Orvosi Hetilap, 1965. február (106. évfolyam, 6-9. szám)

1965-02-07 / 6. szám - KLINIKAI TANULMÁNYOK - Schnitzler József - Bacsa Sándor: Hörgőrákos betegeink sorsa a klinikai stádiumbeosztás tükrében

KLINIKATANULMÁNYOK Debreceni Orvostudományi Egyetem, Tbc Klinika (mb. igazgató : Pongor Ferenc dr.) Sebészeti Osztály (vezető: Schnitzler József dr.) Hörgőrákos betegeink sorsa a klinikai stádiumbeosztás tükrében Schnitzler József dr. és Bocsa Sándor dr. A hörgőrák az utóbbi években abszolút szám­ban is növekedett — erről sok külföldi és hazai köz­lemény (6, 10,12,13,15, 29) tanúskodik — de a be­tegség kiterjedésének megítéléséhez egységes klini­kai csoportosítást csak elvétve alkalmaznak. Megjelenési formáját legjobban a kórboncnok vizsgálhatja. Baló (2) könyvében több beosztásról, sa­ját nyolcas beosztásáról is olvashatunk. Ezt vette ala­pul Erdélyi (7) is a hörgőrák röntgenológiai megjele­nésének tárgyalásakor. A patológiai beosztás a klini­kus számára nem használható, hiszen a gyakorlatban a rákot minél korábban szeretnénk eltávolítani, ezért klinikai tüneteken alapuló csoportosításra van szüksé­günk. A klinikusnak a beosztással kapcsolatosan igé­nyei a következők: 1. Vizsgáló eljárásokkal — Rtg., bronchoskópia — jól elkülöníthető stádiumok meg­állapítása, melyek alapján eldönthető, hogy a fo­lyamat operálható-e, vagy sem. 2. A beosztás alap­ján prognosztikai következtetéseket lehessen levon­ni. 3. A stádiumbeosztás tudományos értékelés alapját is képezze, az egyes intézetek gyógy­eredmé­nyei egységes szempontok mellett, „egy nyelven beszélve” legyenek összehasonlíthatók. Mayer (14), Bignall (5), Wald (26), Fried (8), köny­vében utalások olvashatók a beosztás szükségességére. Hazánkban Sebestény (22) nyomán leghasználatosabb a lokalizáció szerinti megkülönböztetés: a perifériás, centrális és mediastinalis forma. Salzer (16, 17, 18) 1952-ben írt könyvében már közli felosztásának mag­ját, melyet később némi módosítással a nemzetközi röntgentársaság is elfogadott. (4, 25). Wildner és mtsa (27)lényegében elfogadta a Salzer által ajánlott stá­diumbeosztást, de emellett javasolta, hogy egészítsék ki a szervekre való terjedés jelzésével is. Anacker (1, 4) is négyen stádiumot különböztet meg. E megkülön­böztetés a klinikumban nehézséggel jár, hiszen sok­szor boncoláskor is nehéz megmondani, hogy a folya­mat átterjedt-e a szomszédos lebenyre, segmentumra, vagy sem. Mi Salzer beosztása szerint minősítjük be­tegeinket. A felosztást mások is elfogadták (9, 11). A Salzer-beosztás klinikai és sebészi stádiumo­kat különböztet meg. Figyelembe veszi a daganat nagyságát, valamint a tüdők körüli nyirokcsomók állapotát. A „klinikai” beosztás vizsgálat alapján ál­lapítható meg. A „sebészi” stádiumban a tapintási lelettel van módunkban a vizsgálatot kiegészíteni. A kettő között tehát az a különbség, hogy az utób­biban a nyirokcsomók tapintással, esetleg szövetta­nilag is vizsgálhatók. A primer tumort „T”-vel, a nyirokcsomót „N”-nel, metastasist „M”-mel jelöli. A daganat minősítése: T1: Az elsődleges daganat a keletkezés helyén van, megnagyobbodott nyirokcsomó nem látható. (Mi ebbe a csoportba a másfél cm-nél nem nagyobb daganatokat soroltuk.) T2: Az elsődleges daganat túllépte keletkezési he­lyét, de a tüdő határát még nem, viszont a lebenyhör­gőig terjedt. Nyirokcsomó megnagyobbodás, metastasis nem látható. T3: Az elsődleges daganat túllépte a tüdőhatárt. A trachealis és parapesophagealis nyirokcsomókban me­tastasis van. T­,: A daganat szélesen ráterjedt a szomszédos szervekre, távoli metastasisok vannak. Tu: Jelzés esetén nem ismerjük a primer daganat he­lyét. Nyirokcsomók állapotának értékelése. Na: Nyirokcsomók épek. Nb: A nyirokcsomók nagyobbak, jól elmozdítha­tók. (Természetesen ez csak a sebészi stádiumban ész­lelhető, ez a különbség a klinikai stádiumokkal szem­ben.) Ne: Nagy metastaticus nyirokcsomók vannak, ta­pintáskor ezek a környezethez rögzítettek. M: Látható, vagy más szervekben kimutatott me­tastasist jelent. A daganat növekedésével nem halad paralell a metastasisképzés. Előfordul, hogy a TI-stádiumban távoli metastasis van, máskor a környezetére ráter­jedt daganat még helyi metastasist sem képez, így az elsődleges daganat nagysága, valamint a nyirok­csomók állapota szerint a 4 klinikai stádiumban 13 kórforma, a 4 sebészi stádiumban 17 kórforma sze­repel. Az 1. ábrán sémásan ábrázoljuk az egyes stádiumba tartozó kórformákat, a csillaggal jelöl­tek csak a sebészi stádiumban, vagyis a műtét al­kalmával észlelhetők. Salzer és mtsai betegeik adataiból az operálha­­tóságra vontak le következtetéseket. A stádiumbeosztás nem veszi figyelembe a szöveti felépítést. Mi betegeinket e szerint is csopor­tosítottuk, azt remélve, hogy a késői eredmények tekintetében értékelhető adathoz juthatunk. Itt is fontos lenne, ha a szöveti csoportosítás nemzetközi­leg egységes lenne. Sajnos egységes nézet ebben a vonatkozásban nincsen, mert a szerzők különböző nomenklatúrá­kat használnak. Mi itt is a Salzer által ajánlott fel­osztást alkalmaztuk.

Next