Orvosi Hetilap, 1960. szeptember (101. évfolyam, 36-39. szám)
1960-09-04 / 36. szám - Kaszás Tibor - Papp Gábor: Gyógyszermérgezések a gyermekkorban
ORVOSI HETILAP 1960. 36. Legkorábban az intrauterin életben találkozhat a magzat toxikus gyógyszerdosissal. A placentán keresztül a magzatba juthatnak be gyógyszerek s azt mégis mérgezhetik (pLmorphin, Hg, As, sulfonamidok, stb. (11). Moeschlin (13) közlésében szereplő anya 60 nappal a szülés előtt 0,75 g thaliumsulfatot vett be. Születéskor az újszülöttön típusos alopecia, megfelelő körömfejlődési rendellenesség volt megfigyelhető. A szülés előtt, a thalium bevétele után 54 nappal még thalium volt kimutatható a terhes nő vizeletében, majd születés után a magzatvízből, placentából és tejből is. Szoptató nők esetében egyes, az anya által fogyasztott gyógyszerek (J, Br, As, Hg, Pb, Bi, Sb, Fe, sók, továbbá a barbiturátok, morphin, salicylsav, chinin, novarsenol és némely hashajtó) a tej útján juthatnak a csecsemő szervezetébe (7). Későbbi korban kuruzslás, gyógyszercsere, téves orvosi recept, tuldozkozás, vagy a gyógyszerész helytelen gyógyszerelkészítése szerepelhet a mérgezés okaként. A gyógyszermérgezések leggyakoribb oka azonban a gyógyszerek gondatlan, helytelen kezeléséből, tárolásából, illetve a kellő felügyelet hiányából adódik. A gyógyszereket nemegyszer nyitott fiókban vagy szekrényben tartják. A gátlásokkal nem rendelkező, kíváncsi természetű gyermek számára ezek a szép csomagolású, cukormázzal vagy csokoládéval bevont, szabadon hagyott gyógyszerek nem egy esetben halálos kimenetelű mérgezés forrásai. A felnőttkortól eltérően gyermekkorban ritkábban szerepel a szándékosság a gyilkosság vagy öngyilkosság céljából. Az utóbbi években a napi sajtó jelentésein túl az orvosi irodalom is több olyan öngyilkossági kísérletről számol be, melyet rosszul tanuló iskolásgyermekek követtek el osztályzó konferenciák, félévi bizonyítványkiosztás vagy vizsgák idején — mintegy a felelősségrevonás elől menekülve (6). Az öngyilkos jelöltek között már e korban is több a leánygyermek. Jakobziner (8) anyagában szereplő 21 öngyilkosjelölt közül 18 leány és három fiú, öngyilkosságot elkövető anyának gyermeke ellen irányuló gyilkossági kísérlete sem ritka; ilyen eset anyagunkban is előfordult. A klinikai tünetek a gyógyszer milyenségétől és mennyiségétől, a gyermek korától és az előzőkben már említett élettani sajátoságoktól függően a legváltozatosabb formát ölthetik. A diagnosis felállítása és a differenciáldiagnostica nem egy esetben komoly nehézséget okoz. Ha valahol, itt különösen nagy jelentősége van az anamnesis részletes és körültekintő felvételének, mert sok esetben a kikérdezéskor terelődik a szülők, hozzátartozók figyelme a tartalékolt gyógyszerkészletek felülvizsgálatára, és számos esetben a fogyasztott gyógyszer milyensége és gyakran a fogyasztott pontos adag is felderíthető ezáltal. Szabályként fogadható el az a Tanger és mások által is közölt, de talán még mindig ismételhető szabály, hogy minden eszméletlen gyermek esetében, amikor a klinikai kép és vizsgálati leletek nem hozhatók összefüggésbe ismert körfolyamatokkal, gondolni kell mérgezésre, többek között gyógyszermérgezésre is. Az utóbbi 10 évben — 1949 és 1958 között — a Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyermekklinikájára 27 454 gyermeket vettünk fel, akik közül 475 mérgezett volt [1,73% (9)]. Az összmérgezettek 25,6%-a (122 eset) gyógyszermérgezett. Anyagunk évek szerinti megoszlását az 1. ábrán mutatjuk be. Az ábrából látható, hogy kb. azonos betegforgalom mellett 1955-től ugrásszerűen emelkedett a gyógyszermérgezettek száma. Ez feltehetően összefüggésbe hozható azzal a ténnyel, hogy ezen időszakban sok család vált biztosítottá, így könnyebben juthattak gyógyszerekhez. A 2. ábrán anyagunk életkor szerinti megoszlását mutatjuk be. Az irodalmi adatoknak megfelelően anyagunkban is az 1—3 éves korú gyermekek szerepeltek legnagyobb számmal (32%), bár az óvodáskorúak (4—5 év) száma is csaknem ugyanannyi (31%). A két korcsoport az esetek csaknem kétharmadát képezi. Viszonylag nagy számmal (22 eset) szerepelnek az 1 éven aluliak is. A gyógyszerféleségek szerinti megoszlást áttekintve (táblázat), feltűnő a sedativumok és hypnoticumok által okozott mérgezések nagy száma (53 eset, 43,4%). Viszonylag nagy számmal szerepel a sulfonamid-mérgezés is. Ez nem tuldozírozás vagy hanyag kezelés, hanem többnyire néhányhetes — párhónapos csecsemőkön normális adagolás mellett túlérzékenység miatt sulfhaemoglobin-képződés következményeként jött létre. 11 esetben sem a 1. ábra. 2. ábra.