Orvosi Hetilap, 1965. június (106. évfolyam, 23-26. szám)

1965-06-06 / 23. szám - Gottsegen György: A vérkeringés hyperkinesise

ORVOSI HETILAP hozását. Általában kevés sikerrel jár a cardioto­­niás therápia. Nem azért, mert — mint McMichael kezdetben feltételezte — a digitalis­ kiváltotta vé­nás hypotensio redukálná a verő- és perctérfoga­tot és megnyirbálná ezáltal a keringés kompenzá­ciós törekvéseit, nem is azért, mert — mint Eidina gondolta — a congestiv jelenségek, valamennyien extracardialis eredetűek lévén, nem befolyásolha­tók szívszerekkel, hanem, mert a myokardium tel­jesítményét akadályozó, energia-productióját gátló tényezők folyamatosan tovább hatnak. Akárhogy fokozzák is a glykosidák a contractio erejét, na­gyon múló haszon származik belőle, ha a szívizom táplálása elégtelen akár a megnövekedett (^-szük­séglet folytán,­­mint hyperthyreosisban), akár az O2-ellátásnak, illetve a pyruvat- és laktát-extrac­­tiónak hiányossága következtében (anaemia, beri­beri). Ilyen körülmények között a digitalis éppoly kevéssé képes fenntartani a keringés sufficientiá­­ját, mint anoxiás cor pulmonaléban,­­melyet egy ideig ugyancsak a hyperkinetikus szívelégtelenség csoportjába soroltak, noha egyáltalán nem jellem­ző rá a perctérfogat emelkedése), vagy gyermekko­ri heveny pericarditisben. Amint nem várhatjuk tőle, hogy előbbiben az alveolaris hypoventilatiót, utóbbiban a gyulladásos infiltratiót megszüntesse, s ezáltal helyreállítsa ama substratum épségét, melyre hatni hivatott, éppúgy hiú remény lenne ez hyperkinetikus keringési elégtelenséggel kapcsolat­ban mindaddig, míg azt kiváltó tényezői folyama­tosan újjáteremtik. Fektetés, sószegény diéta, diu­­retikumok és digitális alkalmazása ez esetekben is szükséges, de nem elégséges. A keringés akkor vá­lik csupán tartósan sufficienssé, ha az arterio-vénás sipoly zárásával, a pajzsmirigy hyperaktivitásának szüntetésével, a vörösvérsejt-számnak és a haemo­­globin-értéknek, illetve a szénhydrát-anyagcseré­­nek normalizálásával sikerült egyrészt a keringés­sel szemben támasztott igényt csökkenteni, más­részről a myokardium energia­cseréjének akadá­lyait elhárítani az útból. Ez különböző nehézségek­kel járhat: a sipoly zárása során a peripheriás el­lenállás hirtelen emelkedése, idült anaemiákban a keringő vér térfogatának megnövelése masszív transfusio által hevenyen fokozhatja a keringési elégtelenség súlyosságát; ennek kivédésében a be­avatkozások óvatos és fokozatos kivitelezése mel­lett ugyancsak a digitális glykosidáknak van döntő jelentőségük. Soha nem keletkezik viszont keringési elégte­lenség azokban az esetekben, melyekben nem orga­­nikus­ extracardialis kórfolyamatokkal társul, ha­nem önmagában isolált kór jelenség a keringési hyperkinesis. E formája főleg serdülőknél és fiata­loknál észlelhető, akiknek ép myokardiumát nem képes túlterhelni a perctérfogat emelkedése, in­kább az a veszély fenyegeti őket, hogy panaszaikat szervi szívelváltozásra vezeti vissza, s ennek meg­felelően kezeli az orvos, fölösleges megszorítások­kal tömérdek psychés és szociális károsodást okozva. Egyes esetei régóta fel-felmerülnek az iroda­lomban különböző nevek alatt: „hyperdinaemia” (Starr és Jonas), „cardialis hypercirculatio” (Ha­­dorn), „hyperdynamiás szív” (Levine), „vasoregula­­torikus asthenia” (Holmgren). A legutóbbi eszten­dők során végül Brachfeld, Gorlin, Gottsegen, Gá­bor és munkatársaik szélesebb körre kiterjedő és mélyrehatóbb vizsgálatai alapján határozott kör­vonalakat nyert az „idiopathiás hyperkinetikus ál­lapot”, „essentialis keringési hyperkinesis” kórképe. A fiatal embereknek — Gottsegen és mt. be­teganyagának mintegy 2/3-a 25 év, 7/s része a 35 év alatti korosztályokból származik — panaszai legtöbbször szívtáji szúró fájdalomra, szívdobogás­ra, nehézlégzésre vonatkoznak, testi igénybevételre általában fokozódnak, de terheléstől függetlenül is jelentkeznek; izgalom, felindulás ugyancsak kivált­hatja őket. Fáradékonyság — testi és szellemi erő­kifejtés során egyaránt —, gyengeség, aluszékony­­ság, főfájás, nem-forgó jellegű szédülés, ingerlé­kenység, idegesség, apró hőemelkedés ugyancsak gyakran szerepel a panaszok között, semmi nem utal azonban más szervi elváltozásra, illetve a kö­zelmúltban lezajlott heveny vagy subakut gyulla­dásra. Fizikális vizsgálat is csak a hyperkinesis elöljáróban leírt jelenségeit mutatja az ereken és a szíven; utóbbi gyakran kissé megnagyobbodott, bá­zisán szinte soha sem hiányzik a protosystolés zö­rej. A második hang széles hasadtsága gyakran lég­zésre sem változik. A femoralis fölött nem ritkán kontinuális az érhang. Nemcsak a pulsusnyomás nagy, hanem a systolés is gyakran meghaladja a normális értéket; saját beteganyagunknak közel 30%-ában a diastolés tensio ugyancsak emelkedett­nek mutatkozott időlegesen. Az elektrokardiogramm az esetek többségében a szív diastolés túlterhelésére jellegzetes elváltozá­sokat mutat (Lodi-Pallares és Calder): a bal kam­ráéra magas, csúcsos T-hullámok és mély Q-csipkék a V3­6-ban, a jobbára inkomplet, vagy teljes Wil­­son-blokk utalnak. A röntgenképen az arteria pul­monalis törzsének és főágainak mérsékelt tágulata, a pulmonalis ív elődomborodása, a hilus-arteriák ki­­szélesedése és enyhe systolés-expansív lüktetése tükrözi vissza a verőértérfogat növekedését. Külö­nösen értékesnek bizonyult a Csákány és Varga ál­tal leírt, intézetünk beteganyagának több mint 80%-ában kimutatható jel: az aorta a vizsgált egyén korához képest tágabb és megnyúlt. A szubjektív és objektív tüneteknek hyper­kinetikus eredetét a haemodynamikai vizsgálatok igazolják. A keringési idő erősen megrövidült (Gottsegen és mt.): lebelinnel mérve mindig 8 mp alatti — gyakorta szélsőségesen alacsony 3—5 mp-es —, oximetriásan — a vénába befecskende­zett festéknek a fülcimpán való megjelenéséig el­telt időt határozva meg — 0,8—1,6 mp-cel rövidebb értékeket kapunk. A verő- és perctérfogat (jobbszív-katheterezés során, direkt Fick-módszerrel végzett meghatározá­sokban), jelentékeny emelkedést mutat. Előbbinek középértéke Gorlin 17 esetében 72, Gottsegen és mt. 15 esetében 89 ml/M2, az illető laboratóriumok 43, illetve 51 ml/M2 normális értékeivel szemben. a

Next