Orvosi Hetilap, 1986. március (127. évfolyam, 9-13. szám)
1986-03-02 / 9. szám - Dr. Cserháti István 1930-1986
Súlyos veszteség érte a Szegedi Orvostudományi Egyetemet. 1986. január 22-én elhunyt Dr. Cserháti István egyetemi tanár, az orvostudomány doktora, az Egyetem rektora, a II. sz. Belgyógyászati Klinika igazgató professzora. Etes-Albertaknán született 1930-ban. Apja, aki a bányaüzemben volt vasesztergályos, 1935-től vett részt a munkásmozgalomban; anyja is a Kommunista Párt tagja volt. Ez a családi környezet s a bányatelepen látottak, tapasztaltak voltak meghatározói további magatartásának, munkálkodásának. 1949-ben érettségizett Salgótarjánban — ekkor lépett be a Magyar Dolgozók Pártjába. Egyetemi hallgató korában, 1949-től 1955-ig aktívan részt vett az egyetemi ifjúsági mozgalomban. 1957-től volt tagja a Magyar Szocialista Munkáspártnak. Előbb a Klinikai Alapszervezet titkáraként működött, majd 1968-ban a Szegedi Orvostudományi Egyetem MSZMP Végrehajtó Bizottságának titkárává választották. E tisztséget 1975-ig töltötte be. 1975-től tagja volt az MSZMP Szeged Városi Bizottságának és Végrehajtó Bizottságának is. 1985-ben a XIII. Pártkongresszuson, addigi munkájának elismeréseként, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja lett. Mint azt többször mesélte, 1949-ben a budapesti egyetemre nyert felvételt, mégis Szegeden kezdte meg tanulmányait. Ám ezt a „véletlen cserét” sohasem bánta meg, a városhoz élete végéig ragaszkodott, közéleti tevékenysége során érte munkálkodott. Mint embert, a csöndes szerénység, puritánság jellemezte. Mindig higgadt, megfontolt volt. Munkatársai nem emlékeznek arra, hogy valaha indulatosnak látták volna. Igen sok jó barátja volt, akik bármikor, bármilyen kéréssel felkereshették. De nemcsak barátok, közeli ismerősök, munkatársak — gyakran mások is hozzá fordultak; igyekezett mindenkinek segíteni. Ha nem tudott, az sohasem rajta múlott. Munkájában lendületesnek, következetesnek, szívósan kitartónak ismertük meg. Igazi gyógyító orvos, jó klinikus volt. Elsőrendű feladatának a betegek ellátását tekintette. A II. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatójaként megszervezte a haematológiai osztályt és ambulanciát a hozzájuk csatlakozó laboratóriumokkal. Ezek nemcsak nagyszámú beteg ellátását végzik (egész Dél-magyarország), de munkájuk — mai lehetőségeinkhez képest — magas színvonalú. A korábban már meglevő kardiológiai osztálya tovább fejlesztette, felszereltségét 499