozás, vagy a gyógyszerész helytelen gyógyszerelkészítése szerepelhet a mér­gezés okaként. A gyógyszermérgezések leggyako­ribb oka azonban a gyógyszerek gondatlan, helyte­len kezeléséből, tárolásából, illetve a kellő felügye­let hiányából adódik. A gyógyszereket nemegyszer nyitott fiókban vagy szekrényben tartják. A gátlá­sokkal nem rendelkező, kíváncsi természetű gyer­mek számára ezek a szép csomagolású, cukormáz­zal vagy csokoládéval bevont, szabadon hagyott gyógyszerek nem egy esetben halálos kimenetelű mérgezés forrásai. A felnőttkortól eltérően gyermekkorban rit­kábban szerepel a szándékosság a gyilkosság vagy öngyilkosság céljából. Az utóbbi években a napi sajtó jelentésein túl az orvosi irodalom is több olyan öngyilkossági kísérletről számol be, melyet rosszul tanuló iskolásgyermekek követtek el osz­tályzó konferenciák, félévi bizonyítványkiosztás vagy vizsgák idején — mintegy a felelősségrevonás elől menekülve (6). Az öngyilkos jelöltek között már e korban is több a leánygyermek. Jakobziner (8) anyagában szereplő 21 öngyilkosjelölt közül 18 leány és három fiú, öngyilkosságot elkövető anyá­nak gyermeke ellen irányuló gyilkossági kísér­lete sem ritka; ilyen eset anyagunkban is előfor­dult. A klinikai tünetek a gyógyszer milyenségétől és mennyiségétől, a gyermek korától és az előzők­ben már említett élettani sajátoságoktól függően a legváltozatosabb formát ölthetik. A diagnosis fel­állítása és a differenciáldiagnostica nem egy eset­ben komoly nehézséget okoz. Ha valahol, itt külö­nösen nagy jelentősége van az anamnesis részletes és körültekintő felvételének, mert sok esetben a kikérdezéskor terelődik a szülők, hozzátartozók fi­gyelme a tartalékolt gyógyszerkészletek felülvizs­gálatára, és számos esetben a fogyasztott gyógy­szer milyensége és gyakran a fogyasztott pontos adag is felderíthető ezáltal. Szabályként fogadható el az a Tanger és mások által is közölt, de talán még mindig ismételhető szabály, hogy minden esz­méletlen gyermek esetében, amikor a klinikai kép és vizsgálati leletek nem hozhatók összefüggésbe ismert körfolyamatokkal, gondolni kell mérge­zésre, többek között gyógyszermérgezésre is. Az utóbbi 10 évben — 1949­ és 1958 között — a Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyermek­­klinikájára 27 454 gyermeket vettünk fel, akik kö­zül 475 mérgezett volt [1,73% (9)]. Az összmérge­­zettek 25,6%-a (122 eset) gyógyszermérgezett. Anyagunk évek szerinti megoszlását az 1. áb­rán mutatjuk be. Az ábrából látható, hogy kb. azo­nos betegforgalom mellett 1955-től ugrásszerűen emelkedett a gyógyszermérgezettek száma. Ez fel­tehetően összefüggésbe hozható azzal a ténnyel, hogy ezen időszakban sok család vált biztosítottá, így könnyebben juthattak gyógyszerekhez. A 2. ábrán anyagunk életkor szerinti megosz­lását mutatjuk be. Az irodalmi adatoknak megfe­lelően anyagunkban is az 1—3 éves korú gyerme­kek szerepeltek legnagyobb számmal (32%), bár az óvodáskorúak (4—5 év) száma is csaknem ugyanannyi (31%). A két korcsoport az esetek csaknem kétharmadát képezi. Viszonylag nagy számmal (22 eset) szerepelnek az 1 éven aluliak is. A gyógyszerféleségek szerinti megoszlást átte­kintve (táblázat), feltűnő a sedativumok és hypno­­ticumok által okozott mérgezések nagy száma (53 eset, 43,4%). Viszonylag nagy számmal szerepel a sulfonamid-mérgezés is. Ez nem tuldozírozás vagy hanyag kezelés, hanem többnyire néhányhetes — párhónapos csecsemőkön normális adagolás mel­lett túlérzékenység miatt sulfhaemoglobin-képző­­dés következményeként jött létre. 11 esetben sem a 1. ábra. 2. ábra.

Next