Orvosi Hetilap, 1977. szeptember (118. évfolyam, 36-39. szám)

1977-09-04 / 36. szám - Döbrössy Lajos - Bodó Miklós - Sugár János: A cytológiai tömegszűrés helyzete és kilátásai

Onkopathologiai Kutató Intézet, Budapest (igazgató: Sugár János dr.) A cytológiai tömegszűrés helyzete és kilátásai Döbrössy Lajos dr. Bodó Miklós dr. és Sugár János dr. Az Onkopathologiai Kutató Intézet, valamint az Országos Onkológiai Intézet Szervezési és Mód­szertani Osztálya 1975 őszén körlevelet küldött ki az ország területén daganat-cytodiagnosztikával foglalkozó laboratóriumoknak, valamint a cytoló­giai diagnosztikát igénybe vevő onkológiai gondo­zóknak, klinikáknak és kórházi osztályoknak. E kérdőívekben adatszolgáltatást kért az 1974. évi cytológiai munkáról. A kérdőíveket a munkahe­lyek többségéről visszaküldték. A kérdőíves felmé­rés adatai alapján vállalkozunk a hazánkban folyó cytodiagnosztikai munka értékelésére. A cytodiagnosztika a rákszűrés eszköze. A cytodiagnosztika az utóbbi évtizedekben a korai rák-diagnosztika hatékony eszközévé vált vi­lágszerte. Kialakulását és viszonylag gyors fejlő­dését a szűrővizsgálatok igénye ösztönözte. A módszert ugyanis két, alapvetően eltérő célzattal lehet felhasználni a daganat-diagnosztikában: egy­felől rosszindulatú daganat-gyanú esetén a bete­gek klinikai kivizsgálására, tehát diagnosztikus célzattal, másfelől tünetmentes személyek vizsgá­latára, rejtett praemalignus állapotok, vagy korai daganatok felkutatására, tehát daganat-detekció céljára. Az egyre bővülő klinikai tapasztalatok bi­zonyítják, hogy a cytológia — egyéb vizsgáló mű­szerek mellett — a klinikai daganat-diagnosztiká­nak és differenciáldiagnosztikának értékes mód­szere. Magunk mégis a daganat-detekciót valljuk a cytológiai módszer tulajdonképpeni rendelteté­sének. Álláspontunk szerint a cytológia létjogo­sultságát az adja meg, hogy korai, tünetmentes rákesetek és rákmegelőző állapotok felkutatásá­nak módszere, más szóval, a rákellenes tömegszű­rés eszköze lehet. Nem tartjuk feleslegesnek tisztázni azt, hogy a korai diagnosztika és a szűrés közös tartalmi vonásaik ellenére sem azonos fogalmak. A korai daganatfelismerés fogalma azt a törekvést fejezi ki, hogy a daganatot olyan korai állapotban ismer­jük fel, amikor a folyamat még eléggé lokalizált ahhoz, hogy kezelése teljes gyógyulást biztosítson. Természetesen a szűrés fogalma is magában fog­lalja ezt a törekvést. A különbség abban van, hogy a szűrés ezt a törekvést tömegméretekben és kez­­deményezően, tehát aktív felkutató jelleggel szol­gálja: a daganatkimutatásra alkalmas módszert a lakosság nagyobb rétegeire, panasz- és tünetben-Orvosi Hetilap 1977. 118. évfolyam, 36. szám tel, látszólag olyan egészséges személyekre is ki­terjeszti, akik enélkül nem kerültek volna orvosi észlelésre. A cytológia világszerte az ilyen értelem­ben vett tömegszűrés eszköze. A cytológiai tömegszűrés tulajdonképpen úgy­nevezett szelektív szűrés. Ez azt jelenti, hogy a teljes populációnak csak olyan kiválogatott cso­portjaira terjed ki, amelyek fokozottan vannak kitéve a rákkeletkezés veszélyeinek. A szelekció szempontjai lehetnek etiológiai tényezők (példa­ként utalunk a bronchus-rák, hólyagrák keletkezé­sére prediszponáló ipari ártalmakra stb.). A méh­nyakrák esetében nem etiológiai tényezők, hanem az életkor jelenti a szelekció alapját. Az a módszer tekinthető ideális szűrési mód­szernek, amely egyszerű, érzékeny és megbízható, valamint gazdaságos. Ezeket a kritériumokat a cy­tológia, a különböző anatómiai helyeken különbö­ző mértékben elégíti ki. Példaként említjük, hogy egyes szervekben (tüdő, gyomor) a vizsgálat gon­dos előkészítést igényel, az anyagvétel körülmé­nyes, nehézkes, a betegre nézve megterhelő. Ennek következtében a cytológia nem minden szerv diag­nosztikájában válhatott a tömegszűrés rutinmód­szerévé. A méhnyakrák vonalán a cytológia ideális szűrési módszernek bizonyult, ezért vált világszer­te a méhnyakrák elleni tömegszűrés szuverén esz­közévé. Ez a kiemelt szerep indokolja, hogy a méhnyakrák cytológiai tömegszűrésének kérdései­vel az onkológiai ellátás hazánkban is kiemelten foglalkozzék. A cytológiai tömegszűrés szervezetének kiépítése hazánkban. Hazánkban a cytodiagnosztikai munka első nyomai a negyvenes évek végére nyúlnak vissza. Eleinte csak a funkcionális cytológiát művelték, jóval később és szórványosabban kezdtek töreked­ni rák-diagnózisra. Az országos onkológiai háló­zat megszervezése után kezd tért hódítani a mód­szer. Gyökeres változás 1960-ban az első tíz szer­vezett cytodiagnosztikai állomás létrehozásával kö­vetkezett be. A szervezett cytodiagnosztikai háló­zat alapjainak lerakásával párhuzamosan kialakul­tak a cytológiai vizsgálatok indikációi, az együtt-1. ábra. Cytológiai laboratóriumok földrajzi megoszlása (1974. december 31.) 1* % 2131

Next