Orvosi Hetilap, 1987. február (128. évfolyam, 5-8. szám)

1987-02-01 / 5. szám - Merksz Miklós - Tóth József: Here-mellékhere fúziós rendellenességek le nem szállt herénél

vagy csökevényes lesz, vagy súlyos esetben ki sem fej­lődik. De bármely okból lesz is elégtelen a hormonter­melés, a mellékhere anomáliája és a here a mellékhere fúzió zavara ugyanúgy létrejöhet. Az irodalomban eddig közölt mellékhere fejlődési rendellenességek szinte kivétel nélkül retineált heréhez társultak (7, 13, 17, 18, 19). Hadziselimovic (10) reti­neált herével született újszülötteket vizsgálva azt ta­lálta, hogy a mellékhere valamennyinél rövid és csö­­kevényesen fejlett volt; ennek okát egyértelműen hor­monális deficittel magyarázza. Gonadotropin-RH adá­sa után 60%ban a herék leszálltak, és a mellékhere hossza és struktúrája normálissá vált. A két anomália társulásában ok-okozati összefüg­gést keresve, számos kérdés merülhet fel: Azért jött-e létre a here retentio, mert a mellékhere abnormis volt ? Azért vált-e rendellenessé a mellékhere, mert retineált helyzetében fejlődése zavart szenvedett? A here dys­­geneticus állapota okozta-e a mellékhere fúziós rend­ellenességét ? Ezekre a kérdésekre ma még teljes bizo­nyossággal nem tudjuk a választ, és sok, egymásnak ellentmondó tanulmány is napvilágot látott (2, 5, 10, 12,19, 23, 27). Amiben a vélemények egyetértenek: az alapvető hiba az androgén hormon deficit, és végső so­ron ez felelős a here retentioért, a fúzió zavaráért, és a here dysgeneticus állapotáért. A mellékhere fejlődési rendellenességével foglal­kozó irodalmi adat régebben világviszonylatban is rit­kaságnak számított. 1961-ig 29 eset közlésével talál­kozhatunk (7). Az utóbbi években azonban a kliniku­sok, az orchidopexiát végző orvosok is beszámoltak a műtét során észlelt mellékhere fejlődési rendellenessé­gekről (13, 17, 19). Az anomália az egyes szerzőknél, különböző gyakorisággal fordult elő. Ezt befolyásolja, hogy az operatőr mennyire tudatosan szemléli a műtét során a here és a mellékhere állapotát. Marshall és mtsai (17) betegeik 36%-ánál, Mininberg és Schlossberg 60%-uknál (19), Heath és mtsai is kb. 30%-ban észlel­ték (13). Saját beteganyagunknál 23,6%-ban találtuk ezt a szemmel jól észlelhető, nyilvánvaló anomáliát. A here kisebb, hypoplasiás vagy petyhüdt voltát is magas arányban (40,4%, illetve 20,7%) észleltük a vizsgált gyermekekben. Feltűnő volt továbbá, hogy fúziós zavar esetén a here kisebb volta 72%-os gyakori­sággal fordult elő. A kisebb, sőt még a petyhüdt here sem jelenti azt, hogy a fertilitási készség a következők­ben biztosan hiányzik majd, annál is inkább, mert a here növekedését és a jó turgor kialakulását a műtét után évek múlva nemegyszer észleltük. Ezt a készséget gyermek herén megítélni még nem lehet. Érett férfiak­ban kisebb here esetén Molnár (20) adatai szerint a here nagysága és az infertilitás foka között az össze- 237 2. ábra. A here-mellékhere fúziós rendellenességek típusai

Next