Orvosi Hetilap, 1961. február (102. évfolyam, 6-9. szám)

1961-02-05 / 6. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Steiner Béla - Putnoky Gyula - Kovács Klára - Szabon József - Földes Gyula: Az újszülöttek és csecsemők légző-tractusának bakteriológiai vizsgálata tüdőgyulladásban

A négy bronchopneumoniás beteg — akiknek postmortális tüdőkenete steril volt — kiegészítő adatai: 1. alapbetegség: tracheobronchitis maligna; kórházi felvétele után három órával meghalt. Anti­­bioticumot nem kapott. 2. Retropharyngeális tályog. Lepsis. Antibioticumot nem kapott. 3. Egy­napos újszülött. Antibioticus kezelésben részesült. 4. Kétnapos újszülött. Antibioticus kezelésben ré­szesült. A garatból és a prosecturán végzett leoltásból nyert baktériumflóra közötti összefüggés több irá­nyú volt. Három esetben volt a boncolási lelet va­lamivel kifejezettebb­ részekre bontva a következő adatokat kaptuk: ■ V. táblázat Torokváladékból Autopsiás anyagból kitenyészett 1. Gram-pozitív coccusok Gram-pozitív és negatív és diplococcusok coccusok és diplococcusok 2. E. coli E. coli Gram-pozitív coccusok Staphylococcus Gram-pozitív coccusok 3. Steril B. paracoli Általában véve szegényesebb leletet kaptunk a boncolási anyagból, mint a garatból; előfordult staphylococcus színtenyészetben a garatban, ami­kor a boncolási lelet negatív volt.­­ Két alkalom­mal háromféle baktérium is kitenyészett a bonco­lási tüdőanyagból, tehát nem helyes minden eset­ben egy, vagy legfeljebb két kórokozóval szá­molni. Hét atelectasiás esetünk volt, ebből sterilnek bizonyult 6 eset. Gram-pozitív coccusok és diplo­­coccusok 1 esetben tenyésztek ki mindkét tüdőből. A csecsemő 48 órát élt. 11, szövettanilag hyalin membránnak kórismé­­zett betegben a bakteriológiai lelet a következő volt: VI. táblázat Steril .. E. coli és Gram-7 ízben Egyik tüdőben E. coli.....................1 ízben pozitív coccusok1 ízben Paracoli................1 ízben Negatív szövettani lelet mellett egyszer E. coli tenyészett ki. Vizsgálataink szerint tehát az újszülött- és csecsemőkori tüdőgyulladások többségében a kór­okozó színtenyészetben vagy vegyes flórában E. coli volt. Eredményeink összhangban vannak Rohmer és társai (7) eredményeivel. Érdekes, hogy a staphylococcusok szerepe mennyire jelentéktelen mindkét vizsgálati sorozatban. Előadásunk meg­tartása után jelent meg Nelson cikke (4), amely a perinatális időszakban szintén az E. coli szerepét emeli ki, összhangzásban a mi adatainkkal, pneu­mococcus és H. influenzae szerepe jelentéktelen volt. Említettük, hogy összehasonlításul 11 felnőtt, tüdőgyulladásban elhalt beteg tüdejéből vett vála­dék bakteriológiai vizsgálatát is elvégeztük. A 11 felnőtt 46—82 éves volt. Feltűnő, hogy míg az új­szülött-, ill. csecsemőanyagban elsősorban E. coli szerepelt, a felnőtt-csoportban csak egy E. coli-po­­zitív eset volt. Staphylococcus 3 ízben, Staphylococcus és Streptococcus egy ízben. Staphylococcus és Gram­­pozitív coccus kétszer tenyészett ki. Steril volt a lelet négyszer. A négy steril beteg közül kettő három napig, kettő heteken át részesült kombinált antibioticus kezelésben. Megbeszélés Munkánk kezdeti szakaszán megjelöltük azo­kat a kérdéseket, melyekre vizsgálati eredményeink alapján választ akartunk adni. Mielőtt ezt megten­nénk, újból le kell szögeznünk azt a tapasztala­tunkat, mely szerint tüdőgyulladás gyanúnál szín­­tenyészetben kapott torok-baktériumflóra nem je­lenti száz százalékos biztonsággal, hogy a kimuta­tott baktérium és a tüdőgyulladás között oki össze­függés van. Régebbi anyagunkban Klebsiella pneumoniae színtenyészete nehezítette, de nem akadályozta meg: egyik esetben a plasmasejtes interstitialis pneumonia, másik esetben idegen test körüli lokális tüdőgyulladás kórisméjét. (8). Adataink már az első megtekintéskor elárul­ják,­­hogy különleges beteganyagból származnak. Normális körülmények között a gyermek torkából vett váladékból vegyes baktériumflóra származott ki, (11). Sorozatunkban gyakori volt az újszülött­korra jellemző steril torok. A vizsgálati terület be­­szűkítése részint előnyös, részint hátrányos volt. Előnye, hogy igazolta methodikánk megbízhatósá­gát; hátránya, hogy a sok steril lelet csökkentette az értékelhető adatok számát Tájékoztató vizsgálataink tanúsága szerint nem mindegy, hogy a kórokozó kutatásánál honnan vesszük a váladékot. Régebbi vizsgálatainkból nagy valószínűséggel állapítottuk meg, hogy a subglottis inkább tartalmaz ,,potentiális” kórokozókat, mint a garat. (6, 10). Feltevésünket most számokkal tud­juk alátámasztani. Míg a torokflóra a prosecturai anyaggal csupán 42%-ban egyezett meg, addig a tüdőpunctióval nyert és prosecturai anyag már 54%-ban. Tájékoztató vizsgálataink igazolják régi feltevésünket, mely szerint a felköhögtetett vála­dék vizsgálatának nagy a hibaforrása a kórokozó keresésénél. (8). A tüdőpunctióval nyert anyag túl gyakran volt negatív. Ennek oka a methodika hiányossága. Le­leteink arra utalnak, hogy egyes esetekben a kü­lönleges okokból elvégzett vizsgálat értékes adato­kat szolgáltathat. Kiemeljük, hogy 56 esetre kiterjedő vizsgálati sorozatunkban a garat és a prosectural lelet 32%­­ban tért el egymástól. Ez azt jelenti, hogy therápiás célkitűzésünk a laboratórium jelzése alapján az esetek egyharmadában lett volna helytelen. Ré­szekre bontva, a torokváladék alapján bakteriális fertőzést tételeztünk fel 11 olyan esetben, mikor a boncolási lelet negatív volt. Hat esetben más bakte­

Next