Orvosi Hetilap, 1985. november (126. évfolyam, 44-47. szám)
1985-11-03 / 44. szám - Somogyi Endre: A forradalom szellemében
2696 A magyar orvostársadalom tudományos és gyógyító tevékenységéről egyaránt híres volt. Hírünk a világban ma sem rossz, de ez nem mentesít bennünket, hogy ne vizsgáljuk kritikusan lehetőségeinket, tevékenységünket. Tudományos lehetőségeink évek óta egyre szőkébb keretek közé szorulnak vissza. Mindenekelőtt műszerparkunk elavultsága, a nemzetközi szinttel való lépéstartás lehetetlensége jelent gondot, melyet egy ponton túl már a kreativitás sem képes kompenzálni. A gondok felismerése megtörtént! A korrekció bizonyára csak lassan történhet. Ezért fontos a meglévő és fejleszthető nemzetközi tudományos kapcsolatainkat jól hasznosítva, segítve legalább egyes területeken az élvonalban maradni. A betegellátás mikéntjét a lakosság mindig élénk érdeklődéssel követi. Az is nyilvánvaló, hogy az egészségügyi ellátás társadalmi ügy. Természetszerű, hogy a változtatás vitával történik, mert számosan ragaszkodnak a régi formákhoz, idegenkednek az újtól. Ezért a jelenleg folyó gazdasági változások során a bürokratikus korlátok lebontásában az egészségügynek is meg kell találnia az előremutató tennivalókat, még viták árán is. Nem kevésbé jelentős az orvosok tevékenysége a beteg emberek meggyógyítása, mielőbbi munkába állítása, a folyamatosabb munka biztosítása szempontjából sem. Az évente mintegy másfélszáz millió beteggel való találkozás a lakosság morális magatartásának, közgondolkozásának alakítása szempontjából sem elhanyagolható. Mindehhez természetesen az egészséges orvosi morál nélkülözhetetlen. Az igazságügyi orvos munkája során széles felületen találkozik az orvosi tevékenység szinte minden aspektusával. A vizsgált ügyeknek csak töredékében kerül sor felelősségre vonásra. Az ügyek nagyobb részében inkább magatartásbeli gondok játszanak szerepet. Egyértelműen megállapítható, hogy döntően nem az ismeretek hiánya, hanem a gondatlan magatartás a hibák forrása. Az egész orvostársadalom érdeke, valamennyiünk feladata, hogy a megkopott, jó értelemben vett orvosi tekintélyt, áldozatkész, magasszintű és humánus tartalmú tevékenységgel a közgondolkozásban is helyreállítsuk. Ebből következik, hogy gyorsabban kell alkalmazkodni az új feladatokhoz és hatékonyabb segítséget kell kapni a társadalomtól is. Szüntelenül alakuló, fejlődő társadalmunkban az ellentmondásokat is közösen kell elvállalni. Sokszor szóba kerülnek ma kisebb-nagyobb összejöveteleken, de még párttaggyűléseken is az ún. társadalmi ellentmondások. Sokan talán azt gondolják, hogy változtatás nélkül kell tudomásul venni ezeket. Nincs konfliktusmentes világ. Demokratikusabb, őszintébb világunk formálásában az új a régit konfliktusokkal terhesen váltja fel, és biztosak lehetünk, hogy amit ma teszünk, egyszer ismét változtatásra éretté válik. Ha konzerválnánk a régit, csak visszafelé haladhatnánk. Engels írja az Anti-Dühring-ben: ,,A civilizáció minden új előrelépése egyúttal egyenlőtlenségek új előrelépése”. Természetes, hogy egészségügyi szervezetünkben sem az igazgatásban, sem a betegellátásban nem függetleníthetjük magunkat a külső körülményektől. Dolgainkat fokozatosan, a reális lehetőségekhez alkalmazkodva kell végeznünk, annyit vállalva, amennyit meg is tudunk valósítani. De vállalkozni, kezdeményezni kell. Gondjainkat csak szocialista úton járva lehet megoldani, mint ahogy ellentmondásainkat is csak ilyen álláspontról lehet megválaszolni. Az egészségügyi, a szociálpolitikai ellátás feladatai a párt és kormány előtt jól ismertek, továbbfejlesztésük érdekében az MSZMP XIII. kongresszusa állást foglalt. A tennivalók kimunkálása a társadalmi és szakmai köröknek egyaránt feladata. Az elhatározottságot jól mutatja többek között, a közelmúltban bevezetett, a korábbinál kedvezőbb gyermekgondozási díj és más szociálpolitikai intézkedés, melynek több irányú előnye is várható. Az orvosok, egészségügyi dolgozók már nem egyszer bebizonyították, hogy esküjükhöz híven úrrá lesznek a nehézségeken. Az értelmes célok érdekében nem sajnálják az erőfeszítéseket sem. A vezetők feladata, hogy a munkahelyeken ilyen légkört teremtsenek. Mai körülmények között így értelmezhetjük helyesen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméit. Somogyi Endre dr.