Orvosi Hetilap, 1987. február (128. évfolyam, 5-8. szám)
1987-02-01 / 5. szám - Merksz Miklós - Tóth József: Here-mellékhere fúziós rendellenességek le nem szállt herénél
vagy csökevényes lesz, vagy súlyos esetben ki sem fejlődik. De bármely okból lesz is elégtelen a hormontermelés, a mellékhere anomáliája és a here a mellékhere fúzió zavara ugyanúgy létrejöhet. Az irodalomban eddig közölt mellékhere fejlődési rendellenességek szinte kivétel nélkül retineált heréhez társultak (7, 13, 17, 18, 19). Hadziselimovic (10) retineált herével született újszülötteket vizsgálva azt találta, hogy a mellékhere valamennyinél rövid és csökevényesen fejlett volt; ennek okát egyértelműen hormonális deficittel magyarázza. Gonadotropin-RH adása után 60%ban a herék leszálltak, és a mellékhere hossza és struktúrája normálissá vált. A két anomália társulásában ok-okozati összefüggést keresve, számos kérdés merülhet fel: Azért jött-e létre a here retentio, mert a mellékhere abnormis volt ? Azért vált-e rendellenessé a mellékhere, mert retineált helyzetében fejlődése zavart szenvedett? A here dysgeneticus állapota okozta-e a mellékhere fúziós rendellenességét ? Ezekre a kérdésekre ma még teljes bizonyossággal nem tudjuk a választ, és sok, egymásnak ellentmondó tanulmány is napvilágot látott (2, 5, 10, 12,19, 23, 27). Amiben a vélemények egyetértenek: az alapvető hiba az androgén hormon deficit, és végső soron ez felelős a here retentioért, a fúzió zavaráért, és a here dysgeneticus állapotáért. A mellékhere fejlődési rendellenességével foglalkozó irodalmi adat régebben világviszonylatban is ritkaságnak számított. 1961-ig 29 eset közlésével találkozhatunk (7). Az utóbbi években azonban a klinikusok, az orchidopexiát végző orvosok is beszámoltak a műtét során észlelt mellékhere fejlődési rendellenességekről (13, 17, 19). Az anomália az egyes szerzőknél, különböző gyakorisággal fordult elő. Ezt befolyásolja, hogy az operatőr mennyire tudatosan szemléli a műtét során a here és a mellékhere állapotát. Marshall és mtsai (17) betegeik 36%-ánál, Mininberg és Schlossberg 60%-uknál (19), Heath és mtsai is kb. 30%-ban észlelték (13). Saját beteganyagunknál 23,6%-ban találtuk ezt a szemmel jól észlelhető, nyilvánvaló anomáliát. A here kisebb, hypoplasiás vagy petyhüdt voltát is magas arányban (40,4%, illetve 20,7%) észleltük a vizsgált gyermekekben. Feltűnő volt továbbá, hogy fúziós zavar esetén a here kisebb volta 72%-os gyakorisággal fordult elő. A kisebb, sőt még a petyhüdt here sem jelenti azt, hogy a fertilitási készség a következőkben biztosan hiányzik majd, annál is inkább, mert a here növekedését és a jó turgor kialakulását a műtét után évek múlva nemegyszer észleltük. Ezt a készséget gyermek herén megítélni még nem lehet. Érett férfiakban kisebb here esetén Molnár (20) adatai szerint a here nagysága és az infertilitás foka között az össze- 237 2. ábra. A here-mellékhere fúziós rendellenességek típusai