Orvosi Hetilap, 1966. február (107. évfolyam, 6-9. szám)
1966-02-06 / 6. szám - KLINIKAI TANULMÁNYOK - Rozsos István: A gyomor-béltractus felső részéből származó, ismeretlen eredetű manifest vérzések sebészi jelentősége
KLINIKATANULMÁNYOK Győr-Sopron megyei Tanács Kórház, Sebészeti Osztály (főorvos: Szántó Tibor dr.) A gyomor-boltractus felső részéből származó, ismeretlen eredetű, manifest vérzések sebészi jelentősége Rozsos István dr. Ma már elmondhatjuk, hogy a vérző fekély kezelésében a belgyógyászok és a sebészek álláspontja többé-kevésbé közös nevezőre jutott. Nem így az ismeretlen okú, helyű vérzések esetében. Osztályunk tízéves anyagának közlésekor éppen azokkal a speciális problémákkal kívánok foglalkozni, melyek a két szakma együttműködésében az „ismeretlen eredet” kapcsán jelentkeznek. A cél természetesen a közös nevező kialakítása. Ilyen irányú törekvés — tudom — nem az első. A korábbiakban már sikerült összhangot kialakítani a vérző beteg sebészeti vagy belgyógyászati osztályon való elhelyezésének, a konzervatív therápia „határvonalainak”, a műtéti indikáció felállítási időpontjának, az életkor és vérzésrecidiva jelentőségének stb. kérdésében. Anyagunk értékelése alapján azonban úgy látom, hogy a közös nevező kialakításának kulcskérdése ma a gyomorvérzés pathomechanizmusának tisztázása s ezen belül a vérzésforrás helyének korai meghatározása. Jelentősége véleményem szerint egyenrangúnak mondható a belgyógyászok és sebészek korábbi vitakérdéseivel. Magyar azt írja, hogy tulajdonképpen helytelen az „ismeretlen eredetű” vérzések külön csoportba osztása, hiszen diagnosztikai eszközeink és pathológiai ismereteink fejlődésével számuk a jövőben csökkenni fog (11). Ennek a reményteljes perspektívának megvalósulásáig azonban ma még nem látszik mellőzhetőnek ez a csoport, éspedig elsősorban klinikailag nem. Mind a belgyógyász, mind a sebész — sajnos — viszonylag nagyszámú, ismeretlen eredetű vérzéssel találkozik. Számuk Hadorn anyagában 6,1% (7), Feszterében 8,2% (4), Salamonéban 13,5% (13), Dohanics és Eisert operált eseteiben 16,8% (3), saját anyagunkban kb. 14%. Anyagunk ismertetése Az ismeretlen eredetű vérző eseteinket és a felmerülő problémákat a teljes anyag tükrében kívánom bemutatni. 1954—64 között 74 beteget operáltunk manifest vérzés miatt, egyeseket több ízben is (a reoperációk természetesen nem számítanak külön esetnek). Betegeink nagy részét (59-et) kórházunk belosztályairól kaptuk. Ez önmagában is a jó együttműködés fontosságára mutat rá. Bár igen érdekes lenne, de nem állt módomban megállapítani, hogy hány konzervatíve kezelt vérző közül „szűrődött” le anyagunk. Eseteinket a statisztikai értékelésben és a különböző összefüggéseket tükröző táblázatokban két részre osztottam: masszív és nem masszív vérzőkre, aszerint, hogy haematemesisüket vagy melaenájukat kísérte-e kifejezett ájulási, gyengeségi érzés, ill. perifériás keringési elégtelenség (Hetényi, 9). Majdnem minden gyomorvérzéssel foglalkozó dolgozatban használják az »enyhe«, a »középsúlyos« és »súlyos« beosztást. Az ilyen beosztás sok szubjektív tényezőt tartalmaz. Feszler is hangsúlyozza, hogy a vérzés súlyosságát nem lehet megállapítani sem a shock fennállásának időtartamából, sem az elvesztett vér mennyiségéből; ez utóbbi pontos meghatározása amúgysem lehetséges. Sokkal döntőbb itt a szervezet aktuális állapota, a shockogen tényezők: idős kor, súlyos kísérő betegségek, főleg a parenchymás szervek elváltozásai (4). Anyagunk feldolgozásában ezért hagytam el teljesen az említett csoportokat. Akár fedi a masszív vérzőik csoportja a súlyos vérzés kategóriáját, ill. a nem masszív vérzők csoportja a középsúlyos vérzés kategóriáját, akár nem, meg kell jegyezni, hogy ez a beosztás is csak a teljes kórlefolyás ismeretében, tehát csak „a posteriori” történhet. A betegágynál végleges minősítés nem lehetséges, pl. a nem masszív (középsúlyos) vérzés bármikor masszívvá (súlyossá) válhat. Természetesen a masszív vérzők csoportjába nemcsak a perifériás keringési zavarral járó eseteket osztottam be; gondosan figyelembe vettem a perifériás 1. táblázat keringési zavart súlyosbító kísérőbetegségeket (pl. egyik beteg viziumát), ill. a vérzést okozó alapbetegség szövődményét (két beteg fekélyének átfúródását). Betegek száma Meghalt Életkor Nem masszív Masszív Nem masszív Masszív vérzés vérzés 1 — 20 éves (pontos ék.) 1 (2) 2 (17) 4_ 21 — 30 éves 1 (19)2 31 — 40 éves 106 — 1 41 — 50 éves7 7 ___i 51—60 éves 105 — 2 61 — 70 éves5 11— 6 70 év felett5 2 — 1 Összesen 43 31 11