Orvosi Hetilap, 1972. június (113. évfolyam, 23-26. szám)

1972-06-04 / 23. szám - Pintér István: A zaj egészségügyi problematikája az ember környezetében

Oországos Munkaegészségügyi Intézet, Budapest (igazgató: Tímár Miklós dr.) A zaj egészségügyi problematikája az ember környezetében Pintér István dr. Az ember munkáját és kényelmét szolgáló ipari termékek (munka- és erőgépek, közlekedési és hír­közlő eszközök, szórakozást szolgáló készülékek stb.) elterjedése új kórokozó ágenst hozott a felszínre, a zajt. A WHO adatai szerint a Föld lakosainak 1%-a halláskárosodott és ennek felénél a kórok a zaj (3, 11). Az ún. civilizációs betegségek (hypertonia, neu­rosis, a balesetek stb.) egy részének létrejöttében sem zárható ki a zajnak az etiológiai szerepe (3, 8, 14, 16, 18). A városokban konglomerálódnak a gyárak, nagyszámú a tömegközlekedési eszköz (autóbusz, villamos, trolibusz), sok a különböző motoros jármű (teherautó, személyautó, motorkerékpár). Ezek va­lamennyien zajforrások és zajt sugároznak, aminek következtében a városban az ember munkahelyi és otthoni környezete zajossá vált. Így természetes, hogy a zajt jellegzetes urbanizációs ártalomnak kell tekinteni. Jelen közleményünkben az üzemeken belül, a munkahelyen a munkafolyamatok zajával, az ún. ipari zajjal nem foglalkozunk, csupán a gyárakból kisugárzó, az utcai és légi közlekedésből eredő za­jok környezeti hatásait tesszük vizsgálódásunk tárgyává. Az erre vonatkozó adatokat az Országos Közegészségügyi Intézetben és az Országos Munka­egészségügyi Intézetben 1968 és 1970 között a fővá­ros iskoláiban, kórházaiban, illetve a Goldberger Textilnyomógyár környékén Czabalay Lászlóval kö­zösen végzett vizsgálatokból, a repülőterekre vonat­kozó adatokat pedig irodalmi adatokból merítjük. Iskolák zajvizsgálata Budapest belterületén Vizsgálataink iskolaépületekben a külső, főleg forgalomtól származó zaj tanulmányozására irá­nyultak. Budapesten 15 általános iskolában végez­tünk méréseket, ebből 13 iskola a Nagykörút és a Duna által határolt területre esik, 1 iskola forgal­mas főútvonalra nyílt és 1 iskola a főváros külső, csendes környezetében van. A mérésekre minden iskolában két-három alka­lommal, napközben, 8—16 óra között került sor. A mé­rési idő iskolánként 8 óra volt. Mért mennyiségként az A-szinteket és oktávsávokban a sávszinteket hatá­roztuk meg. A zaj emberre gyakorolt szubjektív hatá­sát célzó méréshez általában А-szűrőt használunk, amely nagyjából követi az emberi fül érzékenységét. Orvosi Hetilap 1972. 113. évfolyam, 23. szám Az А-szűrővel mért szintet А-szintnek, dB(A) nevez­zük. A zaj frekvenciaösszetételéről a dB (A) nem tájé­koztat. A zajt pontosabban jellemezhetjük, ha frek­venciaelemzést végzünk (hangszínképet veszünk fel). Az emberre gyakorolt hatás megállapításához az ok­­távsávos elemzés elegendő. Az oktávsávokban mért dB értékek a sávszintek.. A mérési eredményeket ma­tematikai statisztikai módszerekkel értékeltük (4, 24). Mértékadó szintnek azt az értéket tekintettük, amelyet a zaj csak az idő 2,5%-ában, pl. 1 óra alatt 1,5 percig halad meg. Eredményül a mértékadó szinteket adtuk meg. A mértékadó A­ zajszinteket a vizsgált iskolák utcára nyíló tantermeiben az 1. táblázat 2. és 3. oszlopa tartalmazza. Az iskolákat forgalomsűrűség szerint cso­portosítottuk és megadtuk a nyitott és zárt ablak mel­lett mért­­­szinteket. Az értékek nem kizárólag az épület előtt elhaladó forgalomtól függnek, hanem azo­kat több iskolánál a közeli, nagyobb forgalmú utak za­ja is befolyásolja. Saroképületeknél az adatok a na­gyobb forgalmú utcára nyíló tantermekre vonatkoznak. 1. táblázat Zajszint a vizsgált iskolák utcára és udvarra néző tantermeiben A mértékadó A­ zajszinteket az iskolák udvari tan­termeiben, az 1. táblázat 4. és 5. oszlopában foglalták össze. Hat iskolában csak utcai tantermek vannak. A táblázatban bekeretezett iskoláknál az udvari részen valamilyen zavaró zajforrás, rendszerint ipari üzem működött, ennek tulajdoníthatók a viszonylag nagyobb értékek. Zárt ablakok mellett a szintek az ablakok hanggátlásától függően csökkennek, összesen 32 tanteremben kapott eredményekből a hangnyomás­szint különbség átlagosan 13,5 dB(A)-nak adódott és az esetek többségében 10 és 18 db (A) között vál­tozott. Lényeges hangnyomásszint-csökkenést ta­pasztaltunk az udvari fekvésű tantermekben az ut­caiakhoz viszonyítottan. A hangnyomásszint-kü­­lönbség abban a­z iskolában, ahol az udvari részen nem volt zavaró zajforrás, általában 15 és 25 dB(A) között változott. Iskolák f­orgalom /óra Utcai tan­teremben a mértékadó zaj szint dB/A/-ban Udvari tan­teremben a mértékadó zaj szint dB/A/-ban * a­­ ' bD 'cd cd •'—V . nyi­tott zárt nyi­tott zárt ablaknál ablaknál II., Mártírok útja 19 — 21. 1386­­ 79 64 57 50 IX., Szamuely u. 4/c. 288 73 57 45 32 V., Nádor u. 12. 270 73 52— V., Váci u. 43. 265 71 58 VII., Dohány u. 32. 236 72 59 1­9 52 1 VII., Kertész u. 30. 204­­ 70 53 50 38 V., Szt. István tér 13 — 15. 188 68 54 40 33 VIII., Somogyi B. út 9-11. 108 64 50­­ 55 43 1 V., Molnár u. 4. 63 69 51 53 34 IX., Bakáts tér 12. 60 64 47— — VII., Kazinczy u. 23 — 25. 49 63 52 49 38 1 VI., Lovag u. 9—11. 42 62 47 45 35 VI., Labda u. 4.9 66 51— — V., Sütő u. 1.— 60 42— — XX., Mártírok útja 47.— 45 32 1* СО

Next