Orvosi Hetilap, 1979. április (120. évfolyam, 13-17. szám)
1979-04-01 / 13. szám - Kemény Pál: Április 4.
1* Április 4. Piros betűs ünnepünk április 4-e. Minden évben megemlékezünk róla, de méltatására nehéz illő szavakat találni. Azok érzik legjobban, hogy mennyire kifejező szó a „felszabadulás”, akik végigszenvedték a II. világháborút megelőző népellenes korszakot, a háború megpróbáltatásait, a német megszállást és a nyilas uralmat. Ezektől szabadított meg minket a Vörös Hadsereg, mikor a hitleri seregeket és nyilas szövetségeseiket kiűzte az országból. A felszabadulás fénye azonban nemcsak a múlt ijesztő árnyait oszlatta szét, de meg is világította előttünk a demokratikus fejlődés útját. Nem értünk még el az út végéhez, túlesik sokunk látóhatárán. Tudjuk, hogy még nemzedékek erőfeszítésére lesz szükség, míg végre megállhatunk majd a magunk Kánaánjánál. Hogy meddig jutottunk, arról mindennapjaink tapasztalatai győznek meg bennünket a legjobban. Biztos munkánk és kenyerünk, jól öltözött vidám gyermekeink, megváltozott városaink és újjáépülő falvaink, a forgalom és a kirakatok, a könyvtárak és az iskolák, az általános társadalmi biztosítás ... A szocialista egészségügy kialakításához is a felszabadulás nyitotta meg az utat. Elsősorban a gyermekekről történő gondoskodás terén tárultak fel új horizontok. A gyógyító és megelőző tevékenység egyesítése, amit a gyermekorvosok többsége mindig is összetartozónak tekintett, a régebbi betegségközpontú gondolkodást átalakította és az emberközpontú megelőző orvoslás szemlélete vált uralkodóvá. A céltudatos és következetes gyógyítómegelőző tevékenységnek és a fokozatosan emelkedő gazdasági és kulturális színvonalnak köszönhető a csecsemőhalálozás arányszámának folyamatos, lassú csökkenése, amit az egészségügyi helyzet indikátorának is szoktak tekinteni. Jóllehet, csecsemőhalandóságunk az európai országok — tőkés és szocialista államok — ezen mutatójának listájában még mindig elég hátul áll, de az 1978. évi 26 ezrelékes érték mégis a legalacsonyabb, amit történelmünk során valaha is elértünk. A kialakulásában szerepet játszó nagyon sokrétű összetett társadalmi és gazdasági tényezőket mellőzve — noha jelentőségük elsőrendű —, az egészségügyiek közül is csak néhányat említenék anélkül, hogy sorrendjük fontosságukat jelezné: a gyermekorvosi szakellátás kiterjesztése a gyermeklakosság mind szélesebb körére; rendszer Orvosi Hetilap 1979. 120. évfolyam, 13. szám rés terhesgondozás útján a terhesség és az intrauterin fejlődés zavartalanságának elősegítése és ellenőrzése; az anyát és gyermekét legkevésbé károsító korszerű szülésvezetés és újszülöttellátás módszereinek általánosítása; az Rh incompatibilitás esetén a későbbi terhességek veszélyeztetésének elhárítása (anti- immunglobulin oltással); az aktív védőoltások általános és következetes végrehajtása és újabb preventív oltások bevezetése súlyos, veszélyeket rejtő fertőző betegségek ellen (poliomyelitis, morbilli stb.); a szoptatás és az anyai gondozás időtartamának megnyújtása a hosszabb szülési szabadság és a gyermekgondozási segély révén; a nőitej-táplálás szorgalmazása mellett jó minőségű, könnyen elkészíthető tej tápszerekkel való ellátás és a korszerű csecsemőtáplálás módszereinek elterjesztése; a legeredményesebb aktív újszülöttellátás általánosítása; a koraszülöttek részére külön osztályok és speciális perinatális központok létesítése stb., stb. Ebben az esztendőben lesz a 20. évfordulója annak, hogy elhangzott az Egyesült Nemzetek Szervezetének deklarációja, melyben a gyermek jogait fogalmazták meg. Ennek megünneplésére az ENSZ az 1979-es évet „Nemzetközi Gyermekévnek” nyilvánította. Alig találhatnánk április 4-nél méltóbb alkalmat, hogy megemlékezzünk a Nemzetközi Gyermekévről, mert hazánkban a felszabadulás teremtette meg a gyermeki jogok érvényesülésének lehetőségét. Az Egészségügyi Világszervezet vezérigazgatója üzenetben szólította fel a tagországokat, hogy az 1979-es ünnepi évet használják fel a gyermekek érdekében kifejtendő széles körű tevékenységre. A gyermekév szolgáljon keretéül a gyermekek jólétét előmozdító intézkedéseknek és mindazon erőfeszítéseknek, melyekkel elő lehet segíteni, hogy a közösségek és a felelős vezetők minél jobban 751 Nemzetközi Gyermekév 1979