Orvosi Hetilap, 1965. február (106. évfolyam, 6-9. szám)
1965-02-07 / 6. szám - KLINIKAI TANULMÁNYOK - Schnitzler József - Bacsa Sándor: Hörgőrákos betegeink sorsa a klinikai stádiumbeosztás tükrében
KLINIKATANULMÁNYOK Debreceni Orvostudományi Egyetem, Tbc Klinika (mb. igazgató : Pongor Ferenc dr.) Sebészeti Osztály (vezető: Schnitzler József dr.) Hörgőrákos betegeink sorsa a klinikai stádiumbeosztás tükrében Schnitzler József dr. és Bocsa Sándor dr. A hörgőrák az utóbbi években abszolút számban is növekedett — erről sok külföldi és hazai közlemény (6, 10,12,13,15, 29) tanúskodik — de a betegség kiterjedésének megítéléséhez egységes klinikai csoportosítást csak elvétve alkalmaznak. Megjelenési formáját legjobban a kórboncnok vizsgálhatja. Baló (2) könyvében több beosztásról, saját nyolcas beosztásáról is olvashatunk. Ezt vette alapul Erdélyi (7) is a hörgőrák röntgenológiai megjelenésének tárgyalásakor. A patológiai beosztás a klinikus számára nem használható, hiszen a gyakorlatban a rákot minél korábban szeretnénk eltávolítani, ezért klinikai tüneteken alapuló csoportosításra van szükségünk. A klinikusnak a beosztással kapcsolatosan igényei a következők: 1. Vizsgáló eljárásokkal — Rtg., bronchoskópia — jól elkülöníthető stádiumok megállapítása, melyek alapján eldönthető, hogy a folyamat operálható-e, vagy sem. 2. A beosztás alapján prognosztikai következtetéseket lehessen levonni. 3. A stádiumbeosztás tudományos értékelés alapját is képezze, az egyes intézetek gyógyeredményei egységes szempontok mellett, „egy nyelven beszélve” legyenek összehasonlíthatók. Mayer (14), Bignall (5), Wald (26), Fried (8), könyvében utalások olvashatók a beosztás szükségességére. Hazánkban Sebestény (22) nyomán leghasználatosabb a lokalizáció szerinti megkülönböztetés: a perifériás, centrális és mediastinalis forma. Salzer (16, 17, 18) 1952-ben írt könyvében már közli felosztásának magját, melyet később némi módosítással a nemzetközi röntgentársaság is elfogadott. (4, 25). Wildner és mtsa (27)lényegében elfogadta a Salzer által ajánlott stádiumbeosztást, de emellett javasolta, hogy egészítsék ki a szervekre való terjedés jelzésével is. Anacker (1, 4) is négyen stádiumot különböztet meg. E megkülönböztetés a klinikumban nehézséggel jár, hiszen sokszor boncoláskor is nehéz megmondani, hogy a folyamat átterjedt-e a szomszédos lebenyre, segmentumra, vagy sem. Mi Salzer beosztása szerint minősítjük betegeinket. A felosztást mások is elfogadták (9, 11). A Salzer-beosztás klinikai és sebészi stádiumokat különböztet meg. Figyelembe veszi a daganat nagyságát, valamint a tüdők körüli nyirokcsomók állapotát. A „klinikai” beosztás vizsgálat alapján állapítható meg. A „sebészi” stádiumban a tapintási lelettel van módunkban a vizsgálatot kiegészíteni. A kettő között tehát az a különbség, hogy az utóbbiban a nyirokcsomók tapintással, esetleg szövettanilag is vizsgálhatók. A primer tumort „T”-vel, a nyirokcsomót „N”-nel, metastasist „M”-mel jelöli. A daganat minősítése: T1: Az elsődleges daganat a keletkezés helyén van, megnagyobbodott nyirokcsomó nem látható. (Mi ebbe a csoportba a másfél cm-nél nem nagyobb daganatokat soroltuk.) T2: Az elsődleges daganat túllépte keletkezési helyét, de a tüdő határát még nem, viszont a lebenyhörgőig terjedt. Nyirokcsomó megnagyobbodás, metastasis nem látható. T3: Az elsődleges daganat túllépte a tüdőhatárt. A trachealis és parapesophagealis nyirokcsomókban metastasis van. T,: A daganat szélesen ráterjedt a szomszédos szervekre, távoli metastasisok vannak. Tu: Jelzés esetén nem ismerjük a primer daganat helyét. Nyirokcsomók állapotának értékelése. Na: Nyirokcsomók épek. Nb: A nyirokcsomók nagyobbak, jól elmozdíthatók. (Természetesen ez csak a sebészi stádiumban észlelhető, ez a különbség a klinikai stádiumokkal szemben.) Ne: Nagy metastaticus nyirokcsomók vannak, tapintáskor ezek a környezethez rögzítettek. M: Látható, vagy más szervekben kimutatott metastasist jelent. A daganat növekedésével nem halad paralell a metastasisképzés. Előfordul, hogy a TI-stádiumban távoli metastasis van, máskor a környezetére ráterjedt daganat még helyi metastasist sem képez, így az elsődleges daganat nagysága, valamint a nyirokcsomók állapota szerint a 4 klinikai stádiumban 13 kórforma, a 4 sebészi stádiumban 17 kórforma szerepel. Az 1. ábrán sémásan ábrázoljuk az egyes stádiumba tartozó kórformákat, a csillaggal jelöltek csak a sebészi stádiumban, vagyis a műtét alkalmával észlelhetők. Salzer és mtsai betegeik adataiból az operálhatóságra vontak le következtetéseket. A stádiumbeosztás nem veszi figyelembe a szöveti felépítést. Mi betegeinket e szerint is csoportosítottuk, azt remélve, hogy a késői eredmények tekintetében értékelhető adathoz juthatunk. Itt is fontos lenne, ha a szöveti csoportosítás nemzetközileg egységes lenne. Sajnos egységes nézet ebben a vonatkozásban nincsen, mert a szerzők különböző nomenklatúrákat használnak. Mi itt is a Salzer által ajánlott felosztást alkalmaztuk.