Orvosi Hetilap, 1969. március (110. évfolyam, 9-13. szám)
1969-03-02 / 9. szám - Sáfrány László - Balázs Márta - Márton István: Primaer májrák
ticularis jellegű, cholangiocellularis carcinomában rendszerint durva, rostos kollagenisalt kötőszövetből áll. Biopsiás preparátumban a szövettani diagnózis két szempontból lehet problematikus: 1. el kell különíteni a p. m.-ot a cirrhosisos regenerációs göböktől, 2. a primaer és secundaer májdaganat között kell differenciális diagnózist felállítani. Az előbbi kérdésben a mag-plasma arány eltolódása a sejtmagok javára, továbbá óriássejt képződés, polymorphia daganatos burjánzás mellett szól. Egyes esetekben a daganatsejtek kisebbek a normális májsejteknél. A májsejtgerendák daganatok esetében rendszerint rendezetlenebbek, mint regenerációs göbökben (42). Ha a göb környezetétől élesen elhatárolt, az inkább daganat mellett szól. Végül igen fontosnak tartjuk a göbök szomszédságában levő vénák vizsgálatát, mert daganataink többségében lehetett a szomszédos erek lumenében elszórt vagy csoportos daganatsejteket megfigyelni (3. ábra). Sokkal nehezebb lehet a második kérdés megválaszolása, különösen a cholangiocellularis carcinomát kell áttéti adenocarcinomától elkülöníteni. Anyagunkban előfordult 7 olyan eset, amikor ez a differenciálás nem volt keresztülvihető, különösen olyan esetekben, amikor a punctatum teljes egészében daganatszövetből állt, és májszövetet nem tartalmazott. Ezekben az esetekben a histológiai vizsgálatot hasznosan egészíti ki a májpunctatum cytologiai vizsgálata (Szász és mtsai 43). Míg metastatikus carcinoma esetén készített cytologiai készítményben az ép májsejtek a tumorsejtektől élesen elkülönülnek (44), p. m.-ban az ép májsejt és a malignitás jellemző cytologiai jegyeit viselő tumorsejtek között folyamatos átmenetet, számos közti alakot figyeltünk meg (45). P. m. terjedésének jellegzetes módja a májkapu ereibe — vena portae, v. hepatica, v. cava inferior — való invázió. Ez minden valószínűség szerint szerepet játszik a daganat szóródásában. Eseteink közül tizennégyszer észleltünk az erekbe történő betörést. 26 esetben észleltünk távoli metastasisokat. Öt esetben az észlelt érinvázió ellenére sem találtunk távoli metastasisokat. Az áttétek helye: nyirokcsomók 13, csont 12, tüdő 11, pleura 4, vese 2, lép, agy, peritoneum 1—1 esetben. A csontmetastasisok gyakoriságát több szerző észlelte. A szöveti kép és az áttétképző tendencia között párhuzamot nem találtunk. Két esetben a metastasisokban a daganatsejtek megtartották epekiválasztó képességüket, egyik esetben ez már szabad szemmel is feltűnt, a csontmetastasisok ugyanis zöld színükkel tűntek elő. A boncolások során az alábbi szövődményeket észleltük: nyelőcső varixrepedés 16, v. portae thrombosisa 6, tumor ruptura haemaskosszal 5, v. hepatica thrombosis 2, v. mesenterica thrombosis 1, v. renalisok tumoros elzáródása uraemiával 1 esetben. A fentiek ismeretében érdemes összevetni adatainkat az utóbbi évtizedben a világ különböző részeiből közölt adatokkal (1. 6. táblázat). Az alábbiakban érdemesnek tartjuk két rendkívül érdekes és tanulságos, világirodalmi ritkaságnak számító esetünk részletes ismertetését. 1. sz. eset: F. J., 51 éves kőműves 1961. december 29-én került felvételre az ORFI II. sz. Belosztályára a has jobb oldalában érzett erős fájdalom, puffadás, hányás, étvágytalanság, 5 kg-nyi fogyás miatt. Fizikális státusából: a máj mk. lebenye, de főleg a bal nagyobb, utóbbi az epigastriumban 3 ujjnyi resistentia formájú 2. ábra. Óriássejtes típusú hepatocellularis carcinoma szöveti képe. (H.-e. festés, 240 X nagyítás) 3. ábra. Alveolaris szerkezetű hepatocellularis carcinoma. A nyíllal jelzett helyen tág véna lumenében szabadon fekvő daganatsejt csoport. (H.-e. festés, 160 X nagyítás) 4. ábra. F. J., tv. cholecystographia. Az epehólyag telödött. Reticularis szerkezetű intenzív árnyékoltság a máj és lép vetületében. Mész-, helyenként fémintenzitású árnyékok a máj vetületében, ill. a nyirokcsomóknak megfelelően. ■