Orvosi Hetilap, 1986. október (127. évfolyam, 40-43. szám)

1986-10-05 / 40. szám - Kiss Szabó Antal: A csecsemőkori hirtelen halál terminológiai és etiológiai problémái napjainkban

KISS SZABÓ ANTAL DR. A csecsemőkori hirtelen halál terminológiai és etiológiai problémái napjainkban Hajdú-Bihar megyei Tanács Kórház-Rendelőintézet, Debrecen I. Gyermekosztály (osztályvezető főorvos: Kiss Szabó Antal dr.) Az időről időre váratlanul bekövetkező, ritkábban a boncasztalon is megmagyarázhatatlan csecsemő­­kori hirtelen halál ma mind a fogalmi meghatáro­zás, mind a megnevezés szempontjából vita tárgyát képezi nemcsak a nemzetközi, de a hazai iroda­lomban is. A nálunk leginkább elfogadott „csecse­mőkori hirtelen halál” megjelölés vitatható, mert általános összefoglalása valamennyi „mors subita”­­nak, de éppen a legfontosabbat nem jelöli ezek közül egyértelműen, a nemzetközi irodalom egy részében syndromának nevezett „megmagyarázha­tatlan”­ csoportot. A sudden infant death syndrome (SIDS) kifejezést is számosan ellenzik, mert nem tartják összeegyeztethetőnek a halál tényét a synd­roma fogalmával. A szerző javasolja az időközben feledésbe ment bölcsőhalál megjelölést — és en­nek használatát a magyar irodalomban —, amely jelzi a halál sajátos megnyilvánulási formáját és nem a hátterében álló különféle, nehezen értelmez­hető okokat. A bölcsőhalál kór származása ma szin­tén élénk kutatás és vita tárgya. Ennek — ma leg­inkább érdeklődésre számot tartó — néhány tisztá­zatlan elméleti vonatkozását elemzi a szerző regio­nális epidemiológiai adatok alapján. Írásos emlékek tanúsítják, hogy 3000 éve, ami­kor a bibliai Salamon király előtt — a bölcs Sala­mon előtt — a halott csecsemőjét karjában tartó aszony így panaszolta el gyászát: „... amikor pe­dig hajnalban felkeltem, hogy megszoptassam az én fiamat, ímé, az már meghalt. . — minden bi­zonnyal — az emberi történelem első bölcsőhalálá­ról, párnahaláláról, a csecsemőkori hirtelen halálról szólt. (Bibliai Ótestamentum, Királyok Könyve, 3. fejezet, 21. vers). Historikus érdekességű, hogy ma is így kezdődik és végződik szinte minden hirtelen halott csecsemő anamnézise (34). Legalábbis ilyen­nek ismerjük és ismertük meg ezt a sajátos halál­nemet mindmáig, amely a múlt évezredek-évszáza­­dok során azóta is végigkísérte az emberiség törté­nelmét. Érdekesen alakult a története. Két évtizeddel ezelőtt jórészt párnahalálnak, bölcsőhalálnak ne­vezték, ám az 1963-ban Seattle-ben (47) megtartott Terminological and aetiological problems of sudden infant death. Sudden infant death occurring unex­pectedly and sometimes unexplainable even at nec­ropsy is a problem as to its conceptual definition and designation in the relevant literature. In Hun­gary the „sudden infant death” is used. This, ho­wever, includes all „mors subita” and does not dif­ferentiate the „unexplainabe” cases that are con­sidered a syndrome in the international literature. Many specialists disapprove the designation „sud­den infant death syndrome” (SIDS) since the fact of death is incompatible with the concept of synd­rome. The author suggests to use the designation „cradle death” — applied in the past, too — which refers to the special circumstances of death and not to its cause. The origin of „cradle death” is also obscure and it should be clarified. Tue authors tries analyse same theoretical aspects an the basis of regional epidemiological data. konferencia amellett döntött, hogy a nem, vagy ne­hezen magyarázható csecsemőkori hirtelen halált ,.csecsemőkori hirtelen halál syndroma” (sudden infant death syndrome, SIDS) néven fogadják el. Bár a világirodalom közleményeinek többsége ezt követően a SIDS megjelölést szerepelteti (3, 26, 40), mégis — ennek ellenére — nehezen érthető, hogyan lehet bármiféle halált syndromaként re­gisztrálni, még akkor is, ha számos ismeretlen vagy jól nem magyarázható tényező is áll a hátterében. Azóta többen kifejezték ellenzésüket a megneve­zéssel kapcsolatban (1, 43, 44, 46). Mi magunk a ré­gi jó magyar szó, a bölcsőhalál mellett törünk pál­cát — és ennek használatát javasoljuk —, kifejez­vén ezzel a halál sajátos megjelenési formáját és nem a hátterében álló tisztázatlan okokat. Valójában a hazai irodalom gyakran használt „csecsemőkori hirtelen halál” kifejezés is vitatha­tó, mert általános és átfogó megjelölése valamennyi hirtelen — csekély vagy semmitmondó előzmény­nyel bekövetkezett — exitusnak, így ide sorolható minden várt vagy várható |sudden. expected (pl. a diagnosztizált különféle fejlődési rendellenességben elhaltak)­ és váratlan, de jól magyarázható „mors subita” [sudden, unexpected, explained (pl. a cse-$1 A tanulmány tárgyköréhez tartozó referátumok számunk folyóiratreferáló rovatában találhatók. Orvosi Hetilap 1986. 127. évfolyam, 40. szám 241 NO­I

Next