Orvosi Hetilap, 1976. április (117. évfolyam, 14-17. szám)
1976-04-04 / 14. szám - Zsögön Éva: Április 4.
polgár ingyenesen veheti igénybe, és ehhez lényegében a gyakorlati feltételeket is megteremtettük. A mindenki számára hozzáférhető, ingyenes egészségügyi ellátás biztosítása után meg kellett fogalmaznunk a következő időszak új célját: a mindenki számára állapotának megfelelő, azonosan magas színvonalú ellátás hozzáférhetővé tételét, az ellátás színvonalában ma még — sokszor indokolatlanul — meglevő különbségek fokozatos felszámolását. E cél elérése érdekében kettős követelményt kell hangsúlyoznunk: egyrészt a nagyobb társadalmi és szakmai hatékonyság elérését az egészségügyi ellátás valamennyi területén, másrészt a társadalom legfontosabb egészségügyi szükségleteiből eredő feszültségek mielőbbi feloldását, általában az azonos szintű ellátás minél jobb megközelítését, ezen belül a lakosság nagyobb megelégedettségének kivívását. Meghatározott feladatainkat szolgálják a következő tervidőszak fejlesztési követelményei is: a fekvőbeteg-ellátás továbbfejlesztése és rekonstrukciója, az egészségügyi intézmények technikai felszerelésének korszerűsítése, az alapellátás, az ipari dolgozók egészségügyi ellátásának megerősítése, tárgyi feltételeinek megteremtése és korszerűsítése; a népesedéspolitikából következően az anya- és gyermekegészségügy javítása. E célok megvalósítása a szocialista egészségügy további kiteljesedése lesz, az emberről való gondoskodás olyan formája, amely csak a szocialista rendszerben lehetséges. Elérése széles körű ismeretek birtokában történhet, a Szovjetunió, a szocialista országok orvostudományi és egészségügyi szervezési eredményei ismeretének birtokában. A szovjet egészségügy eredményei, tapasztalatai a felszabadulás óta eltelt több mint három évtized alatt egészségügyi ellátásunk fejlesztésében a szocialista egészségügy alakításában felmérhetetlen segítséget nyújtottak. Az 1959-ben aláírt magyar—szovjet kormányközi egyezmény — mely az egészségügy és az orvostudomány együttműködésére vonatkozott — lehetővé tette, hogy a korábban is meglevő kapcsolataink rendszeresebbé és tervszerűbbé váljanak, jelentős mértékben szélesedjenek, és ma már az egészségügy és az orvostudomány csaknem minden területére kiterjedjenek. Szoros és rendszeres együttműködés jött létre a magyar és szovjet szakemberek között. Az elmúlt két évben a minisztériumok vezetői között számos találkozás, konzultáció történt. Tekintélyes számú szakember járt tanulmányúton a Szovjetunióban, szerzett hasznos tapasztalatokat mind az egészségügyi szervezés, mind az orvostudomány területein. Különös gondot fordítottunk arra, hogy elősegítsük tudományos intézeteink közvetlen együttműködését, melyben eddig 44 országos, illetve egyetemi intézet volt érintett különböző témakörökben. A közvetlen kapcsolatok kialakítását segítette, hogy az elmúlt két év alatt 60 szakember összesen 75 hónapot töltött a Szovjetunióban, és csaknem 400-an vettek részt az ott megrendezett kongresszusokon. Három évtizedes együttműködésünk kimagasló eredményeket produkált. A szovjet orvostudomány és egészségügy gazdag tapasztalatainak megismerése és tervszerű hasznosítása szocialista egészségügyünk megszervezésében kivívott sikereink alapját képezte. Ma már mindenki előtt világos, hogy továbbfejlődésünknek, jövőbeni feladataink eredményes megoldásának is döntő feltétele a szovjet egészségügyi szolgálattal történő együttműködésünk további elmélyítése, kiszélesítése és erősítése. Kapcsolataink minden szakterületen és minden szinten kialakították a szükséges bázisokat és létrehozták a feltételeket ahhoz, hogy a következő peridus fő feladataként a közösen kialakított, konkrét célok megoldására irányuló együttműködés hatékonyságának fokozását jelöljük meg. Ez tükröződik az 1976. február 6-án aláírt, az 1976—80-ig terjedő időszak fő feladatait meghatározó munkatervben. A következő ötéves időszak alatt különös gondot kell fordítani a társadalomegészségügyi és az egészségügyi szervezéssel összefüggő problémák közös megoldására, a szív és érrendszeri betegségek, a daganatos betegségek, a psychiatria, a gyermeksebészet, az egészségügyi dolgozók képzése és továbbképzése, a közegészségügyi-járványügyi szolgálat és szerepe a környezetvédelemben, a virológia, a sugárbiológia, az immunbiológia, a gyógyszerkészítmények és más fontos, kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken történő tapasztalatcserékre. Az egészségügyi szervezés területén a legnagyobb figyelmet a szocialista egészségügy kiteljesítésére, az egész lakosság ingyenes, általánosan elérhető, magas szintű, szakosított egészségügyi ellátása megteremtésére kell fordítani, különös tekintettel az ipari létesítmények dolgozói ellátásának, valamint a lakosság egészségi állapota rendszeres ellenőrzése megszervezését biztosító intézkedésekre. Ennek érdekében az eddigieknél jobban ki kell szélesíteni a magyar és szovjet egészségügyi minisztérium megfelelő osztályai, továbbá az intézmények közötti munkakapcsolatokat és az információk cseréjét. A munkaterv előirányozza az együttműködés folytatását: a szív- és érrendszeri, az onkológiai, valamint az ideg-elme és egyéb megbetegedések megelőzését és hatékony gyógyítását célzó tudományos kutató munkában, továbbá az erre irányuló gyakorlati tevékenység szervezésében; — a hygiéniai és a társadalmi tényezőknek a lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatása tanulmányozásában, szélesítik az információ- és szakembercserét, az egészségügyi káderek képzése és továbbképzése területén, különös figyelemmel a nemzetközi egészségügyi feladatokra kijelölt szakemberek felkészítésére, és tanulmányozzák a közegészségügyi-járványügyi szolgálat szerepének fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket a környezetvédelemben, a virológiai és sugárbiológiai problémák megoldásában, az új gyógyszerkészítmények és az új orvosi technika kutatása és bevezetése terén. A munkaterv rögzíti, hogy különös figyelmet kell fordítani a sokoldalú együttműködés fejlesz