Orvosi Hetilap, 1965. november (106. évfolyam, 45-48. szám)

1965-11-07 / 45. szám - Darabos Pál: Emlékezés November 7-re

133* ORVOSI HETILAP 211- és munkamódszerek meghonosításával az egész­ségügyi ellátás nemcsak hozzáférhetőbbé, hanem mind korszerűbbé és színvonalasabbá válik. A világ orvostudománya és gyakorlata még egy eddig meg nem oldott feladat előtt áll. Az or­vostudomány eddig soha nem tapasztalt arányú fejlődése és nagyfokú differenciálódása közepette olyan szintézist kell megvalósítani, amely bizto­sítja, hogy a kezelést irányító orvos igénybe ve­gye és igénybe vehesse az orvostudomány fejlődé­sének minden vívmányát betege érdekében. Az or­vosképzés és továbbképzés, az egészségügyi szer­vezéstudomány és gyakorlat az előtt a feladat előtt áll, hogy biztosítsa e szintézis megvalósítására al­kalmas orvosok képzését, továbbképzésükkel együtthaladásukat a tudomány fejlődésével és olyan egészségügyi szervezetet, melyben a legha­tékonyabban válthatják gyakorlattá ismereteiket. A belgyógyász és gyermekorvos, a körzeti orvos tűnik annak, akiben elsősorban integrálódnia kell, megfelelő szinten az orvostudomány eredményei­nek, hogy az mindennapi gyakorlatunkban érvé­nyesüljön. Hazánkban magas színvonalú orvosképzés fo­lyik, nagy erőfeszítéseket tettünk az orvostovább­képzés intézményeinek és tartalmának fejlesztésé­ben, ugrásszerűen fejlődött az elmúlt két évtized­ben tudósképzésünk. Világviszonylatban ismert és elismert orvostudósaink vannak. Meg kell olda­nunk azt a feladatot, hogy betegellátásunk legszé­lesebb területein „tudós orvosok”, a korszerű or­vostudomány színvonalán álló orvosok végezzék a betegellátás mindennapos feladatait, minél széle­sebb körben. Az Októberi Forradalom vívmányaiból, áldá­saiból számos országnak, sok népnek jutott. Ha­zánk is a felszabadulást követően támaszkodhatott a Szovjetunió minden eredményére, köztük a szov­jet orvostudomány és egészségügyi szervezés ered­ményeire. Az ötvenes évek elején Borisz Petrovsz­­kij professzor — ma a Szovjetunió egészségügyi minisztere — itt tartózkodása idején személyes közvetítésével ismerkedhettünk meg a szovjet egészségügy, a tudományszervezés, a kutatás és gyógyítás eredményeivel. Pavel Ivanovics Szapos­­kov professzor fáradhatatlan aktivitása a szocia­lista egészségügy alapelveinek megismeréséhez és hazánkban való megvalósításához nyújtott nagy segítséget. Ezek és más hasonló kapcsolatok, vala­mint a Szovjetunió és a szocialista országok követ­kezetes békepolitikája tette lehetővé, hogy állandó kapcsolatban a világ leghaladóbb orvostudomá­nyával fejlődjék orvostudományunk és egészség­ügyünk az egész nép javára. Darabos Pál dr.

Next