Orvosi Hetilap, 1966. február (107. évfolyam, 6-9. szám)

1966-02-06 / 6. szám - KLINIKAI TANULMÁNYOK - Rozsos István: A gyomor-béltractus felső részéből származó, ismeretlen eredetű manifest vérzések sebészi jelentősége

KLINIKATANULMÁ­NYOK Győr-Sopron megyei Tanács Kórház, Sebészeti Osztály (főorvos: Szántó Tibor dr.) A gyomor-boltractus felső részéből származó, ismeretlen eredetű, manifest vérzések sebészi jelentősége Rozsos István dr. Ma már elmondhatjuk, hogy a vérző fekély ke­zelésében a belgyógyászok és a sebészek álláspontja többé-kevésbé közös nevezőre jutott. Nem így az ismeretlen okú, helyű vérzések esetében. Osztá­lyunk tízéves anyagának közlésekor éppen azokkal a speciális problémákkal kívánok foglalkozni, me­lyek a két szakma együttműködésében az „ismeret­len eredet” kapcsán jelentkeznek. A cél természe­tesen a közös nevező kialakítása. Ilyen irányú tö­rekvés — tudom — nem az első. A korábbiakban már sikerült összhangot kialakítani a vérző beteg sebészeti vagy belgyógyászati osztályon való elhe­lyezésének, a konzervatív therápia „határvonalai­nak”, a műtéti indikáció felállítási időpontjának, az életkor és vérzésrecidiva jelentőségének stb. kér­désében. Anyagunk értékelése alapján azonban úgy látom, hogy a közös nevező kialakításának kulcskérdése ma a gyomor­vérzés pathomechaniz­­musának tisztázása s ezen belül a vérzésforrás he­lyének korai meghatározása. Jelentősége vélemé­nyem szerint egyenrangúnak mondható a belgyó­gyászok és sebészek korábbi vitakérdéseivel. Magyar azt írja, hogy tulajdonképpen helyte­len az „ismeretlen eredetű” vérzések külön cso­portba osztása, hiszen diagnosztikai eszközeink és pathológiai ismereteink fejlődésével számuk a jö­vőben csökkenni fog (11). Ennek a reményteljes perspektívának megvalósulásáig azonban ma még nem látszik mellőzhetőnek ez a csoport, éspedig el­sősorban klinikailag nem. Mind a belgyógyász, mind a sebész — sajnos — viszonylag nagyszámú, isme­retlen eredetű vérzéssel találkozik. Számuk Hadorn anyagában 6,1% (7), Feszterében 8,2% (4), Salamo­néban 13,5% (13), Dohanics és Eisert operált esetei­ben 16,8% (3), saját anyagunkban kb. 14%. Anyagunk ismertetése Az ismeretlen eredetű vérző eseteinket és a fel­merülő problémákat a teljes anyag tükrében kívá­nom bemutatni. 1954—64 között 74 beteget operáltunk manifest vérzés miatt, egyeseket több ízben is (a reoperációk természetesen nem számítanak külön esetnek). Be­tegeink nagy részét (59-et) kórházunk belosztályai­­ról kaptuk. Ez önmagában is a jó együttműködés fontosságára mutat rá. Bár igen érdekes lenne, de nem állt módomban megállapítani, hogy hány kon­­zervatíve kezelt vérző közül „szűrődött” le anya­gunk. Eseteinket a statisztikai értékelésben és a kü­lönböző összefüggéseket tükröző táblázatokban két részre osztottam: masszív és nem masszív vérzőkre, aszerint, hogy haematemesisüket vagy melaenáju­­kat kísérte-e kifejezett ájulási, gyengeségi érzés, ill. perifériás keringési elégtelenség (Hetényi, 9). Majdnem minden gyomorvérzéssel foglalkozó dol­gozatban használják az »enyhe«, a »középsúlyos« és »súlyos« beosztást. Az ilyen beosztás sok szubjektív té­nyezőt tartalmaz. Feszler is hangsúlyozza, hogy a vér­zés súlyosságát nem lehet megállapítani sem a shock fennállásának időtartamából, sem az elvesztett vér mennyiségéből; ez utóbbi pontos meghatározása amúgy­­sem lehetséges. Sokkal döntőbb itt a szervezet aktuá­lis állapota, a shockogen tényezők: idős kor, súlyos kí­sérő betegségek, főleg a parenchymás szervek elválto­zásai (4). Anyagunk feldolgozásában ezért hagytam el teljesen az említett csoportokat. Akár fedi a masszív vérzőik csoportja a súlyos vérzés kategóriáját, ill. a nem masszív vérzők cso­portja a középsúlyos vérzés kategóriáját, akár nem, meg kell jegyezni, hogy ez a beosztás is csak a tel­jes kórlefolyás ismeretében, tehát csak „a poste­riori” történhet. A betegágynál végleges minősítés nem lehetséges, pl. a nem masszív (középsúlyos) vérzés bármikor masszívvá (súlyossá) válhat. Ter­mészetesen a masszív vérzők csoportjába nemcsak a perifériás keringési zavarral járó eseteket osztot­tam be; gondosan figyelembe vettem a perifériás 1. táblázat keringési zavart súlyosbító kísérőbetegségeket (pl. egyik beteg viziumát), ill. a vérzést okozó alapbe­tegség szövődményét (két beteg fekélyének átfúró­­dását). Betegek száma Meghalt Életkor Nem masszív Masszív Nem masszív Masszív vérzés vérzés 1 — 20 éves (pontos ék.) 1 (2) 2 (17) 4_ 21 — 30 éves 1 (19)2 31 — 40 éves 106 — 1 41 — 50 éves7 7 ___i 51—60 éves 105 — 2 61 — 70 éves5 11— 6 70 év felett5 2 — 1 Összesen 43 31 11

Next