Orvosi Hetilap, 1968. december (109. évfolyam, 48-52. szám)

1968-12-01 / 48. szám - Boda Domokos: A specializálódás és a gyermekgyógyászat jövője

2666 ORVOSI HETILAP 3. A határterületek szakmai feladatainak ellá­tása a konziliáriusok (leggyakrabban sebész, rönt­­genológus, fül-orr-gégész, neurológus) közreműkö­désével történik. Amennyiben a teendők érdeké­ben ilyen célra főhivatású szakember foglalkozta­tása vagy külön osztály beállítása látszik szükséges­nek, úgy ez csak általános gyermekintézeten belül, a többi feladattal összhangban történhetik. Kivéte­lesen a team munka jelent megoldást. Erre példa az újszülötteknek közvetlenül a szülést követő ellátá­sa, a szülész és a gyermekorvos által vagy a szelek­tált és műtéti elbírálást igénylő cardiológiai esetek­nek a szívsebésszel közösen történő speciális kivizs­gálása és műtétre való előkészítése. Egyéb (haema­­tológiai, allergologiai, endocrinológiai, klinikai ge­netikai, cardiologiai stb.) feladatokat, elsősorban a vezető gyermekintézményekben a témakör iránt ér­deklődő, azzal elmélyülten foglalkozó gyermekor­vosoknak kell megoldaniuk, gondoskodva egyben arról is, hogy az egyes területeken bekövetkezett szakmai fejlődésről az egész gyermekorvostársada­lom folyamatosan értesülhessen. 4. A további egészséges fejlődés érdekében még szorosabb együttműködés szükséges a kórhá­zakban, klinikákon tevékenykedő és a területen működő gyermekorvosok között.­ IRODALOM: 1. Bálint M.: Orv. Hetil. 1967, 108, 961. — 2. Darabos P.: Orv. Hetil. 1967, 108, 32. — 3. Gegesi Kiss Pál: A betegség és gyógyítás. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1961. — 4. Holt, L. E.: Acta Paed. Scand. Suppl. 1967, 172, 79. — 5. Kovács G.: Személyes közlés. — 6. Lukács J.: Népegészségügy. 1965, 46, 257. Szerkesztőségi kommentár Az orvostudomány gyorsütemű fejlődése és az ismeretanyag bővülése egyrészt a subspecialitások fejlesztésének, másrészt a szintézis szükségességé­nek kérdését mint megoldatlan dilemmát tartja na­pirenden. Ilyen szempontból a belgyógyászatban hasonló a helyzet, mint a gyermekgyógyászatban, és a Boda dr. prof. által felvetett kérdés elvi síkon elsősorban a belgyógyászatban merül fel. A specializálódás létjogosultságát elsősorban a tudományos munka fejlesztésének szükségessége szabja meg. Nem kétséges az sem, hogy az ilyen igények szerint létesített specializált csúcsintézmé­nyekbe kerülő szelektált betegek ellátása is gyakor­­lottabbá és színvonalasabbá válik. Ha összetétel szerint vizsgáljuk meg a belgyó­gyászati ellátást igénylő betegeket, megállapít­hatjuk, hogy csak kis töredékük igényel valamelyik subspecialitás kompetenciájába való utalást. A be­tegek zöme az általános belgyógyászat széles skálá­jú ellátásába tartozik, és nem szükséges ecsetelni, milyen hátrányos helyzetbe kerülne a beteg akkor, ha a maga specialitásában egyoldalúan kvalifikált, általános belgyógyászati gyakorlattal nem kielégítő mértékben rendelkező kezekre bíznánk. Ha a tudo­mány mai szerteágazottsága és fejlettsége mellett kívánjuk az általános belgyógyászat definícióját adni, elsősorban arra kell gondolnunk, hogy az ál­talános belgyógyászatot a szakma szélességi és mélységi dimenziója közti kompromisszum szabja meg. Az elmúlt évtizednek az orvostudomány roha­mos fejlődésével konformis vívmányának tartjuk az országos viszonylatban létesített speciálintézeteket, amelyeknek az a feladatuk, hogy válogatott esetek kezelésének, ill. kivizsgálásának lehetőségét bizto­sítsák. A jelentkező szükséglethez igazodó, egy vagy több szakosított intézet létesítését csak helyesel­hetjük, általában azonban a belgyógyászati szakma integritásának megtartására kell törekednünk. A tel­jes keresztmetszetében subspecialitásokra bontott belgyógyászat jól ismert következménye a beteg magárahagyatottsága, amely túlspecializálódás ese­tén gondokat fog okozni. Véleményünk szerint a specializálódás és a szintézis dilemmájának helyes megoldását az a gya­korlat teszi lehetővé, amely a specializált és szinte­tizált medicina szintézisének jegyében alakul ki. PERCHLORAT-K 400 mg kalium perchloricum/tbl antithyreoticum A pajzsmirigyben levő jodidot a káliumperchlorat leválasztja és helyére lépve önmagát fixálja. A gyógyszeradag nagyságával egyenes arányban megnő a pajzsmirigy és a strumigen hatást szövettanilag activ mirigy­­functio követi. Adagolása és az egyéb tudnivalók a „Tájékoztató a gyógyszerkészítmények rendelésére” című könyv pótlapján olvasható. EGYESÜLT GYÓGYSZER-ÉS TÁPSZERGYÁR, BUDAPEST

Next