Orvosi Hetilap, 1968. február (109. évfolyam, 5-8. szám)

1968-02-04 / 5. szám - Rajka Ödön: Transplantatiós immunitás (allergia) II.

ORVOSI HETILAP lettek távolítva (19b). Heretrps.-k emberen-állaton már évtizedek óta történnek átmeneti eredménnyel, mert érvarrat nélkül átültetve a szerv gyorsan fel­szívódik. Ezzel szemben a petefészek tartósabban ültethető át, ami annak tulajdonítható, hogy itt a germinális réteg a szerv felületén van elhelyezve és így a tápanyagok diffuziója számára hozzáférhető (6). Esetenként humorális antitestek is keletkeznek a petefészekdonorral szemben és a donor bőrtolm­­a is hosszú ideig életben marad. Linder (21) egereken mutatta ki, hogy egy megmaradó ovariumtrplm. ugyanolyan genotípusú bőrtplm.-mal szemben is védelmet nyújthat. Magasabbrendű állatoknál az ál­landó trpl. nem sikerült. A nemi mirigyek hiánya emlősöknél elősegíti a trplm. megtapadását, különösen, ha a castratio mindjárt a születés után történik (castratius effec­tus, 39). A gonadszövetek a pubertásig valószínűleg hasonló állapotban vannak, mint a foetalis perió­dusban. Ez lehet az oka, hogy az infantilis nemi mi­rigyeket (here, petefészek) ilyenkor át lehet ültetni anélkül, hogy a gazdaszervezetben reakciót válta­nának ki (23). Mások szerint az embryonális szövet ugyanúgy viselkedik, mint a felnőtté. Minthogy a foetus az apai Y chromosomák kö­vetkeztében genetikai tekintetben különbözik az anyától, hírplm.-ra emlékeztet, de ennek ellenére nem pusztul el. A nőstények Y chromosoma-anti­­gen hiánya miatt lökődik ki hím állatról nőstényre való átültetésnél a bőrtrolm­ beltenyésztésű törzsek­nél is (Eichwald—Silmser-jelenség). A foetus meg­maradását egyes szerzők a fiziológiás placenta­­barriernek, ill. a trophoblastnak tulajdonítják, mely védelmet nyújt az anyai mononuclearis sejtekkel szemben. Emberi trophoblastot átültetve idősebb incurabilis, oestrogen hatás alatt nem álló betegekbe, a trosm. 5 héten belül elpusztul, de exo- vagy endogen hyperoest­­rinismus esetén az átültetett trophoblast megmarad, sőt, proliferál. Oestrogen, hatásra tehát a recipiens szerve­zetben olyan speciális immuntoleratia alakulhat ki, mint a terhesség alatt (terhességben a trpls. immunvá­lasz általában gyengült (20a). Placentotropin alkalma­zása is biztosítja az átültetett trophoblast túlélését (20b). A placenta is bizonyos tekintetben htrplm.-nak tekinthető. Ha beltenyésztésű egértörzsek párosí­tása után az Fi-hybrid tisztított placentáját mindkét felnőtt szülőbe oltják, majd a hybridről mindkét szülőre bőrt ültetnek át, akkor a nőstényállaton a placenta nem vált ki immunreakciót, azaz a bőr­trolm­ életben marad, míg a hím állaton kifejezett immunreakció jön létre (13). Végül megemlítem, hogy a moszkvai „Szerv­­transplantátiós laboratóriumban” kiterjedt kísérle­tek folytak és folynak állatokon, főleg kutyákon, melyekben különösen szív- és tüdőátültetéseket, sőt, egész fej- és testrész-tros.-kat is végeznek. De­­midhon, bár elismeri az immunológiai történéseket, leglényegesebbnek az érellátást, tehát a vérkeringés, anyagcsere és ezzel a fiziológiás viszonyok helyre­­állítását tartja, melyek egymagukban, a fennálló immunkarrier mellett is, elegendők az állati szerv­­trpls­-ok élettartamának meghosszabbítására (6. ugyanitt részletes orosz irodalom). Az immunológiai-allergológiai kutatásokban, különösen a trpls. immunitás, vele kapcsolatban pe­dig a szerv (vese)-átültetések terén meglehetősen el vagyunk maradva. E hiányosságok leküzdésére kü­lönféle eszközök állnak rendelkezésre (33b). Ezek közé tartozik a típus, immunitás alapelveinek, kuta­tási és gyakorlati eredményeinek szélesebb körű is­mertetése, melyeknek rövid összefoglalását e cikk­ben óhajtottam az olvasók elé tárni. Megjegyzés a korrektúránál: e cikk megírása óta több homológ szívátültetés történt emberen. A jó mű­téti technika mellett ezekben is a kellő imspr. kezelés alkalmazása, ill. túl erős imspr. mellett a fertőzés ve­szélye okozta a legfőbb nehézséget. IRODALOM: 1. Alexandre, G. P. J. et ah: Trans­plantation. 1963, 1, 432. — 2. Amiéi, J.-L.: Presse méd. 1967, 75, 1801. — 3. Bravo, J. F. et ál.: Ann. intern. Med. 1967, 92, 549. — 4. Caine, R. Y. et ál.: Brit. med. J. 1967, I, 478. — 5. Csaba Gy.: Orvosképzés. 1963, 38, 241. — 5/1. Couch, N. et al.: Surgery. 1966, 59, 183. — 6. Demichow, W. P.: Die experimentelle Transplantation lebenswich­tiger Organe. Veb Verlag Berlin. 1963. — 7. Denis, L. J.: Acta Urol. Belg. 1966, 34, 101. ref. Presse méd. 1967, 75, 999. — 8. Editorial: Presse méd. 1967, 75, 339. — 9. Guttmann, R. D. et al.: Lancet. 1967, 1, 248. — 10. Ham­burger, J.: a) JAMA. 1966, 198, No. 4. Med. News 40; b) 1967, 201, No. 5. Med. News 30. — 11. Hamburger, J. et coli: Presse méd. 1965, 73, 2793, 2873, 2911; Lan­cet. 1965, 1, 985. — 12. Hardy, J. D. et al: JAMA. 1964, 188, 1132. — 13. Hasková, V.: Nature. 1962, 193, 278. — 14. Hitchings, G. H.: Fed. Proc. 1967, 26, 958. — 15. Hui­­gnard, G.: Presse méd. 1958, 66, 726. — 16. Hume, D. M. et al: Ann. Surg. 1966, 164, 352. — 17. Johnson, G. J., Russel, P. S.: Brit. med. J. 1967, 1, 202, — 18. Kin­caid—Smith, P. et al.: Lancet. 1967, 2, 59. — 19. Krohn, P. L.: a) Brit. J. exp. Path. 1954, 35, 539.; b) in Albert— Medawar: Biological problems of Grafting. Blackwell, Oxford. 1959, 146. — 20. Lajos L. és mtsai: a) Orv. Hetik 1964, 105, 1398.; b) Acta Morphol. Acad. Sei. Hung. 1967, 15, 185. — 21. Linder, O.: Immunology. 1962, 5, 195. — 22. Mackay, L R.: Lancet. 1967, 2, 479. — 23. May, R. M.: IV. Tissue Homotrpl. Conf. Ann. N. Y. Acad. Sei. 1960, 87, 501. — 24. Merrill, J. P. et al: JAMA. 1963, 185, 347. — 25. Meshaka, G. et coll.: Presse méd. 1967, 75, 1653. — 26. Milgrom, F.: Fed. Proc. 1967, 26, 917. 958. — 27. Monaco, A. P. et al.: Science. 1966, 153, 1264. — 28. Murray, J. E.: a) Transplantation. 1965, 3, 684; b) Fed. Proc. 1967, 26, 953. — 29. Nelson. R. A.: in Occupational dermatoses due to chemical sen­sitization. Congr. Hung. Dermat. Soc. Akad. Kiadó. Bpest. 1967, 645. — 30. Németh A. és mtsai: a) Orv. Hetik 1963, 104, 1602.; b) idem 1967, 108, 1257. — 31. Petrányi Gy. jr. és mtsai: Orv. Hetik 1967, 108, 1449. — 32. Proc. Conf. on Human kidney transplants. Trans­plantation. 1964, 2, 147.; ref.: Schwartz 38a. — 33. Raj­ka Ö.: a) Orvosképzés. 1967, 42, 1.; b) Magyar Tudo­mány. 1967, 7—8. sz. 512. — 34. Rowlands, D. T. et al.: J. Allergy. 1964, 35, 242. — 35. Santos, G. W.: Fed. Proc. 1967, 26, 907, 918. — 36. Starzl, Th. E : a). Lancet. 1965, 1, 1376.; b) Rev. Int. Hop. 1965, 15, 1447. — 37. Starzl, Th. E. et al.: a) Fed. Proc. 1967, 26, 944.; b) Antilym­­phocytic serum. Ciba Found. Churchill. Lond, 1967. — 38. Schwartz, R. S.: a) Immunopressive drugs, in Progr. Allergy. Karger, Basel/N. Y. 1965, 9, 246—303.; b) Symp. on Immunosuppressive drugs. 1966. jun., Fed. Proc. 1967, 26, 879, 914. — 39. Schafer, P.: Arch. klin. exp. Derm. 1956, 202, 590. — 40. Terasaki, P. I. et al.: Ann. N. Y. Acad. Sei. 1966, 129, 500. — 41. Toolan, H. W.: Proc. Soc. exp. Biol. Med. 1950, 77, 527.; 1951, 78, 541. — 42. Vannas, S.: Korányi Sándor Társ. Nagygyűl. 1963. Akad. Kiadó. Bp. 1965. 297. — 43. Woodruff, M. F. A.: a) in Gell—Coombs: Clinical aspects of immunology. Blackwell, Oxford. 1963.; b) Int. Symp. on Immuntole­­rance. Locarno. 1965. ref.: Int. Arch. Allergy. 1965, 27, 377.

Next