Orvosi Hetilap, 1971. augusztus (112. évfolyam, 31-35. szám)
1971-08-01 / 31. szám - Borsos Antal - Takács István - Boros Sándor - Smid István - Ditrói Ferenc: Amenorrhoeás és anovulatiós cyklusú betegek kezelése transcerebralis elektrostimulatióval
Debreceni Orvostudományi Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika (igazgató: Árvay Sándor dr.) Amenorrhoeas és anovulatios cyklusú betegek kezelése transcerebralis elektrostimulatióval Adatok a kezelés hatásmechanizmusához* Borsos Antal dr., Takács István dr., Boros Sándor dr., Smid István dr. és Ditrói Ferenc A női gondműködés pathophysiológiájában gyakori jelenség a secundaer amenorrhoea és az anovulatios cyklus. Létrejöttükben functionális és organikus tényezők szerepelhetnek. Az előbbiek lehetnek a neuroendocrin rendszeren belül kialakult kóros hormoninteractiók kifejezői éppúgy, mint a külső környezeti tényezők hatásának következményei. Mindkét kórkép esetében elengedhetetlen a kóreredet tisztázása, az organikusok kizárása. Ez sokszor még a legkorszerűbb vizsgáló eljárásokkal sem lehetséges. A psychogen környezeti tényezők oki szerepének bizonyítása és eliminálása — ilyen eredet mellett — önmagában is rendezheti a kórképet (4). A kóreredet tisztázása nélkül bevezetett hormonális kezelés akár stimulatív, akár substituciós, gyakran nemcsak eredménytelen, hanem a hormonális viszonyok még mélyrehatóbb változásához vezethet. A kérdés irodalmának ismeretében érthetők azok a többirányú, különböző meggondoláson alapuló kezelési eljárások, amelyekkel a secundaer amenorrhoea és az anovulatios cyklus gyógyítását igyekeznek korszerűen megoldani (6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 24, 25). Nyíró és mtsai (25) különböző neuroendocrin syndroma — az anorexia nervosa és secundaer amenorrhoea — kezelésében sikerrel alkalmazták mint új gyógyeljárást, a transcerebralis elektrostimulatiót. Ugyancsak kedvező eredményről számolt be Gimes és Tóth (24) e módszer alkalmazásával secundaer amenorrhoeás asszonyok kezelése során. Állatkísérletek során intézetünkben Boros és Antsai (26) androgenizált patkányok hüvelykenetéэеп jól követhető változást figyeltek meg transce■ebralis elektrostimulatio hatására. A transcerebralis elektrostimulatio eredményes alkalmazásának lehetőségeire azon klinikai megfigyelések és állatkísérletes vizsgálatok eredményei utaltak, melyek bizonyították, hogy a környezeti hatások az exteroceptorokra ható különböző idegi ingerek az idegrendszer közvetítésével befolyásolják a hypothalamus-hypophysis rendszer működését. Bizonyos körülmények között nemcsak az adrenocorticotroph, thyreotroph hormonfelszabadítást befolyásolják, hanem egyidejűleg a gonadotroph hormontermelést és kiáramlást is (1, 2, 3, 4, 5, 7, 28, 29). A fentiek ismeretében jelen munkánk célja az volt, hogy ■— egyrészt — a transcerebralis elektrostimulatio klinikai eredményességét vizsgáljuk secundaer amenorrhoeás és anovulatios cyklusú nőknél, másrészt, hogy adatokat szerezzünk az elektrostimulativ hatásmechanizmusához. Ez utóbbival kapcsolatban választ kerestünk arra a kérdésre, hogy a kezelés alatt a feltételezhetően fokozott ACTH és TSH termelés és hatásfokozódás eredményez-e mérhető változást a hydrocortison és a fehérjéhez kötött jód (PBJ) sérumszintekben, okoz-e az esetleg mennyiségében fokozottan termelődő ACTH értékelhető változást a corticosteroid ürítésben. A gonadotroph hormon vonatkozásában nézzük, hogy a trophormon termelésben beállott változások visszatükröződnek-e a hüvelycytológiai képben, valamint az oestrogen- és a pregnandiolürítésben. Beteganyag és módszer Közleményünkben 17 beteg vizsgálati eredményeit dolgoztuk fel, akik közül 12 secundaer amenorrhoeás, 5 pedig anovulatios cyklusú steril beteg volt. A kezelésre olyan secundaer amenorrhoeás betegeket választottunk, akik ismétlődő negatív irányú vérzészavarok miatt évek óta állnak klinikánk endocrin szakrendelésének gondozása alatt, de az ott alkalmazott hormonkezelésre — mely vagy substitutes vagy stimulativ volt — panaszaik csak átmenetileg, néhány hónapra rendeződtek. A kiválasztásnál azt is figyelembe vettük, hogy ezek a betegek 2 éven belül hasonló panaszokkal már feküdtek klinikánkon, amikor is a részletes endocrinológiai kivizsgálás megtörtént (hormonürítési vizsgálatok, hüvelycytológia, endometrium szövettani vizsgálata, sella felvétel, neurológiai, szemészeti vizsgálat stb.). A kivizsgálás során durva eltéréseket nem találtunk. Az endometrium szövettani vizsgálata az 1., 2., 4., 6., 9., 10., 11., 12. számú secundaer amenorrhoeás betegnél nem typusos proliferatiós méhnyálkahártyát, a 3., 5., 7., 8. számú betegnél sorvadt, inactív méhnyálkahártyát mutatott, specifikus vagy malignus folyamat kizárható volt. Jelen felvételre három hónapot meghaladó amenorrhoea miatt került sor. Az anovulatios cyklusú betegek primaer sterilitás miatt kerültek kezelésre. A felvételt megelőzően 4—12 ciklus során basal temperatura méréssel, hormoncytológiai sorozatvizsgálattal, cervikális nyák vizsgálataival bizonyítottuk az ovulation elmaradását. A kezelést megelőzően 2 éven belül klini-é * Árvay Sándor dr. professzor úrnak ajánljuk, egyetemi tanári működésének 20. évfordulója alkalma. 161. Orvosi Hetilap 1971. 112. évfolyam, 31. szám 1815.