Orvosi Hetilap, 1981. december (122. évfolyam, 49-52. szám)

1981-12-06 / 49. szám - Czeizel Endre: A heterológ arteficiális inszemináció és az ondóbank alkalmazásának orvos-genetikai indokai

I. A férj dominánsan öröklődő súlyos ártalma (pl. Huntington-chorea, bilateralis retinoblastoma). Ilyenkor az utódokban 50% körüli valószínűséggel ismétlődhet meg a súlyos ártalom. II. A férfi olyan kiegyensúlyozott kromoszóma rendellenessége (1. ábra), amely az utódban 100%­­os valószínűséggel halálos ártalmat idéz elő (2. áb­ra). III. A férj olyan súlyos elmebetegségben, pl. skizofréniában szenved, amelynek utódba történő átörökítésének magas, 15%, vagy további családtag hasonló betegségekor 20% (3. ábra) a kockázata és megfelelő gyógykezelés nem áll rendelkezésre. b) A házaspár érintettsége I. A szülők azonos típusú súlyos recesszív ár­talma (pl. mindkét szülő a vakság azonos genetikai típusában szenved). Az utódok kockázata ilyenkor 100%-os. II. Ha a szülők a kromoszóma azonos helyén az utódokra súlyos veszélyeztetettséget jelentő recesz­­szív-hibás gént „hordoznak”. Ilyenkor a szülők egészségesek, de az utódok kockázata 25%-os (4. ábra). Van olyan családunk, ahol már négy gyer­mek halt meg. A két-három gyermeket elvesztők száma pedig tekintélyes, nem beszélve az egy gyermeket gyászolókról. Ilyen esetben (pl. Werd­­ing—Hoffman-kór) a genetikai tanácsadás so­rán — mivel súlyos, gyógyíthatatlan árta­lomról van szó, amelyeken a méhen belüli mag­zati vizsgálat még nem megoldott — a 25%-os koc­kázat miatt a terhességtől való tartózkodást ajánl­juk. Ha a tanácsot kérők ezzel elégedetlenek, akkor a várakozás (remélve, hogy rövid időn belül a mag­zati kórismérés megoldódik) és az örökbe fogadás lehetősége vethető fel. Végül szóba jöhet az AID is. Ennek a javaslatnak az etikai és orvosi nehézsé­gét az okozza, hogy a szülők azonos arányban já­rulnak hozzá az utód veszélyeztetettségéhez, viszont egyelőre csak az apa „hagyható” ki. Idáig legna­gyobb számban ilyen javallat alapján történt AID a mi gyakorlatunkban. III. Rh-negatív vércsoportú anya és Rh-pozitív vércsoportú apa utódokban már manifesztálódott Rh­isoimmunisatióját követően. A szülési sorrend­del párhuzamosan a károsodás általában egyre sú­lyosabb, így ha már súlyos újszülött ártalom, illet­ve csecsemő- vagy magzati halálozás fordult elő és a szülők mégis szeretnének gyermeket, akkor az összes kezelési lehetőséget felvetve, végül szóba jö­het az Rh-negatív donorral végzett AID is. (A jövőt illetően az anti-D-gamma-globulin prophylaxis re­mélhetőleg ezt a javallatot kiküszöböli.) Az AID genetikai javallatainak egyéni­ családi és társadalmi haszna nyilvánvaló. A család a nagy kockázat helyett a szokásos, illetve annál is kisebb kockázat mellett vállalhatja az utódot. A társada­lom számára viszont nem lehet közömbös a súlyo­san sérült utódok világra jöttének ilyen formában történő megelőzése. Eddig anyagunkban 14 egész­séges utód született az AID genetikai indicatióját követően. Hazánkban genetikai javallat miatt éven­te maximum 20—50 esetben igényelhetik az AID-t. 3. Az ún. társadalmi javallat Ez esetben nem férjezett (hajadon vagy özvegy, illetve elvált) nők kívánnak gyermeket maguk vá­lasztotta szexuális kapcsolat nélkül. A háttérben (I) lelki sérülések, (II) a partnerválasztást nehezítő előnytelen külső, illetve betegség vagy fogyatékos­ság, (III) túlzott feminista beállítottság, vagy (IV) női homoszexualitás áll. Genetikai Tanácsadónk eddigi 6500 esete közül 3-nál merült fel ez az igény. E javallatkörrel jelenleg nem ajánlatos foglalkozni. S. S.-né 100654 930/1978 schizophrenia 3. ábra: Példa az artificiális inszemináció javallatára az elmebetegség magas kockázatának kivédésekor D. Gy.-n­é 270553 798/1977 1973. 1974. 11.21. VII. 5. 1973. 1974. VII. 10. Vili. 17. WM mucoviscidosis­­ heterozygota 4. ábra: A családfa az azonos mutáns génhordozó csa­ládtervezők magas veszélyeztetettségét, illetve az artificialis inszemináció javallatát érzékelteti

Next