Orvosi Hetilap, 1985. február (126. évfolyam, 5-8. szám)

1985-02-03 / 5. szám - Hutter Károly - Deli László - Katona András - Orosz István: Subclavia punkció - rutineljárás (?) Eredmények és szövődmények

egy arra vállalkozó osztály arra vállalkozó néhány munkatársa sajátítsa el teljes biztonsággal a mód­szert, uraljon egy behatolási módot, de azt teljes mértékben. Ezzel — adott alkalommal egymást is helyettesítve — egész kórházat tudnak ilyen igé­nyekkel kiszolgálni. Nálunk ezt a kardiológiai ké­szenléti szolgálat keretében osztályunk három kar­diológus szakorvosa látja el. Hangsúlyozni szeretnénk azonban azt is, hogy a subclavia punkció sem egyedüli üdvözítő eljárás, nem helyettesíti, hanem kiegészíti a perifériás per­­cután véna punkciókat. Tapasztalataink alapján a sorrendet így állíthatjuk fel, egyetértve Burr­ és Ahnefeld javaslatával: rövid, néhány órás i. v. ke­zeléseknél az injekciós tűnek van létjogosultsága. Kettő-négynapos tartós vénás terápiánál, pl. na­gyobb mennyiségű infúzió koplaló, vagy —­ előre­láthatólag átmenetileg — nyelésképtelen betegen, a percután véna punkció által felvezetett perifériás vénakanül javasolt. Több százas szériával szerzett tapasztalataink alapján ennyi ideig, megfelelő kau­­télák esetén nem gyulladnak be a vénák. Hepa­­rinozott betegeken egyértelműen ezt a beviteli mó­dot választjuk. Subclavia punkciót, PM felvezetésen kívül, a hosszabb vénás kezelést igénylő betegeken végezzük: súlyosabb cerebrovascularis laesiók, vagy egyéb okból táplálhatatlan betegek, valamint pun­­gálható perifériás vénák hiánya, vagy elfogyása esetén. Vénapreparáláshoz csak akkor folyamodunk, ha mindezek a lehetőségek kimerültek. Véleményünk tehát az, hogy a subclavia punk­ció rutineljárás, ha annak személyi és tárgyi felté­telei megvannak, s a módszert alkalmazók azokkal megfelelően élni is tudnak. Ez alatt az esetek kri­tikus megválogatását, valamint a szövődmények, a várható haszon és kockázat kellő felelősséggel tör­ténő mérlegelését értjük. IRODALOM: 1. Aubaniac, R.: L’injection intra­­veineuse sous claviculaire. Presse med. 1952, 60, 1456. — 2. Bacsa L., Kása I. és Murvay K.: A vena subclavia percutan kanulálását követő mellűri szövődmények. Pneumonologica Hungarica, 1977, 30, 314. — 3. Biró A., Lőrincz B. és Jakab I.: Tapasztalataink vér- és folya­dékbevitellel a vena subclavián keresztül. Orv. Hetik 1964, 105, 265. — 4. Blaskovich E. és Tarján J.: A vena subclavia punkció jelentősége a belgyógyászatban. Orv. Hetil. 1977, 118, 3094. — 5. Burri, C. és Gasser, D.: Anesthesiologie und Wiederbelebung. Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg, New York, 1971. — 6. Burri, C. és Ahnefeld, F. W.: Cava-Katheter. Springer-Verlag, Ber­lin, Heidelberg, New York, 1977. — 7. Ifj. Erdélyi M. és Antony V.: A röntgen vizsgálat szerepe a vena sub­clavia kanülálás szövődményeinek felismerésében. Cardiol. Hung. 1981, 10, 61. — 8. Földes E., Pósalaky G. és Gurdon J.: Vena subclavia kanülálásával szerzett tapasztalataink. MÁV Eü. Intézmények Tudományos Közleményei. IX. 1977, 313. — 9. Hutter L., Deli L. és Gergely T.: Vena subclavia percutan punkcióval szer­zett tapasztalataink 400 betegen. Orv. Hetil. 1978, 119, 1711. — 10. Lamboy L. és mtsai: A therápiás és kísér­letes célból végzett infraclavicularis subclavia punkció tapasztalatairól. Orv. Hetik 1978, 119, 2757. — 11. Ma­rosi Gy. és mtsai: A cava katheter lokalizálásának gyors, nem radiológiai módszere. Orv. Hetil. 1977, 118, 1113. — 12. Marosi Gy., Simon Zs. és Sági I.: Véna­­katheter okozta súlyos ritmuszavar. Anaesth. Int. Ther. 1978, 4, 181. — 13. Mészáros R., Barankay A. és Erdé­lyi M.: Tapasztalataink vena subclavia canulálással szívsebészeti betegeken. Anaesth. Int. Ther. 1977, 7, 71. — 14. Opderbecke, H. W. és Bardachzi, E.: Die Ver­wendung eines Cava-Katheters bei langdauernder Infusionsbehandlung. Dtsch. med. Wschr. 1961, 86, 203. — 15. Passlick, J., Hein, D. és Grabensee, B.: Punction der Vena jugularis interna als. Zugang zum extrakor­poralen Kreislauf bei Homodialyse, Homoperfusion und Plasmaseparation. Med. Welt. Bd. 32. Heft 29, 1981. — 16. Peters, J. L. és Armstrong, R.: Air embo­lism occuring as a complication of central venous catheterization. Ann. Surg. 1978, 187, 4, 375. — 17. Ross, S. M., Freedman, P. S. és Farman, J. V.: Air embolism after accidental removal of intravenous catheter. Brit. med. J. 1979, 1, 6169, 687. — 18. Singbard­, G. és Eisen­lohr, J. J.: Hemisyndrome nach missglückter Vena­­jugularis-interna-Punction. Anesthesist. 1982, 31, 95. — 19. Széll L. és Gaál P.: Folyadékbevitel a véna ca­­vába 100 betegen szerzett tapasztalatok alapján. Orv. Hetik 1971, 112, 2631. — 20. Széll K. és Gaál P.: Intra­­cavalis folyadékbevitel szerepe az intenzív therapiá­­ban. Orvosképzés, 1972/6 Suppl. 47, 112. — 21. Tonczar, L. és mtsai: Ist die angiographische Kontrolle eines Zentralvenenkatheters erforderlich? Anesthesist. 1977, 26, 586. — 22. Vimláti L. és Tassonyi E.: A vena cava superior kanülálásának néhány szempontja saját anya­gunk tükrében. Anaesth. Int. Ther. 1980, 5, 219. — 23. Worum L, Kakuk Gy. és Szegedi J.: Seldinger szerinti nagyvéna-katéterezés alkalmazása művesekezelésre. 213 haemodialysis tapasztalatai. Orvosképzés, 1974, 49, 85. — 24. Worum F. és mtsai: Átmeneti pacemaker ke­zelés a vena subclavián át intracardiális EKG-ellenőr­­zéssel. Orv. Hetik 1978, 119, 1163. — 25. Yoffa, D.: Supraclavicular subclavian venepuncture and cathete­rization. Lancet, 1965, II, 614. (Hutter Károly dr., Gyula, Pf.: 46. 5701) AUTOMATIKUS OZMOMÉTER 1985. évi szállítására rendeléseket felveszünk. - orvosi és fiziológiai vizsgálatokhoz, fagyáspontcsökkenés alapján - gyors, pontos, megbízható, könnyen kezelhető - digitális kijelzés (0-2000 mOsm/kg), eredménymegőrző memóriával Cím: MIKRO Elektronikai GMK, 6726, Szeged, Gyapjas P. u. 29.

Next