Orvosi Hetilap, 1964. december (105. évfolyam, 49-52. szám)

1964-12-06 / 49. szám - Lukács Sándor: A gyakorlóorvos és a repülés I. A repülés élettani és kórélettani hatásai. A légi utazás orvosi problémái

ORVOSI HETILAP A levegőmozgások hatására (a repülőgép veze­tésétől függetlenül) szabálytalan időközökben is­métlődő, és változó nagyságú gyorsulások léphet­nek fel. A gép „dobálásának, liftelő mozgásainak” hatására lép fel a mozgásbetegség (kinetosis, air sickness, motion sickness, légi betegség). Rossz idő­járási viszonyok között az utasok 30—75%-ánál is felléphet. Az enyhe esetek sokszor nem szerepel­nek a statisztikákban. A levegőmozgások éjjel, és a kora reggeli órák­ban aránylag csekélyek, ezért ilyenkor a mozgás­betegség ritkább. A Nap sugarainak hatására fel­­melegedő talaj a levegőt is átmelegíti. A meleg lég­rétegek felszállnak. A létrejött levegőmozgások a turbulenciák. Ezek miatt a nyári időszakban, a déli órákban a repülés nem mindig kellemes, főleg a kis magasságokban. A kinetosis eseteinek 96%-a nappali repülések során fordul elő. Az egyéni érzékenység igen különböző. Neuro­ticus személyeknél általában gyakoribb. Nőknél öt­ször, gyermekeknél kilencszer gyakoribb, mint fel­nőtt férfiakon. Bizonyos emberfajtáknál is külön­böző érzékenységet írnak le. Változó a mozgásbetegség gyakorisága aszerint is, hogy a hatások irányához viszonyítva milyen testhelyzetben vagyunk. A ma legelterjedtebb felfogás szerint a moz­gásbetegség elsődleges oka a labyrinth fokozott in­gerlékenysége. A klasszikus felfogás képviselői (Quix, Van Egmond, Groen stb.) szerint az ötolitek elmozdulnak és a mozgásbetegséget kiváltó inge­rületek haladnak a központi idegrendszer felé. Mások (Graybiel és Johnson) az ívjáratok szerepét is hangsúlyozzák. Az mindenesetre tapasztalati tény, hogy olyan betegek, akiknek labyrintja nem működik, sohasem kapnak kinetosist. A mozgásbetegség felléptét bizonyos psychés körülmények elősegíthetik. A kabin rossz levegője, sűrű dohányfüst, kinetosisos beteg látása, a hánya­dék szaga egyaránt kiválthatják. Látási ingerek is elősegíthetik a megbetege­dést. Bizonyítja ezt a „witch house” jelenség. A witch house az „elvarázsolt kastélyának egyik for­mája. A vállalkozó szellemű egyént leültetik egy olyan helyiség közepére, melynek falai körben fo­rognak. A látási ingerek bizonyos idő múlva hány­ingert, hányást válthatnak ki, noha az egyén szi­lárd padlón egy helyben ül. Itt a labyrinth és a látószerv felől érkező ingerek discrepantiája sze­repel. A látási ingerek szerepét bizonyítja az is, hogy hatására lép fel a mozgásbetegség (kinetosis, air) a baloldali, ablak melletti üléseken gyakoribb. Fel­szállás után ugyanis a kis magasságban végrehajtott fordulókat a gép balra történő bedöntésével szokták végrehajtani. Ilyenkor az ablakon kitekintő utas „ferdén látja a földet”, ami szédülést, hányingert válthat ki. Enyhe esetekben a mozgásbetegség csak ét­vágytalanságban, bágyadtságban, fokozott nyálel­választásban, és verejtékezésben (főleg az arc ve­­rejtékes) nyilvánul meg. Később szédülés, hányin­ger, fejfájás, majd hányás társul a kezdeti tüne­tekhez. Súlyosabb esetekben a hányás dehydrata­­tiót, acidosist hozhat létre. Ez utóbbiak a repülő­gépben rendkívül ritkák (az utazás időtartama igen rövid, nincs idő a folyamat súlyosbodására). A korszerű repülőgépeken a hangszigetelés és a testrezgések csillapítása teljesen kielégítő (ultra­hangoké is). C) Idegrendszeri megterhelések Különösen az első repülések során jelentősek. Az egyéni érzékenység természetesen különböző. Szorongásokat válthatnak ki a levegő mozgásaiból (a turbulenciákból) származó repülőgépmozgások, a légi betegségtől való félelem, a repülőgép zajának hirtelen megváltozása, hegységek, vagy tengerek átrepülése. Vannak fényjelenségek is, melyek kü­lönösen éjszaka megrémíthetik a tapasztalatlan utasokat („lidércfények”, azaz statikai elektromos­ság kisüléséből származó fények, és a sarki fény). Ugyanezt kiválthatja felhőben való repülés, ami­kor a látás csökkent, vagy teljesen gázolt. Az utas az ablakon át csak a tej­szerű, sűrű, egyenletes kö­döt látja. Azok, akik nem hallottak a műszerrepü­lésről, önkéntelenül is veszélyt éreznek. Éjszakai repülésnél a legbanálisabb jelenségek k is riadalmat okozhatnak a repüléshez nem szokott utasok között. A hajtóművekből eltávozó izzó gá­zok éjjel világítanak és ijesztően hatnak az abla­kon kitekintőkre. A szorongásos állapotok hatására fellépő vege­tatív idegrendszeri zavarok között elsősorban a vér­keringés szabályozása változhat. Komolyabb jelen­tőségű lehet a coronariák reflexes szűkülete, ami csökkenti a szívizomzat oxygenellátását. Az előze­tesen beteg coronariák területén a keringési zava­rok, természetesen súlyosabb kihatásúak lehetnek, esetleg typusos anginás rohamok váltódhatnak ki. Psychés alapon felléphet hyperventilatio is, ami —­ összefüggésben a kissé csökkent oxygen­­résznyomással — tetaniás görcsöket válthat ki. Lap­pangó psychosisok is megnyilvánulhatnak ilyenkor. Bizonyos közlemények szerint a légkör elekt­romos állapotának megváltozása kellemetlen köz­érzeti változásokat hozhat létre a vegetatív ideg­­rendszer területén keresztül. A vietnami háború időszakában a franciák mintegy 10 000 főnyi pol­gári lakosságot szállítottak el a számukra veszé­lyeztetett területekről Saigonba. Leírták, hogy bi­zonyos hegyvidékek átrepülésekor az utasok több­sége panaszkodott megmagyarázhatatlan rosszullé­­tekről. Ezt ők csak a légkör elektromos potenciál­jainak megváltozásaival tudták magyarázni. Vannak az utazásnak olyan izgalmas momen­tumai, melyek nem függnek össze közvetlenül a re­püléssel. A hosszantartó útlevélvizsgálat, a vám­­vizsgálat esetleges nehézségei, az indulásra való várakozás, a hozzátartozóktól való búcsúzkodás fo­kozhatják a repüléssel járó izgalmak hatásait. A közeli évek utasszállító repülőgépei a nagy távolságokon a hang sebességét többszörösen túl­szárnyalva fognak közlekedni. Már utaltunk arra.

Next