Orvosi Hetilap, 1962. szeptember (103. évfolyam, 35-39. szám)
1962-09-16 / 37. szám - Julesz Miklós: Az ivarmirigyek működésének szabályozása
1730 ORVOSI HETILAP tropin, az LTH színrelépésére is szükség van. Csak az LH+LTH hatására választ el a sárgatest progesteront és mai tudásunk szerint oestrogent is. Azonban vannak olyan kísérletek is, amelyek szerint a progesteronképzéshez nincs feltétlenül szükség corpus luteumra. Állatkísérletben kimutatták, hogy a corpus luteumoktól megfosztott ováriumok elfolyó vérében is van progesteron (Edgar, 1953). Emberen végzett vizsgálatok szerint a petefészek az ovulációt megelőzően is termel progesteront (Forbes, 1950). A kérdés bonyolultságát és nem lezárt voltát bizonyítják azok a kísérletek, amelyek szerint nőkben ovarektomia és adrenalektomia után is észleltek fokozott oestrogen-ürítést (Bulbrook és mtsa, 1957). A kérdést tovább bonyolítja az a tény, hogy a mellékvesekéreg is termel sexuálsteroidokat. Az ábrán látható, hogy a ciklus első felében az oestrogenek hatására az endometrium a proliferativ, a progesteron hatására a secretiós szakon megy át. A kettő határán zajlik le az ovuláció. Mi tartja működésben a gonadotropin-gonád rendszert? A válasz túlságosan egyszerű, ha azt Cerebro-pituitaer mondjuk, hogy a hypothalamus. Kitűnik ez, ha az utóbbi évek irodalmát áttekintjük. A hypothalamusnak a hypophysissel való neuralis kapcsolatait régóta ismerjük. A hypothalamus elülső magcsoportjai túlnyomóan parasympathicus, a hátsók sympathicus impulzusokat képviselnek. Az elülső lebeny secretomotoros innervációját ma kevesen fogadják el. Roussy és Mosinger szerint van ilyen beidegzés és mindkét lebenyre áll az ún. kettős beidegzés szabálya. Ez álláspontot képviselte Vasquez-Lopez és mtsa (1952) és újabban Metuzals (1954) is. Popa és Fielding (1930) felfedezése a hypophysioportális rendszerről merőben átalakította az adenohypophysis működéséről eddig vallott nézeteinket. Ma szemben Popa eredeti nézetével, a kutatók többsége szerint a portális ágakban a keringés descendáló, tehát az eminentia mediánából a pars distalis felé irányul (Wislocki és mtsa, 1936; Morato, 1939; Green, 1948, 1951; Harris, 1948, 1955; Greer, 1960). Feltételezik, hogy a hypothalamus neurosecretoros sejtjei valamilyen vegyi anyagot választanak el, amely az eminentia mediana kacsaiba jutva a portális rendszeren át az elülső lebeny megfelelő sejtjeihez kerül, s azokat trophormonok, így a gonadotrop hormonok elválasztására is serkenti. Ha elfogadjuk, hogy a hátsólebeny hormonok a hypothalamus bizonyos magcsoportjaiban választódnak el, s onnan kerülnek a hátsó lebenybe (Van Dyke és mtsai, 1957), akkor feltehetjük, hogy a hátsó lebenyből előállított „releasing anyagok” is hypothalamicus eredetűek. így kell értékelnünk azt a munkát, amely kimutatta, hogy a hátsó lebeny polypeptidek szerepet játszhatnak a gonadotropin felszabadulás fiziológiás szabályozásában (Martini és mtsai, 1959). Ez azonban még megerősítésre szorul. A gonadotropint, helyesebben a gonadotropino- A neurohormonalis rendszer felépítésének cerebropituiter típusa 2. ábra. ábra.