Orvosi Hetilap, 1963. július (104. évfolyam, 27-30. szám)
1963-07-07 / 27. szám - Petri Gábor - Kovács Gábor: A műtéti trauma hatása az operált beteg anyagcseréjére
phort Fiske—Subbaron szerint (16), a kreatinint Folin-Wu szerint (17) Brod—Sirota módosításával (4), a nitrogént Rappaport szerint (46), a calciumot és magnéziumot pedig komplexometriásan határozták meg (32, 33). A vizelet és szérum asmolalitásának meghatározása cryoscoppal mért fagyáspontcsökkenés alapján, számítás útján történt. Eredmények: I. Napi rhythmus. Az eredmények interpretációja során a műtét hatására észlelt változásokat a műtét előtti értékekhez viszonyítottuk. Mivel azonban a vizelet egyes alkatrészeinek kiválasztása nem egyenletes ütemben történik a nap 24 óráján át (50), tekintetbe kellett vennünk, ezt a napszakonkénti ingadozást is. Hogy a napi rhythmusnak, valamint egyéb nem specifikus tényezőknek a hatását kiküszöböljük, az előzőekben említett 4 orvostanhallgatót választottuk kontrollnak, s a rajtuk észlelt eredményekhez viszonyítottuk a későbbiekben az operált betegekben megfigyelt változásokat. Az orvostanhallgató anyagcsereváltozásainak átlagát az 1. sz. ábrán tüntettük fel. Mint látható, a napi rhythmus általában hasonló jelleggel nyilvánul meg az egyes vizelet-alkatrészek ürítésének változásában: legnagyobbak az ürített értékek az első kísérleti nap délelőttjén és délben, majd délután fokozatosan csökkennek, s a legalacsonyabb értékek az éjszakai és a kora hajnali órákban észlelhetők. A második napon, bár kisebbek az ürített abszolút mennyiségek (a vizsgálat időtartama alatt a kísérleti személyek sem folyadékot, sem táplálékot, sem sót nem vettek fel!), mégis a délelőtti órákban a rhythmusra jellegzetes emelkedés határozottan felismerhető. A vizeletürítés napi rhythmusára vonatkozó észleléseink összhangban állnak az irodalom adataival (43). II. Operált betegeken nyert eredmények. Mivel a vizsgált betegek különböző nagyságú és tartamú traumának voltak kitéve, s mivel a kísérleti feltételek sem voltak azonosak minden esetben, a nyert eredményeket nem átlagok formájában, hanem egyedenként ismertetjük. Az említett okok miatt nem foglalkozunk kismértékű mennyiségi különbségekkel, hanem csupán azokkal az eltérésekkel, amelyek qualitatív változást jelentenek a műtét előtti állapothoz, illetve a kontrollokhoz viszonyítva. A leírandó változások minden egyes esetben szabályszerűen bekövetkeztek és mintegy jellegzetes sémáját adják a sebészi traumára létrejövő anyagcsereváltozásoknak. A műtéti trauma neme és nagysága nem befolyásolta az anyagcsereváltozások jellegzetes sémáját, bár quantitatív különbségeket észleltünk; hasonlóképpen azonos formában zajlott le a postoperatív anyagcsere-reakció a helyi érzéstelenítésben és az éternarkózisban operált betegeken. Barbiturát narkózis hatására bizonyos időbeli eltolódást észleltünk; erre majd külön visszatérünk. 1. A vízanyagcsere változásai. A műtéti traumával egyidejűleg a diurézis általában 1 ml/min. alá csökken s utána a műtét napján ezen az alacsony szinten marad (2. ábra). Ezzel egyidejűleg kezdetben hirtelenül, majd később fokozatosan emelkedik a vizelet osmolaritása a műtét napján délután és az esti órákban egészen a vese koncentráló képességének felső határáig (1500 mOsm/lit.). Ezek a változások típusosak az antidiureticus hormon hatására, azonban nem szüntethetők meg az antidiureticus hormon egyébként igen erős gátló ingerével, a plasma és az extracelluláris folyadék felhígításával. Néhány betegen a műtét napján 5%-os dextrose gyors intravénás infúziójával jóval a normális szint alá csökkentettük a serum osmoláris koncentrációját: vízdiurézis ennek ellenére sem következett be (3. ábra). Az esetek egy részében ilyenkor kissé emelkedett a diurézis, de a vizelet osmolaritása nem csökkent: a nagy mennyiségben infundált dextrose ugyanis ilyenkor nem képes resorbeálódni a tubulusokban, s ozmotikus diuretikumként hatva kissé fokozza a diurézist. A csökkent mennyiségű és koncentrált vizeletelválasztás a vizsgált időszakban végig észlelhető volt; a jelenség a fokozott mértékben felszabaduló antidiureticus hormon hatásának tulajdonítható (12, 21, 30). Creatinine excl. 1CT 1 2. ábra. B. M. 42 éves nőbeteg. Nyombélfekély miatt gyomorresectio helyi érzéstelenítésben