Orvosi Hetilap, 1980. május (121. évfolyam, 18-21. szám)

1980-05-04 / 18. szám - Levendel László - Lakatos Mária: Asztmás betegek relaxáló kezelése

gyógytornásztól, klinikai pszichológustól elvárható a relaxációs technikák ismerete és alkalmazása a mindennapi betegellátásban. Ma még az asztmás betegek otthoni ellátása, permanens gondozása nem tekinthető kidolgozottnak. A légzésrehabili­tációban az expectorációs eljárások elsajátítása mellett a relaxációs tréningnek fokozott jelentősé­get tulajdonítunk. Intézeteink sokban segítenék a gondozók munkáját, a betegek otthoni ellátását, ha a betegeket beiskolázva, a kezelésük önellátás­sal megoldható elemeit betanítva bocsátanák ha­za (42). A relaxációs eljárások jelentősége, módszerei az asztma gyógykezelésében még sok vonatkozás­ban tisztázatlanok, vitathatók. Csak újabb, töme­ges ellátásban szerzett tapasztalatok, azok ütköz­tetése, kritikai értékelése segíthet az indikációk ki­dolgozásában, a leggazdaságosabb felhasználásá­ban, az üres formalitások kiküszöbölésében. Az eddigi tapasztalatok azonban meggyőzően igazolják, hogy a tüdőgyógyászati hálózat, a maga fekvőintézeti, gondozói rendszerével a relaxációs eljárások megismerésével és alkalmazásával újabb lehetőségeket nyerhet az asztmás betegek színvo­nalasabb ellátásában és gondozásában. Összefoglalás. A relaxációs eljárások rövid át­tekintése után ismertetik légzési betegeken szer­zett tapasztalataikat és az általuk alkalmazott re­­laxáló módszert. Ez lényegében az autogén tréning módosított változata, tömeges ellátásra alkalmas és a légzésrehabilitációs komplex kezelésbe beépít­hető adaptáció. Az asztmás betegek kezelésében a relaxáció javallatát elsősorban a tartós hörgtágítás segítésében, az adrenerg szerek excesszív haszná­latának elkerülésében, a légzésrehabilitációs, ex­pectorációs eljárások megalapozásában, a neuro­tikus tünetek befolyásolásában látják. IRODALOM: 1. Alexander, A. B. és mtsai. Psy­­chosom. Med. 1972, 34, 38. — 2. Auge, R.: La kinesi­­therapie de l’asthme intermittent et de l’asthme chro­­nique. Masson et Cie. Paris. 1972. — 3. Arató O., Ko­­ronkai B., Sípos K.: MTS. OT. Módszertani Közlemé­nyek. 1970. — 4. Bagdy E.: Orv. Hetil. 1977, 118, 1331. — 5. Bagdy E., Koronkai B.: Relaxációs módszerek. Medicina, Bp. 1978. — 6. Blaha, H.: 2. Erkr. Atmungs­org. 1970, 133, 248. — 7. Bräutigam, W., Christman, P.: Psychosomatische Medicin. G. Thieme, Stuttgart, 1975. — 8. British Tuberc. Assoc. Brit. Med. J. 1968, 4, 71.— 9. Cappetti, V.: Gimnast. med. 1968, 16, 77. — 10. Clarke, O. S.: Med. J. Australia. 1970, 1, 535. — 11. Davis, M. H. és mtsai: J. Psychosom. Rés. 1973, 17, 121. — 12. Dekker, E., Green, J.: J. Psychosom. Rés. 1956, 1, 58. — 13. Demcsák-Kelen G.: Gyermekgyó­gyászat. 1966, 12, 371. — 14. Edel, H., Knaut, K.: Grundzüge der Atomtherapie Vig. Th. Steinkopff, Dresden, 1977. — 15. Edwards, G.: Brit. Med. J. 1960, 2, 492. — 16. Ehrenberg, H.: Krankengymnastik. 1970, 22, 169. — 17. Engeling, I.: Krankengymnastik. 1967, 19, 9. — 18. Fall­ers, C. J.: J. Allergy. 1970, 28, 513. — 19. Freedman, B. J.: Brit. Med. J. 1968, 4, 229. — 20. Gábor A.: Orv. L. 1949, 3, 572. — 21. Hajós K.: Orv. L. 1949, 5, 572. — 22. Heyer-Grote, L.: Atom­­schulung als Element der Psychotherapie. Wissen­schaftliche Buchgesellschaft. Darmstadt, 1970. — 23. Hidasi J.: Ideggyógy. Szle, 1971, 24, 109. — 24. Jacob­son, E.: Progressive Relaxation. Univ. of Chicago Press, Chicago, 1938. — 25. Jaeger Denavit, O., Gros­­sford, A.: Poumon. 1968, 24, 1121. — 26. Jones, R. S.: Lancet. 1972, 1, 4. — 27. Jones, A., Kerékjártó M.: Der Asthmatiker. H. H. Huber. Bern u. Stuttgart, 1967. — 28. Kahn, A. V. és mtsai: J. Psychosom. Res. 1974, 18, 89. — 29. Katsura, T. és mtsai: J. Jap. Psychosom. Soc. 1971, 6, 193. — 30. Kleinsorge, H., Klumbies, G.: Technik des Relaxation. 2. Aufl. Jena: Fischer Verl. 1962. — 31. Koronkai B., Horváth Sz.: Ideggyógy. Szle. 1967, 9, 402. — 32. Kuppe, K. O.: Phys. Med. Rehab. 1974, 15, 61. — 33. Lakatos M.: Tuberk. és Tüdőbetegs. 1963, 16, 16. — 34. Lakatos M., Levendel L.: A relaxá­­lás szerepe a súlyos tüdőgümőkóros betegek gyógy­kezelésében. 32. Tbc Nagygyűlés Kiadó, Bp. 1959. 107. — 35. Lakatos M., Levendel L.: Légzésrehabilitáció. Akad. Kiadó, Bp. 1976. — 36. Lakatos M., Lukács L., Levendel L.: Orv. Hetil. 1961. 102, 2278. — 37. Laka­tos M. és mtsai: Asthmás betegek légzésrehabilitációs kezelése. Előadás, 1973. IX. 22. Kékestető —• 38. Laka­tos M. és mtsai: Tuberk. és Tüdőbetegs. 1975, 28, 211. — 39. Levendel L.: Orv. Hetil. 1974, 115, 1683. — 40. Levendel L.: Orv. Hetil. 1976, 117, 147. — 41. Levendel L. : Pneumonologia Hungarica. Közlés alatt. — 42. Le­vendel L., Buda B.: A hörgi asthmás betegek vezeté­séről. Előadás. 1976. jún. 19. „Asthma bronchiale” kö­tet, Bp. 1977. 426. — 43. Levenson, R. W.: Psychophy­siology. 1974, 11, 86. — 44. Maher-Loughnan, G. P. és mtsai. Brit. Med. J. 1962, 2, 371. — 45. Maigne, R.: Arch. Med. Normandie. 1971, 10, 695. — 46. Mathe, A. A.: J. Psychosom. Res. 1971, 15, 349. — 47. Moorefield, C. W.: Amer. J. clin. Hypn. 1971, 13, 162. — 48. Noe­­sen, R.: Asklephios. 1965, 6, 168. — 49. Pasch, E.: Me­thodik der Entspannungs- und Atmungstherapie. Verl. J. Ambrosius Barth, Leipzig, 1970. — 50. Pattison, E. M. és mtsai. Int. J. Gr. Psychother. 1971, 21, 214. — 51. Pertorini R.: Pszichoterápia. Medicina, Bp. 1968. — 52. Rölke, J.: Z­­ärztl. Fortbild. 1960, 54, 703. — 53. Schultz, J. H.: Das autogene Training. G. Thieme, Stuttgart, 1970. 13. Auflage. — 54. Smith, M. M. és mtsai: Amer. Rev. Resp. Dis. 1970, 102, 236. — 55. Stokvis, B., Pflanz, M.: Disch. med. Wschr. 1961, 86, 237. — 56. Stokvis, B., Wiesenhütter, E.: Der Mensch in der Entspannung. 2. Auflage. Hippokrates Verlag, Stuttgart, 1963. — 57. Strupp, H. H. és mtsai: J. Psy­chosom. Res. 1974, 18, 337. — 58. Sturm, A.: Beitr. Tbk. 1954, 110, 429. — 59. Vachon, L.: Psychosom. Med. 1971, 24, 471. — 60. Vargha M.: Pszichol. Tanulmányok. 1963. V. 515. — 61. Weiner, H.: Psychology and human disease. N. Y.—Oxford—Amsterdam: Elsevier, 1977. — 62. Weiss, E. B., Segal, M. S.: Bronchial Asthma. Little, Brown, Boston, 1976. — 63. Wyss, F., Schmid, F.: Schweiz, med. Wschr. 1951, 81, 916. — 64. Yorkston, N. J. és mtsai: J. Psychosom. Res. 1974, 18, 371.

Next