Orvosi Hetilap, 1986. október (127. évfolyam, 40-43. szám)
1986-10-05 / 40. szám - Kiss Szabó Antal: A csecsemőkori hirtelen halál terminológiai és etiológiai problémái napjainkban
KISS SZABÓ ANTAL DR. A csecsemőkori hirtelen halál terminológiai és etiológiai problémái napjainkban Hajdú-Bihar megyei Tanács Kórház-Rendelőintézet, Debrecen I. Gyermekosztály (osztályvezető főorvos: Kiss Szabó Antal dr.) Az időről időre váratlanul bekövetkező, ritkábban a boncasztalon is megmagyarázhatatlan csecsemőkori hirtelen halál ma mind a fogalmi meghatározás, mind a megnevezés szempontjából vita tárgyát képezi nemcsak a nemzetközi, de a hazai irodalomban is. A nálunk leginkább elfogadott „csecsemőkori hirtelen halál” megjelölés vitatható, mert általános összefoglalása valamennyi „mors subita”nak, de éppen a legfontosabbat nem jelöli ezek közül egyértelműen, a nemzetközi irodalom egy részében syndromának nevezett „megmagyarázhatatlan” csoportot. A sudden infant death syndrome (SIDS) kifejezést is számosan ellenzik, mert nem tartják összeegyeztethetőnek a halál tényét a syndroma fogalmával. A szerző javasolja az időközben feledésbe ment bölcsőhalál megjelölést — és ennek használatát a magyar irodalomban —, amely jelzi a halál sajátos megnyilvánulási formáját és nem a hátterében álló különféle, nehezen értelmezhető okokat. A bölcsőhalál kór származása ma szintén élénk kutatás és vita tárgya. Ennek — ma leginkább érdeklődésre számot tartó — néhány tisztázatlan elméleti vonatkozását elemzi a szerző regionális epidemiológiai adatok alapján. Írásos emlékek tanúsítják, hogy 3000 éve, amikor a bibliai Salamon király előtt — a bölcs Salamon előtt — a halott csecsemőjét karjában tartó aszony így panaszolta el gyászát: „... amikor pedig hajnalban felkeltem, hogy megszoptassam az én fiamat, ímé, az már meghalt. . — minden bizonnyal — az emberi történelem első bölcsőhaláláról, párnahaláláról, a csecsemőkori hirtelen halálról szólt. (Bibliai Ótestamentum, Királyok Könyve, 3. fejezet, 21. vers). Historikus érdekességű, hogy ma is így kezdődik és végződik szinte minden hirtelen halott csecsemő anamnézise (34). Legalábbis ilyennek ismerjük és ismertük meg ezt a sajátos halálnemet mindmáig, amely a múlt évezredek-évszázadok során azóta is végigkísérte az emberiség történelmét. Érdekesen alakult a története. Két évtizeddel ezelőtt jórészt párnahalálnak, bölcsőhalálnak nevezték, ám az 1963-ban Seattle-ben (47) megtartott Terminological and aetiological problems of sudden infant death. Sudden infant death occurring unexpectedly and sometimes unexplainable even at necropsy is a problem as to its conceptual definition and designation in the relevant literature. In Hungary the „sudden infant death” is used. This, however, includes all „mors subita” and does not differentiate the „unexplainabe” cases that are considered a syndrome in the international literature. Many specialists disapprove the designation „sudden infant death syndrome” (SIDS) since the fact of death is incompatible with the concept of syndrome. The author suggests to use the designation „cradle death” — applied in the past, too — which refers to the special circumstances of death and not to its cause. The origin of „cradle death” is also obscure and it should be clarified. Tue authors tries analyse same theoretical aspects an the basis of regional epidemiological data. konferencia amellett döntött, hogy a nem, vagy nehezen magyarázható csecsemőkori hirtelen halált ,.csecsemőkori hirtelen halál syndroma” (sudden infant death syndrome, SIDS) néven fogadják el. Bár a világirodalom közleményeinek többsége ezt követően a SIDS megjelölést szerepelteti (3, 26, 40), mégis — ennek ellenére — nehezen érthető, hogyan lehet bármiféle halált syndromaként regisztrálni, még akkor is, ha számos ismeretlen vagy jól nem magyarázható tényező is áll a hátterében. Azóta többen kifejezték ellenzésüket a megnevezéssel kapcsolatban (1, 43, 44, 46). Mi magunk a régi jó magyar szó, a bölcsőhalál mellett törünk pálcát — és ennek használatát javasoljuk —, kifejezvén ezzel a halál sajátos megjelenési formáját és nem a hátterében álló tisztázatlan okokat. Valójában a hazai irodalom gyakran használt „csecsemőkori hirtelen halál” kifejezés is vitatható, mert általános és átfogó megjelölése valamennyi hirtelen — csekély vagy semmitmondó előzménynyel bekövetkezett — exitusnak, így ide sorolható minden várt vagy várható |sudden. expected (pl. a diagnosztizált különféle fejlődési rendellenességben elhaltak) és váratlan, de jól magyarázható „mors subita” [sudden, unexpected, explained (pl. a cse-$1 A tanulmány tárgyköréhez tartozó referátumok számunk folyóiratreferáló rovatában találhatók. Orvosi Hetilap 1986. 127. évfolyam, 40. szám 241 NOI