Orvosi Hetilap, 1964. december (105. évfolyam, 49-52. szám)
1964-12-06 / 49. szám - Lukács Sándor: A gyakorlóorvos és a repülés I. A repülés élettani és kórélettani hatásai. A légi utazás orvosi problémái
ORVOSI HETILAP A levegőmozgások hatására (a repülőgép vezetésétől függetlenül) szabálytalan időközökben ismétlődő, és változó nagyságú gyorsulások léphetnek fel. A gép „dobálásának, liftelő mozgásainak” hatására lép fel a mozgásbetegség (kinetosis, air sickness, motion sickness, légi betegség). Rossz időjárási viszonyok között az utasok 30—75%-ánál is felléphet. Az enyhe esetek sokszor nem szerepelnek a statisztikákban. A levegőmozgások éjjel, és a kora reggeli órákban aránylag csekélyek, ezért ilyenkor a mozgásbetegség ritkább. A Nap sugarainak hatására felmelegedő talaj a levegőt is átmelegíti. A meleg légrétegek felszállnak. A létrejött levegőmozgások a turbulenciák. Ezek miatt a nyári időszakban, a déli órákban a repülés nem mindig kellemes, főleg a kis magasságokban. A kinetosis eseteinek 96%-a nappali repülések során fordul elő. Az egyéni érzékenység igen különböző. Neuroticus személyeknél általában gyakoribb. Nőknél ötször, gyermekeknél kilencszer gyakoribb, mint felnőtt férfiakon. Bizonyos emberfajtáknál is különböző érzékenységet írnak le. Változó a mozgásbetegség gyakorisága aszerint is, hogy a hatások irányához viszonyítva milyen testhelyzetben vagyunk. A ma legelterjedtebb felfogás szerint a mozgásbetegség elsődleges oka a labyrinth fokozott ingerlékenysége. A klasszikus felfogás képviselői (Quix, Van Egmond, Groen stb.) szerint az ötolitek elmozdulnak és a mozgásbetegséget kiváltó ingerületek haladnak a központi idegrendszer felé. Mások (Graybiel és Johnson) az ívjáratok szerepét is hangsúlyozzák. Az mindenesetre tapasztalati tény, hogy olyan betegek, akiknek labyrintja nem működik, sohasem kapnak kinetosist. A mozgásbetegség felléptét bizonyos psychés körülmények elősegíthetik. A kabin rossz levegője, sűrű dohányfüst, kinetosisos beteg látása, a hányadék szaga egyaránt kiválthatják. Látási ingerek is elősegíthetik a megbetegedést. Bizonyítja ezt a „witch house” jelenség. A witch house az „elvarázsolt kastélyának egyik formája. A vállalkozó szellemű egyént leültetik egy olyan helyiség közepére, melynek falai körben forognak. A látási ingerek bizonyos idő múlva hányingert, hányást válthatnak ki, noha az egyén szilárd padlón egy helyben ül. Itt a labyrinth és a látószerv felől érkező ingerek discrepantiája szerepel. A látási ingerek szerepét bizonyítja az is, hogy hatására lép fel a mozgásbetegség (kinetosis, air) a baloldali, ablak melletti üléseken gyakoribb. Felszállás után ugyanis a kis magasságban végrehajtott fordulókat a gép balra történő bedöntésével szokták végrehajtani. Ilyenkor az ablakon kitekintő utas „ferdén látja a földet”, ami szédülést, hányingert válthat ki. Enyhe esetekben a mozgásbetegség csak étvágytalanságban, bágyadtságban, fokozott nyálelválasztásban, és verejtékezésben (főleg az arc verejtékes) nyilvánul meg. Később szédülés, hányinger, fejfájás, majd hányás társul a kezdeti tünetekhez. Súlyosabb esetekben a hányás dehydratatiót, acidosist hozhat létre. Ez utóbbiak a repülőgépben rendkívül ritkák (az utazás időtartama igen rövid, nincs idő a folyamat súlyosbodására). A korszerű repülőgépeken a hangszigetelés és a testrezgések csillapítása teljesen kielégítő (ultrahangoké is). C) Idegrendszeri megterhelések Különösen az első repülések során jelentősek. Az egyéni érzékenység természetesen különböző. Szorongásokat válthatnak ki a levegő mozgásaiból (a turbulenciákból) származó repülőgépmozgások, a légi betegségtől való félelem, a repülőgép zajának hirtelen megváltozása, hegységek, vagy tengerek átrepülése. Vannak fényjelenségek is, melyek különösen éjszaka megrémíthetik a tapasztalatlan utasokat („lidércfények”, azaz statikai elektromosság kisüléséből származó fények, és a sarki fény). Ugyanezt kiválthatja felhőben való repülés, amikor a látás csökkent, vagy teljesen gázolt. Az utas az ablakon át csak a tejszerű, sűrű, egyenletes ködöt látja. Azok, akik nem hallottak a műszerrepülésről, önkéntelenül is veszélyt éreznek. Éjszakai repülésnél a legbanálisabb jelenségek k is riadalmat okozhatnak a repüléshez nem szokott utasok között. A hajtóművekből eltávozó izzó gázok éjjel világítanak és ijesztően hatnak az ablakon kitekintőkre. A szorongásos állapotok hatására fellépő vegetatív idegrendszeri zavarok között elsősorban a vérkeringés szabályozása változhat. Komolyabb jelentőségű lehet a coronariák reflexes szűkülete, ami csökkenti a szívizomzat oxygenellátását. Az előzetesen beteg coronariák területén a keringési zavarok, természetesen súlyosabb kihatásúak lehetnek, esetleg typusos anginás rohamok váltódhatnak ki. Psychés alapon felléphet hyperventilatio is, ami — összefüggésben a kissé csökkent oxygenrésznyomással — tetaniás görcsöket válthat ki. Lappangó psychosisok is megnyilvánulhatnak ilyenkor. Bizonyos közlemények szerint a légkör elektromos állapotának megváltozása kellemetlen közérzeti változásokat hozhat létre a vegetatív idegrendszer területén keresztül. A vietnami háború időszakában a franciák mintegy 10 000 főnyi polgári lakosságot szállítottak el a számukra veszélyeztetett területekről Saigonba. Leírták, hogy bizonyos hegyvidékek átrepülésekor az utasok többsége panaszkodott megmagyarázhatatlan rosszullétekről. Ezt ők csak a légkör elektromos potenciáljainak megváltozásaival tudták magyarázni. Vannak az utazásnak olyan izgalmas momentumai, melyek nem függnek össze közvetlenül a repüléssel. A hosszantartó útlevélvizsgálat, a vámvizsgálat esetleges nehézségei, az indulásra való várakozás, a hozzátartozóktól való búcsúzkodás fokozhatják a repüléssel járó izgalmak hatásait. A közeli évek utasszállító repülőgépei a nagy távolságokon a hang sebességét többszörösen túlszárnyalva fognak közlekedni. Már utaltunk arra.