Orvosi Hetilap, 1976. március (117. évfolyam, 10-13. szám)
1976-03-07 / 10. szám - Domány Zoltán: A fogamzásgátló tabletták és a rák
gyakorisága nem tért el a kontroll csoportokétól. A közepes és nagy dózis után mind egerekben, mind patkányokban fokozódott a hypophysis tumorok jelentkezése. Ilyen vonatkozásban említést érdemelnek Tiboldi és mtsai (19/b) hazai vizsgálatai is. (A hypophysis tumorok gyakoribb jelentkezése azért elgondolkoztató, mivel az oralis anticonceptio során jelentkező secundaer amenorrhoea human vonatkozásában is az agyalapi mirigy érintettségére utalhat.) Patkányban pedig a nagy és közepes dózisok az emlőtumor gyakoriságát is emelték. Viszont mindezek a tabletták ösztrogén komponense alapján — az ösztrogén indukálta tumorokra érzékeny állattörzsekben — várhatóak is voltak. A szakértők ennek megfelelően az említett tumorok gyakoribbá válását az ösztrogén komponensre vezetik vissza. Hím patkányokban a norethynodrel és norethisteron hatására a májdaganatok is gyakoribbá váltak. Mégis, a bizottság véleménye szerint: „A most ismertetett kiterjedt vizsgálatok nem támogatják azoknak a korábbi munkáknak az eredményét, amelyek noduláris hyperplasiába torkolló májkárosodásokat és a fokozott hepatoma előfordulást találták az oralis contraceptiv készítmények tartósodása után patkányokban”. A többi szerv tumorgyakoriságában fokozott előfordulást nem észleltek. A bizottság végül is véleményét a következőkben foglalta össze: „e vizsgálati eredményeket nem lehet az oralis contraceptiv készítményeket alkalmazó asszonyok carcinogén veszélyeztetettségeként felfogni”. Egyedül a secundaer amenorrhoeák esetében látják szükségesnek a gondos kivizsgálást és nyomon követést az esetleges hyphophysis-elváltozások mind koraibb felismerése érdekében. Az emlődaganatok Az irodalmi adatok legfontosabb tanulságai 2 pontban foglalhatók össze: 1. Az emlő benignus daganataival szemben bizonyos védelmet biztosít az oralis anticonceptio. Vessey és mtsai 1972-ben számoltak be arról az Egyesült Királyságban végzett vizsgálatról (40), amelyben 345, emlőbiopsiára kerülő 16—39 éves asszony anyagát értékelték. (Közülük 90 bizonyult carcinomának, 255 pedig benignus elváltozásnak.) Anyagukat nagy gondossággal megválasztott, 347 kontroll asszony adataihoz hasonlították. Kiderült, hogy a fogamzásgátló tablettákat szedő asszonyokben szignifikánsan ritkábban fordulnak elő fibroadenomák és chronikus cystikus elváltozások az emlőben, mint a tablettát nem szedőkben. Leletüket hamarosan a nagy Egyesült Államok-beli felmérés ,az ún. Boston Collaborative Drug Surveillance Program, 1973 (7)] is megerősítette. Mindezek alapján állítható, hogy a fogamzásgátló tabletták szedése bizonyos védelmet jelent a benignus emlőelváltozásokkal szemben. Sőt 2 évi szedés után — a tablettát soha nem szedőkhöz képest — 25%-ra csökken az emlő-biopsia végzésének kockázata (40). A benignus és malignus emlőelváltozások között kapcsolat van, így a fogamzásgátló tabletták benignus tumorokkal szembeni protektív hatása a későbbiekben a malignus tumorok kialakulása szempontjából is jótékony lehet. 2. Az emlő malignus elváltozásai nem gyakoribbak és histológiailag semmiféle eltérést nem mutatnak oralis anticonceptiót alkalmazó nőkben. Számos munkacsoport nagyszámú, biopsiára került anyag esetében — már a kórisme ismeretében — mérte fel az oralis anticonceptio előzetes alkalmazását, ill. nem alkalmazását (így pl. 1, 40, 36, 7). A malignus emlő tumorok kórismézésére egyik felmérésben sem került gyakrabban sor fogamzásgátló tablettát szedő nőkben. Fechner (18, 19, 20), valamint Vessey és mtsai (40) vizsgálatai szerint a fogamzásgátló tablettákat szedő nőkben kórismézett emlőrákok semmiféle pathohistológiai eltérést nem mutattak a szokásos képtől. Ez megint csak kóreredeti szerepük ellen szól. Viszont fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a végleges állásfoglaláshoz nagyobb esetszámú (a relatív alacsony kockázati értékek miatt) és hosszabb megfigyelési idejű (az orális anticonceptio viszonylag rövid alkalmazása miatt) vizsgálatok szükségesek még. A méhnyakelváltozások Az oralis anticonceptio és a méhnyak daganatos elváltozásainak esetleges kapcsolatának felvázolásakor 3 megállapítást szükséges kiemelni: 1. Cervicalis epiteliális hyperplasia nem ritkán jelentkezhet, ez azonban benignus elváltozás. Taylor és mtsai 1967-ben 13 olyan nőben, akik hosszabb ideig szedtek fogamzásgátló tablettákat, atipikus polyploid jellegű endocervicalis cervix hyperplasiát találtak (37). Leletét azután többen megerősítették, így pl. Candy és Abell (9) is 11 oralis anticonceptiót alkalmazó asszonyban. Mint az utóbbiak is kiemelik, a histológiai kép bizonyos hasonlóságot mutat az adenocarcinomával és nem egy asszonyban ez is volt a kiindulási kórisme. Viszont a szerzők egyöntetű véleménye szerint benignus elváltozásról van szó és a problémát elsősorban a valódi carcinomától való elkülönítés jelenti. Kyriakos és mtsai (29) a cervicalis epiteliális hyperplasiának már két típusát, úgymint epidermidalizáció és microglanduláris hyperplasia is elkülönítették. Ilyen elváltozások az esetek döntő többségében fogamzásgátló tablettát szedő nőkben találhatók és így a causalis kapcsolat valószínűnek látszik. Viszont az elváltozás biztosan jóindulatú és semmiképp sem szabad összekeverni a malignus elváltozásokkal. 2. In situ cervicalis carcinoma nem gyakoribb fogamzásgátló tablettát szedő nőkben. Az orális contraceptio és a cervicalis epitelium malignus elfajulásának kérdésével Pincus és Garda 1965-ben végzett első felmérése óta (35) igen nagyszámú vizsgálat foglalkozott (2, 3, 8, 10, 21, 22, 27, 30, 32, 33, 39, 41, 42), amelyek eredménye a vizsgálati anyag, a kiértékelés és az interpretáció eltérései miatt meglehetősen ellentmondásos. Csak a legmérvadóbb 5 vizsgálat eredményét ismertetjük röviden. Melamed és mtsai (35) New Yorkban a Családtervezési Központok anyagának felhasználásával 27 508 oralis anticonceptiót és 6809 pesszáriumot alkalmazó asszony esetében határozták meg — lényegében retro-