Orvosi Hetilap, 1964. április (105. évfolyam, 14-17. szám)
1964-04-05 / 14. szám - KLINIKAI TANULMÁNYOK - Keszler Pál - Pintér Endre: A gyermekkori bronchiektasia miatt végzett műtét késői eredménye
628 ORVOSI HETILAP Ezért a panaszosok csoportjába került egy betegünk scoliosisa miatt, egy másik a műtét óta és attól függetlenül átvészelt carditise miatt, egy harmadik pedig rekesz relaxatiójával magyarázható panaszai miatt. Olyan betegeket is ebbe a csoportba soroltunk, akik előadásuk szerint gyakran vannak meghűlve, olyankor köhögnek és kevés köpetet is ürítenek, annak ellenére, hogy a bronchográfiás vizsgálat során bronchiektasiás recidivát kimutatni nem lehetett. Eredményeink így is a világirodalmi átlagnak felelnek meg. Miként Görgényi és Szőts (7), valamint Simkó (23, 24, 25), mi is tapasztaltuk, hogy sikeres műtét után a fejlődésben visszamaradt gyermekekből testileg és szellemileg egyaránt jól fejlett fiatalok válnak. Volt betegeink többségükben középiskolai, ill. egyetemi tanulmányokat folytatnak. Tizen fizikai munkát végeznek, ezek közül az egyik pneumonektomizált szült is. Az ellenőrzöttek fele sportol. A gyógyeredmények értékelése szempontjából két speciális tényezőt kísértünk figyelemmel: az aetiologiát és az ún. bronchitis deformanst. Megjelöltük azokat az eseteket, amelyekben valamely kóroktani tényezőre utaló adatot tudtunk felfedezni. Alkati-öröklött kóreredetet azokban az esetekben tételeztünk fel, amelyekben familiáris előfordulás, pansinusitis és sinus aplasia, kétoldalúság, vagy nagy cystikus tágulatok fordultak elő. Tbc-t igazoltnak vettük Koch-positivitás, tbc-re utaló röntgenkép, tbc-s bronchoadenitis eseteiben és jellegzetes epithc-s elhelyezkedés (III. segmentum) esetén stb. Pneumoniát, tályogot követő bronchiektasia esetén a pyosclerosist tekintettük elsődleges kóroktani tényezőnek. A többi esetben a kóreredetet bizonytalannak tüntettük fel (6. táblázat). Utóbbiak közé tartozik eseteink fele. Ha a nem panaszmentesek csoportját vizsgáljuk, kiderül, hogy a 10 közül 5 esetben szerepelnek alkati-öröklött bronchiektasiára utaló tényezők. E közleményünkben nem tárgyalt felnőtt beteganyagunkban is feltűnik e csoport rosszabb műtéti eredménye. Példaként megemlítjük egyik közölt Kartagener-syndromás betegünket [Ungár, Keszler, Szarvas (28)], akinél hét évvel a kétoldali műtét után (plurisegmentektomiák) diffúz kétoldali recidiva következett be. Ebben a kórképben (situs inversus + bronchiektasia + sinus aplasia és pansinusitis) a veleszületett tényezők szerepe vitathatatlan (13). L. K. 8 éves leánygyermeken 1954-ben kp. lebeny és lingula bronchiektasia miatt kp. lebeny, majd fél év múlva lingula resectiót végeztünk. Megfelelő gyógyintézeti utókezelés ellenére egy év múlva a bal alsólebenyt el kellett távolítani, a bronchiektasia kiújulása miatt. Rövid panaszmentes időszak után újra bőséges köpetürítés jelentkezett, gyakori retenziós pneumoniákkal. 9 évvel az első műtét után végzett bronchográfiás vizsgálat a jobb alsólebenyben durva cilindrikus tágulatokat mutatott ki, míg a kétszer operált baloldalon a bentmaradt túltágult csonkalebeny torzulását lehet látni tágulatok nélkül (1. és 2. ábrák). Az alkati-öröklött tényezők szerepét ebben az esetben igazolja a leány 7 éves öccse, akinél egy év óta ismételten pneumonia keletkezett a kp. lebenyben. A bronchográfia a kp. lebenyhörgő egyelőre még izoláltnak tűnő tágulatát mutatja (3. ábra). Többen vallják azt a nézetet, hogy az ún. bronchitis deformans prebronchiektasiás állapot, éppen ezért műtétnél ebből a szempontból is radikalitásra törekszenek (2, 18, 26). Négy esetben hagytunk bent tudatosan olyan területet, ahol ilyen elváltozás volt, annak érdekében, hogy a pneumonektomiát elkerüljük. Bronchiektasia ezek közül csak egy esetben alakult ki, éspedig bal alsólebeny resectio után, de már fél évvel a műtétet követően jelentkeztek recidiv bronchiektasiára utaló tünetek a lingula területén. Fel kelt tételezni, hogy a bronchográfia tökéletlensége miatt ítéltük a lingula elváltozását bronchitis deformans-nak, valójában már ekkor bronchiektasia állott fenn. Másik 3 e csoportba tartozó betegünk 6—10 év távlatából teljesen panaszmentes. Ha évekkel a resectiós műtét után bronchográfiával vizsgáljuk a hörgőrendszert, az eseteknek kb. 20%-ában komoly torzulásokat, deformitásokat fogunk találni. 6. táblázat: kóreredet alkati-öröklött 8 tbc 10 pyosclerosis 3 bizonytalan 21 összesen 42 . ábra