Orvosi Hetilap, 1984. március (125. évfolyam, 10-13. szám)

1984-03-04 / 10. szám - Domján László - Simon László: Az elzáródásos sárgaság nem sebészi dekompressziójának lehetőségei

DÓMJÁN LAJOS DR. ÉS SIMON LÁSZLÓ DR. Az elzáródásos sárgaság nem sebészi dekompressziójának lehetőségei Megyei Kórház-Rendelőintézet, Kecskemét Endoszkópos Osztály (főorvos: Demján Lajos dr.) Megyei Kórház-Rendelőintézet, Szekszárd II. Belgyógyászati Osztály (főorvos: Simon László dr.) Szerzők megvitatják a perkután transzhepatikus epeúti drenázs, perkután transzhepatikus epeút protézis, endoszkópos transzduodenalis (nazobiliá­­ris) drenázs és endoszkópos transzduodenális pro­tézis, azaz az ún. nem sebészi dekompressziós eljá­rások módszereit, korlátjait, szövődményeit és eredményeit elzáródásos sárgaságban. Ezek az epe­úti drenázs módszerek csökkenthetik az elzáródá­sos sárgaságban szenvedő beteg műtéti morbiditá­sát és mortalitását. Irrevekábilis pankreász és epe­­útkarcinomában szenvedő betegek hónapokig élet­ben tarthatók ezúton. Szerzők hangsúlyozzák, hogy ezek a nem sebészi eljárások jó alternatívái lehet­nek a sebészi megoldásoknak választott betegeken és feltételezik, hogy a jövőben gyakrabban kerül­nek alkalmazásra. Az elzáródásos sárgaság kezelése sebészi fel­adat és a műtéti megoldás az esetek nagy részében eredményes. A sárgaság foka és fennállásának ideje szoros öszefüggésben áll a peroperatív mor­biditással és mortalitással (42), ezért minden ren­delkezésre álló diagnosztikus módszer felhasználá­sával törekedni kell egyfelől a gyors és pontos di­agnózisra (9, 15, 16), terápiás tevékenységünket pedig elsődlegesen az epeelfolyási akadály meg­szüntetésére kell összpontosítanunk (33, 42). A bi­liáris dekompresszió hatására javul a májparenchi­­ma funkciója, csökken a másodlagos portális hi­pertónia, valamint a tubuláris nekrózis, a hepato­­renális szindróma kialakulásának lehetősége; kö­vetkezésképpen csökken a műtéti kockázat. Malignus eredetű elzáródásos sárgaságban a betegek többsége rendszerint már inkurábilis álla­potban kerül műtétre (11, 17, 33), s a sebész több­nyire explorációra, vagy palliatív dekompressziós (by-pass) műtétre kényszerül. Ilyen esetekben azonban a sebészi drenázs műtétek mortalitása 15—33° к (2, 11, 17, 33, 37, 42), sőt, kiterjedt meta­­sztázisok esetén elérheti az 59%-ot is (11). Érthető tehát, hogy az utóbbi években előtérbe kerültek a különböző, kisebb kockázattal járó nem sebészi dekompressziós eljárások, mint: a perkután transz­hepatikus kolangiodrenázs, b. perkután transzhe­patikus epeút protézis, c. endoszkópos transzpillá­­ris (nazobiliáris) drenázs, s d. endoszkópos transz­duodenális protézis. Munkánk célja ezek ismertetése és értékelése mellett arra keresni a választ, hogy ezeknek az in­ Orvosi Hetilap 1984. 125. évfolyam, 10. szám 1* Possibilities of поп-surgical decompression in obs­tructive jaundice. Methods, limitations, complica­tions and results of percutaneous transhepatic chol­­angiodrainage, percutaneous transhepatic insertion of an endoprothesis, endoscopic transduodenal (na­­sobiliary) drainage and endoscopic transduodenal endoprothesis, the so called „поп-surgical decom­pression methods in obstructive jaundice” are dis­cussed by authors. These biliary drainage methods may reduce morbidity and mortality associated with surgery in patients with obstructive jaundice. Patients with unresectable carcinoma of the panc­reas and the biliary tract can be palliated for months. It is stated that these non-surgical proce­dures are valuable alternatives to surgery in selec­ted patients, and will be used more frequently in the future. vaziv beavatkozásoknak mi a helyük és szerepük a modern gasztroenterológiában. I. PERKUTÁN TRANSZHEPATIKUS KOLANGIODRENÁZS (PTCD). Egyszerű külső drenázst elsőként Kaude és mtsai (29) végeztek, sárgaság kezelésében Molnár és Stockum (35), Bucharth és Nielbo (3), Tylen és mtsai (47) alkalmazták. Kolangiográfiás katétert vezettek biztonságos mélyre, hogy hosszabb ideig tartó hatásos epeszállást biztosíthassanak. Hoevels és mtsai (22), valamint japán szerzők (37, 46) sike­resen vezették át a katétert a szűkületen és kombi­nált külső-belső drenázst készíthettek. Amerikai szerzők fejlesztették tovább az eszközöket és az el­járást, s ma már világszerte alkalmazott módszer­ről van szó (1, 7, 8, 13, 14, 18, 20, 26, 31, 32, 36, 40, 41). Hazánkban Juhász és mtsai (28) számoltak be 10 betegben végzett sikeres külső drenázs­­ról. Szerzők az 1983. évi 25. Jubileumi Gastro­­enterológiai Nagygyűlésen ismertették eseteiket és a különböző dekompressziós eljárásokkal kapcsola­tos álláspontjukat (49). Módszer A vérzési paraméterek ellenőrzése, szükség sze­rinti rendezése, antibiotikus profilaxis után — a pan­gó epe különösen epeút kövesség esetén fertőzött (19, 30) — PTC-t végzünk az ismertetett módon (15). Két­irányú felvételt készítünk, hogy meghatározhassuk a punkció helyét. A punkciós katétert a legegyenesebb lefutású, rendszerint a jobb poszterkor szegmentum ágba kell juttatni, mivel elsősorban innen lehet belső VT/T drenázst készíteni. Helyi érzéstelenítés után légzés- Ti szünetben szúrjuk az 1,2 mm átmérőjű polietilén ka- C_Q léterrel borított punkciós tűz analgetikumokat is tar- «.Э7

Next