Orvosi Hetilap, 1987. július (128. évfolyam, 27-30. szám)

1987-07-05 / 27. szám - Bánki M. Csaba: Neuropeptidek: új láncszem a pszichiátriai betegségek patogenezisében

neuropeptidek koncentrációi a testfolyadékokban kü­lönböző betegségekben, és így csoportok között össze­hasonlítások tehetők. Az alábbiakban ezt a beosztást követjük. Neuropeptid stimulációs tesztek 1. Thyreoid stimulációs teszt A thyreotropin-stimuláló hormon (TRH) a leg­egyszerűbb szerkezetű neuropeptid, mindössze 3 ami­­nosavból áll, és ezt sikerült elsőként azonosítani. Szin­tézisét már a 70-es évek elején megoldották, így humán alkalmazásával jelentős tapasztalat gyűlt egybe. A TRH-teszt pszichiátriai vonatkozásait az Orvosi Hetilap korábban részletesen ismertette (3, 5). A TRH közvetlen pszichotrop hatásai (esetleges antidepresz­­száns vagy stimuláns hatás) emberben még nem kellő­képpen tisztázottak, az ismert adatok ellentmondóak (27), talán pharmacokinetikai okokból is. Mivel iga­zolt, hogy a TRH az idegrendszer számos, a hypotha­­lamustól távoleső részében is megtalálható, továbbá hogy sok adat szól neurotransmitter-funkciója mellett, e téren rövidesen új eredmények várhatók. 2. ACTH-stimulációs teszt A corticocotropin-stimuláló faktor (CRF) egy 41 aminosavból álló peptid, amelynek szerkezetét Vale és mtsai tisztázták 1981-ben (46). A szintetikus készít­mény már 1982 végén rendelkezésre állt. A pszichiát­riai vizsgálatokról Oold és mtsai (20) adtak elsőként ösz­­szefoglalót: aktív depressziós fázisokban a CRF­ ki­­váltotta ACTH-választ szignifikánsan kisebbnek talál­ták, mint ugyanezen betegek remissióiban, mániás fá­zisokban vagy egészséges személyekben; ez utóbbi csoportok között azonban nem volt eltérés. A csök­kent ACTH-válasz mögött a depresszióban fokozott cortisol-szint ép feedback-mechanizmusának fékező hatása állhat, vagy inkább egy elsődlegesen felfoko­zott endogén CRF-termelés miatti másodlagos csök­kent válaszkészség a hypophysisben. Még érdekesebb e szerzők másik vizsgálata, amelyben egészséges sze­mélyeknek adtak tartós CRF-infúziót: ennek követ­keztében egy mérsékelt, de permanens hypercortica­­lismus-szerű állapot kialakulása volt megfigyelhető, amelyet kismérvű, depresszív színezetű pszichés tüne­tek is kísértek. Hasonló eredményekről számolt be egy európai kutatócsoport is (22, 23), akik mind a humán, mind a korábban szintetizált birka-CRF hatásait vizs­gálták. Az előbbi emberben rövid, 1—2 órás hatás­tartammal rendelkezik, de vele az ACTH-válasz csök­kenése depresszióban még kifejezettebb. A CRF eset­leges közvetlen pszichikai hatásairól ezek a szerzők észrevételeket nem közöltek. 3. Növekedésihormon-stimulációs teszt A 44 aminosavból álló növekedésihormon-stimu­­lációs faktort (GRF) emberi pancreas-tumorból sike­rült izolálni 1982-ben, az eredmény Vale és mtsai, valamint Quillemin és mtsai (21) egyidejű érdeme. Ha­bár a GRF szintézise is megoldott és a peptid humán alkalmazása megkezdődött, pszichiátriai betegek vizs­gálatáról eddig nem jelent meg közlemény. Specifikus növekedésihormon-stimuláló tulajdonságát eddig egészségesekben (15), acromegaliás betegekben (24) és GH-deficiens fejlődési zavarokban igazolták (9). 4. Többszörös stimulációs tesztek Többen igyekeztek informatívabb eredményhez jutni neuropeptidek, elsősorban a TRH adására bekö­vetkező szimultán hormonválaszok együttes elemzé­­zéséből (2, 4, 10, 49). A TRH egészségesebben a TSH mellett a prolactin (PRL) elválasztását is serkenti, sok betegségben pedig paradox GH-választ is kivált. Egy korábbi vizsgálatunkban elsősorban a depressziós, de részben más pszichiátriai betegségben szenvedő cso­portokban is gyakran találtunk csökkent TSH-választ, csökkent PRL-választ, valamint rendellenes GH-vála­­szokat is; ezek az eltérések azonban egymással nem korreláltak (4). Valamennyi vizsgálatban és saját anyagunkban is következetesen észlelhető volt azon­ban, hogy két vagy több rendellenes hormonválasz egy­idejű fellépése egészségesekben alig vagy egyáltalán nem észlelhető, míg depressziós betegek közel felében legalább két kóros válasz volt egyszerre kimutatható. Ennek magyarázatára az a feltételezés született, hogy depresszióban károsodik a hypothalamus-hypophysis kapcsolat, így megbomlik a visszacsatolási körök élet­tani működése — ebben pedig a hypothalamusra ható agyi transmitter-rendszerek sérülése játszhat szerepet. Míg egyes endokrin válaszok más pszichiátriai beteg­ségekben (pl. schizophreniában) is kórosak lehetnek, több ilyen rendellenesség társulása a depresszió vi­szonylag specifikus jellemzője (4). Más szerzők más sti­mulációs tesztek (LRH, insulin stb.) társításával, a vizsgált változók nagyobb számával alapvetően ugyan­erre a következtetésre jutottak (10, 49). Neuropeptidek mérése emberben 1. TRH A mai napig csak egyetlen közlemény ismert, amelyben a liquor endogén TRH-szintjét hasonlították össze depressziós betegekben és neurológiai kontrollcsoportban (25). A betegek­ben szignifikánsan, számszerűleg is jelentősen (több mint négy­szeresen!) magasabb TRH-átlagkoncentrációt mértek, és ez az emelkedés a remissióban is megmaradt. Az eredmény, ha repro­dukálható, erős érv amellett az elmélet mellett, amely a neuro­­endokrin eltéréseket a hypothalamus elsődleges túlműködésére, a szabályozó neuropeptidek túltermelésére vezeti vissza (ame­lyek pedig esetleg magasabb központok gátló hatásának gyen­gülésével magyarázhatók). Ugyanez az eredmény magyaráz­hatja a depresszióban gyakori csökkent TSH-választ a TRH- tesztben: a permanensen emelkedett endogén TRH-szint a hypophysis válaszkészségét csökkentheti a TRH-ra. Jelenleg befejezéshez közelednek egy vizsgálatsorozat munkái a fenti kérdésben a szerző részvételével, mivel Kirkegaard és mtsai laboratóriumi módszere nem volt egészen specifikus. Időskori dementiákban más neurológiai betegségekhez viszonyítva (porckorong-betegség, agytumor) szignifikánsan csökkent liquor-TRH koncentrációkat találtak (35). Sajnos ez a tanulmány valódi kontrollcsoportot nem alkalmazott, így az eredmény nehezen értelmezhető. A nem-standard RIA-eljárá­­sokban ugyanis különböző laboratóriumok eredményei szám­szerűleg egymással csak igen feltételesen hasonlíthatók össze, és csak saját kontrollcsoport lehet mérvadó.

Next