Orvosi Hetilap, 1964. április (105. évfolyam, 14-17. szám)

1964-04-05 / 14. szám - KLINIKAI TANULMÁNYOK - Keszler Pál - Pintér Endre: A gyermekkori bronchiektasia miatt végzett műtét késői eredménye

628 ORVOSI HETILAP Ezért a panaszosok csoportjába került egy bete­günk scoliosisa miatt, egy másik a műtét óta és attól függetlenül átvészelt carditise miatt, egy harmadik pedig rekesz relaxatiójával magyaráz­ható panaszai miatt. Olyan betegeket is ebbe a csoportba soroltunk, akik előadásuk szerint gyak­ran vannak meghűlve, olyankor köhögnek és kevés köpetet is ürítenek, annak ellenére, hogy a bron­­chográfiás vizsgálat során bronchiektasiás recidi­­vát kimutatni nem lehetett. Eredményeink így is a világirodalmi átlagnak felelnek meg. Miként Görgényi és Szőts (7), valamint Simkó (23, 24, 25), mi is tapasztaltuk, hogy sikeres műtét után a fejlődésben visszamaradt gyermekekből testileg és szellemileg egyaránt jól fejlett fiatalok válnak. Volt betegeink többségükben középiskolai, ill. egyetemi tanulmányokat folytatnak. Tizen fizi­kai munkát végeznek, ezek közül az egyik pneu­­monektomizált szült is. Az ellenőrzöttek fele sportol. A gyógyeredmények értékelése szempontjából két speciális tényezőt kísértünk figyelemmel: az aetiologiát és az ún. bronchitis deformanst. Megjelöltük azokat az eseteket, amelyekben valamely kóroktani tényezőre utaló adatot tud­tunk felfedezni. Alkati-öröklött kóreredetet azok­ban az esetekben tételeztünk fel, amelyekben fa­miliáris előfordulás, pansinusitis és sinus aplasia, kétoldalúság, vagy nagy cystikus tágulatok fordul­tak elő. Tbc-t igazoltnak vettük Koch-positivitás, tbc-re utaló röntgenkép, tbc-s bronchoadenitis eseteiben és jellegzetes epithc-s elhelyezkedés (III. segmentum) esetén stb. Pneumoniát, tályogot kö­vető bronchiektasia esetén a pyosclerosist tekin­tettük elsődleges kóroktani tényezőnek. A többi esetben a kóreredetet bizonytalannak tüntettük fel (6. táblázat). Utóbbiak közé tartozik eseteink fele.­­ Ha a nem panaszmentesek csoportját vizsgál­juk, kiderül, hogy a 10 közül 5 esetben szerepel­nek alkati-öröklött bronchiektasiára utaló ténye­zők. E közleményünkben nem tárgyalt felnőtt be­teganyagunkban is feltűnik e csoport rosszabb műtéti eredménye. Példaként megemlítjük egyik közölt Kartagener-syndromás betegünket [Ungár, Keszler, Szarvas (28)], akinél hét évvel a két­oldali műtét után (plurisegmentektomiák) diffúz kétoldali recidiva következett be. Ebben a kór­képben (situs inversus + bronchiektasia + sinus aplasia és pansinusitis) a veleszületett tényezők szerepe vitathatatlan (13). L. K. 8 éves leánygyermeken 1954-ben kp. lebeny és lingula bronchiektasia miatt kp. lebeny, majd fél év múlva lingula resectiót végeztünk. Megfelelő gyógy­intézeti utókezelés ellenére egy év múlva a bal alsó­lebenyt el kellett távolítani, a bronchiektasia ki­­újulása miatt. Rövid panaszmentes időszak után újra bőséges köpetürítés jelentkezett, gyakori retenziós pneumoniákkal. 9 évvel az első műtét után végzett bronchográfiás vizsgálat a jobb alsólebenyben durva cilindrikus tágulatokat mutatott ki, míg a kétszer operált baloldalon a bentmaradt túltágult csonka­lebeny torzulását lehet látni tágulatok nélkül (1. és 2. ábrák). Az alkati-öröklött tényezők szerepét ebben az esetben igazolja a leány 7 éves öccse, akinél egy év óta ismételten pneumonia keletkezett a kp. lebeny­ben. A bronchográfia a kp. lebenyhörgő egyelőre még izoláltnak tűnő tágulatát mutatja (3. ábra). Többen vallják azt a nézetet, hogy az ún. bronchitis deformans prebronchiektasiás állapot, éppen ezért műtétnél ebből a szempontból is radi­­kalitásra törekszenek (2, 18, 26). Négy esetben hagytunk bent tudatosan olyan területet, ahol ilyen elváltozás volt, annak érdekében, hogy a pneumon­­ektomiát elkerüljük. Bronchiektasia ezek közül csak egy esetben alakult ki, éspedig bal alsólebeny resectio után, de már fél évvel a műtétet követően jelentkeztek recidiv bronchiektasiára utaló tüne­tek a lingula területén. Fel kelt tételezni, hogy a bronchográfia tökéletlensége miatt ítéltük a lin­gula elváltozását bronchitis def­ormans-nak, való­jában már ekkor bronchiektasia állott fenn. Má­sik 3 e csoportba tartozó betegünk 6—10 év táv­latából teljesen panaszmentes. Ha évekkel a resec­­tiós műtét után bronchográfiával vizsgáljuk a hörgőrendszert, az eseteknek kb. 20%-ában ko­moly torzulásokat, deformitásokat fogunk találni. 6. táblázat: kóreredet alkati-öröklött 8 tbc 10 pyosclerosis 3 bizonytalan 21 összesen 42­ ­. ábra

Next