Orvosi Hetilap, 1962. augusztus (103. évfolyam, 31-34. szám)

1962-08-05 / 31. szám - Jeney Endre: Dr. Melly József (1893-1962)

ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR . DARABOS PÁL DR. . FISCHER ANTAL DR. * HIRSCHLER IMRE DR. LENÁRT GYÖRGY D­R. * SÓS JÓZSEF D­R. . SZÁNTÓ GYÖRGY D­R. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. * Szerkesztő: BRAUN PÁL D­R. 103. ÉVFOLYAM 31. SZÁM, 1962. AUGUSZTUS 5 / Melly József dr. (1893-1962) A magyar higiénikusokat és velük együtt az egész magyar orvosi társadalmat újra rendkívüli veszteség érte. Melly professzor váratlan halálával újra egy oszlopos egyéniség dőlt ki a magyar hi­giénikusok ritkult soraiból. A Budapesti Orvostu­dományi Egyetem Közegészségtani Intézete éléről rövid pár éven belül immár két kiváló szakembe­rünket kellett oly korán elveszítenünk. Melly József Budapesten, 1893. évi november hó 9-én született. Apja, néhai Melly Béla dr. fővá­rosi árvaszéki elnök volt. Amint fia nemegyszer említette, ő az apja példájából merítette mélyen szociális érzéseit és gondolkozását, mások terhei­nek hordozását, a kiskorúak, az iskoláskorúak, az elhagyott gyermekek iránti érdeklődését, szerete­­tét és gondoskodását. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Refor­mátus Főgimnáziumban végezte. Mint orvostan­hallgató 1914 tavaszán vonult be kötelező kato­nai szolgálatra. A rövidesen kitört első világháború őt is a harctérre ragadta magával, honnan már ép emberként nem térhetett haza. Súlyos­­sérülése miatt egyik alsó végtagját amputálni kellett. 1916 februárjában, mint hadirokkant folytatta orvosi tanulmányait és nagy lelkierőről tett tanúságot, amikor, ezzel az életreszóló megterheléssel is, sike­resen fejezte be tanulmányait és orvosdoktori le­velet nyert 1917. évi június hó 7-én. 88 Felavatása után a Főváros szolgálatába lépett, amelynek 1921-ben kerületi orvosa 1923-ban tiszti orvosa lett. Különösen a Tisztifőorvosi Hivatalban talált módot a tudományos munkálkodásra, szak­­irodalmi tevékenységre. Ennek elismeréseképpen a Budapesti Egyetem 1926. évi június hó 7-én ma­gántanárrá habilitálta. Széleskörű oktatói és köz­életi tevékenységét mutatja, hogy mint előadó éve­kig működött az Országos Stefánia­ Szövetség vé­dőnőképző tanfolyamán, az Országos Szociálpoli­tikai Intézet gyárgondozónői tanfolyamán és a Közgazdaságtudományi Egyetemen. Tagja volt — annak idején — az Országos Közegészségügyi Ta­nácsnak, az Országos Statisztikai Tanácsnak, a Ma­gyar Népélelmezési Bizottságnak, az Orvosegyesü­letnek, az Orvosszövetségnek, az Orvosi Körnek stb. Az 1945­­ 1949 közötti évek alatt tagja volt az újonnan megszervezett Országos Közegészségügyi Tanácsnak. 1946-ban nyolc hónapig a Kultuszmi­nisztérium Egyetemi Osztálya élén állott. Ebben az állásában a megrongálódott egyetemi és múzeumi épületek és berendezések helyreállítására fordítot­ta erejét. Amikor a Budapesti Egyetem Közegész­ségtani Intézete, amelyet Fodor József alapított és amelyre előadásainkban úgy szoktunk hivatkozni, mint a világon a legelsők között felállított köz­egészségtani intézetre, át kellett adja helyiségeit, akkor Melly József a semmiből varázsolta elő azt

Next